A küszöbön álló törvénymódosítások három fő területen segítenék elő a geotermikus energia fokozott, fűtési célú hasznosítását. Az első a távhőszolgáltatás, a második az ipari parkok fűtése, a harmadik pedig a mezőgazdaság - olvasható a Világgazdaság oldalán.
Miközben ma Magyarországon mintegy száz településen van távhőszolgáltatás, mindössze kilencen működik geotermikus távhőrendszer - derült ki a törvénymódosítás előzetes hatásvizsgálatának összefoglalójából. A távhőszolgáltatók teljesítménye nagyon magas, 110-130 Celsius-fokos előremenő és mintegy 70 fokos visszatérő hőmérsékletre van tervezve, ám a 70 fok alatti hőtartomány nagy része kihasználatlan marad, noha ezzel még kifűthető lenne egy korszerűbb épület. A geotermia zömében ezt a hőtartományt képes előállítani.
A geotermikus energia felhasználásának másik fő területe az ipari parkok fűtése lenne. Ezeknek a létesítményeknek a hőigénye ugyanis jellemzően alacsonyabb a lakóépületekénél, vagyis 50 Celsius-fok alatti. Az ipari parkokban a föld hőjének hasznosítására zömében új, zöld- vagy barnamezős beruházások esetén lenne célszerű támaszkodni. Előny lehet továbbá, hogy az ipari parkok ellátásában nincs annyira helyhez kötve a geotermikus berendezések telepítése.
Fókuszterület továbbá a mezőgazdaság is, amely a hazai geotermikus energiának már jelenleg is több mint az egyharmadát használja el az üvegházak fűtésére. Ezen a területen jelentősnek mondható az új beruházások iránti külföldi érdeklődés is. Az új beruházások kapcsán pedig fontos megemlíteni azt is, hogy ezek helyszíne viszonylag könnyen hozzáigazítható a geotermikus erőforrások közelségéhez. Az összefoglaló szerint a geotermikus lehetőségek kihasználásával 2030-ra akár évi 1-1,5 millió köbméterrel is csökkenhet a magyarországi földgázigény. Ez egyben a gázimportnak való kitettség csökkenését is jelenti.
Az így kinyert vizet azonban továbbra is vissza kell sajtolni
A cél érdekében több ponton kiegészülne a bányászatról, illetve a vízgazdálkodásról szóló törvény, de például a visszasajtolásra vonatkozó szabályok nem változnak a felszín alatti vizek és a geotermikus potenciál védelme érdekében. Bekerül viszont a bányatörvénybe, hogy a geotermikus energia a bányafelügyelet engedélye alapján kutatható. Az engedély kérelméhez mellékelni kell a kutatási munkaprogramot, és pénzügyi biztosítékot kell nyújtani. A kutatási időszak legfeljebb négy év lehet, amely az engedélyezett időszak felével egy alkalommal meghosszabbítható. Ha a bányavállalkozó önhibájából késik az engedélyben meghatározott feladatai időarányos részének elvégzésével, akkor a bányafelügyelet visszavonja a kutatási engedélyét.
A tervezett módosítás részletezi geotermikus védőidom kijelölésének mikéntjét, geotermikus energiát ugyanis csak e védőidomon belül, azaz a földkéreg e célra elhatárolt részéből szabad vételezni. Geotermikus védőidomként olyan térrészt lehet kijelölni, ahol az adott technológiával legalább 25 évig kinyerhető a tervezett mennyiségű geotermikus energia. A közelmúltban Palkovics László még technológiai és ipari miniszterként azt mondta, hogy a kormány az energiaátmenet, ellátásbiztonság és megfizethetőség érdekében az összes energetikai ágazatot érintő programot dolgozott ki, amely az évtized végéig összesen 16 milliárd euró beruházást tartalmaz. Mindazonáltal nem jogszabályváltozásra, hanem pénzre és jól működő támogatási rendszerre van szükség a hazai geotermia fellendítése érdekében - jelezte Szita Gábor, a Magyar Geotermális Egyesület elnöke.
Mivel lehet még fűteni?
A közelmúltban energetikai szakértők, a fűtési szakma képviselői számoltak be a gázalapútól eltérő fűtési megoldásokról. Az épületgépészettel foglalkozó Wavin Magyarország a fatüzelés kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy