Szedlák Levente • 2022. november 8. 06:01
Nemsokára lezárul az idei betakarítási szezon, és elérkezik az idő a termények szárítására és eltárolására. A gabonafélék- és takarmányok szakszerű tárolása azonban olyan korszerű létesítmények meglétét feltételezi, amelyekkel a magyar termelők nem biztos, hogy rendelkeznek. És bár az elmúlt időszakban volt pályázati kiírás gabona- és terménytárolók építésére, korszerűsítésére, az Agrárszektor által megkérdezett, tervezéssel és kivitelezéssel is foglalkozó vállalkozások szerint egyre több magyar gazdálkodó mondja vissza a korábbi megrendelését, vagy halasztja későbbre a tervezett beruházást. A szakemberek úgy látják, a gazdákban meglenne a hajlandóság a beruházásokra, ám az idei veszteséges év után sokan nem engedhetnek meg maguknak egy ilyen projektet.
A szántóföldi növénytermesztés során nagyon sokan csak növények megtermelésére és betakarítására koncentrálnak, pedig ezek után van még egy lépés, ami legalább olyan fontos, mint az előző kettő: a termények szakszerű tisztítása, tárolása és szárítása. Ez utóbbihoz megfelelő és korszerű létesítményekre van szükség, ellenkező esetben ugyanis az ember felesleges veszélyeknek teszi ki a termését. A nem megfelelő tárolás esetén ugyanis romolhat a termés minősége és csökkenhet az értéke, súlyosabb esetben pedig különféle károsítók jelenhetnek meg és szaporodhatnak el, további, vagy akár teljes termésveszteséget okozva, amint arról az Agrárszektor is beszámolt.
Ilyen korszerű és fejlett gabonatároló létesítményekkel azonban a magyar gazdatársadalom egy része még nem rendelkezik. 2021. augusztus 2-án nyílt meg a Vidékfejlesztési Program keretén belül a terménytárolók, szárítók és tisztítók fejlesztésére a pályázat, amelynek keretösszege 50 milliárd forint volt. Tavaly októberben arról kérdeztük a gabona- és takarmánytárolók tervezésével és kivitelezésével is foglalkozó vállalkozásokat, hogy mennyire felelnek meg a jelenlegi követelményeknek a meglevő tárolók, illetve, hogy hogyan állnak a magyar gazdák a korszerűsítés kérdéséhez.
Akkor egyértelműen kiderült, hogy a magyar termelők nem zárkóznak el a fejlesztéstől és a korszerűsítéstől, ám a gabona- és takarmánytárolók építésének és fejlesztésének komoly gátja lehet az alapanyagok megdrágulása, vagy az, hogy nem rendelkezik mindenki a pályázatokban a támogatás elnyeréséhez meghatározott önrésszel. Az utóbbi időben egyre többet hallani arról is, hogy a gazdálkodók inkább elhalasztják a tervezett beruházásaikat, vagy egyenesen visszaadják az elnyert pályázati pénzeket, mert a jelenlegi gazdasági helyzetben inkább nem vágnak bele egy kockázatos, több év alatt megtérülő és magas önrész-igényű fejlesztésbe. Ezzel kapcsolatban ismét megkerestük a kivitelezőket, hogy megtudjuk, mit tapasztaltak ők az elmúlt időszakban.
A Kal-System Kft.-nél tavaly óta folyamatban vannak a beruházások, amelyek jövő évre is át fognak húzódni. A bajai vállalkozás egyik ügyvezetője, Kalmár József elmondta, hogy a költségek növekedése és a forint gyengülése miatt volt olyan megrendelőjük, aki ideiglenesen visszalépett az eltervezett beruházástól: még nem mondta le teljesen a projektet, hanem keresi azokat a forrásokat és lehetőségeket, amelyekkel meg tudná valósítani. A szakember szerint a megrendelők 10-20%-a azonban ténylegesen is visszalépett, főleg az építőipari áremelkedések miatt, bár szerencsére ezek most már mérséklődni látszanak. Kalmár József szerint nem lehet előre megjósolni, mi lesz, mert például az idén február végén kirobbant orosz-ukrán háborút se még lehetett előre látni 2021 végén, úgyhogy nehéz lenne bármit is mondani. Az ügyvezető ugyanakkor elmondta, hogy ők nem terveznek nagy változásokat, a meglevő ügyleteket próbálják meg végigvinni és befejezni. A forint-euró árfolyamának változásait illetően a szakember rámutatott, hogy az lenne a legjobb, ha a mostani szint maradna meg, a kilengések ugyanis nagyban befolyásolják a folyamatban levő ügyleteket. Kalmár József ugyanakkor beszélt arról is, hogy az alapanyagok terén igyekeznek előre tervezni, és próbálják úgy lekötni ezeket, hogy be tudják fejezni a folyamatban levő megrendeléseket.
Vincze Bálint, a Hevesgép Kft. igazgatóhelyettese elmondta, hogy a pályázatok megjelenése sokat segített nekik, elég sok megrendelést kaptak. Ezek jellemzően a 2021 júliusában beadott pályázatok, a megrendelésállományon pedig érezhető volt a támogatás. A szakember ugyanakkor elmondta, hogy a pályázatok tavaly júliusi beadását követően a pályázók jellemzően 2022 elején kapták meg a támogatói okiratokat, és mire az építési engedélyek beszerzése és egyéb procedúrák elintézése után le tudtak volna szerződni az ügyfelekkel, voltak, akik lemondták a megrendelést. Vincze Bálint ugyancsak 10-20%-os visszalépési rátáról számolt be. Az idei aszályos évből kifolyólag óriási bizonytalanság tapasztalható az ügyfelek körében. Az igazgatóhelyettes elmondta, hogy a Hevesgép Kft.-nél most kezdik el kidolgozni a következő év projektjeit, ami azzal is jár, hogy el kell kezdeni az engedélyeztetési eljárásokat, amelyek jellemzően több körösek, így akár 2-3 hónap is lehet egy-egy ilyen procedúra. Vincze Bálint szerint vannak olyanok, akik nem is mernek belevágni ebbe a folyamatba, mert nem úgy sikerült az idei évük, az önköltségi részt pedig minden körülmények között biztosítania kell a gazdáknak. A szakember beszélt arról is, hogy van még egy fontos kötöttség ezeknél a pályázatoknál: az elszámoltathatóság. Ez azt jelenti, hogy a támogatói okirat kézhez vételétől számított két év alatt el kell számolni a projekttel, és aki nem valósítja meg, amire pályázott, az elesik az összegtől. Ez pedig a jelenlegi helyzetben többeknél megtörténhet.
A gödöllői székhelyű MJF Kft. sokkal borúlátóbb a helyzetet illetően. Molnár János, aki a cégnél a tervezésért és az értékesítésért felel, kérdésünkre elmondta, hogy az idei évük praktikusan nem indult el. Nincsenek pályázatok, nem jöttek ki a pályázatos pénzek, és rendkívül gyenge az érdeklődés a szolgáltatásaik iránt. Vannak belső, meg tavalyról mostanra átkerült munkáik, de idén lényegében nem kaptak megrendelést. A szakember szerint pénzügyi késlekedés miatt van ez a csúszás: ők nem kapnak támogatást, de az ügyfelek sem, akiknek szüksége lenne rá. Molnár János szerint a következő időszak a politikai döntésektől függ, mint mondta, az infláció jelen van, ezt el kell fogadni, ahogy a különböző körülményeket is. Ha azonban nincs finanszírozás, akkor nem fog semmi beindulni.
Látható tehát, hogy óriási a bizonytalanság a termelők és a kivitelezők körében. Az idei aszály, a költségek elszállása, a forint inflációja és a szomszédban zajló háború egy olyan gazdasági környezetet eredményeztek, amelyben mindenkinek kétszer meg kell gondolnia, hogy beruház-e, vagy elhalasztja azt, ameddig lehet, esetleg teljesen visszalép a tervezett fejlesztéstől, ezzel azt kockáztatva, hogy bukja a terménytárolók, szárítók és tisztítók fejlesztésére elnyert támogatást. Az azonban biztos, hogy ebben a helyzetben nem lehet a végtelenségig halogatni a döntést, és nem lehet előre megjósolni, hogy az jár-e el bölcsebben, túlélésre játszik, vagy az, aki kockáztat.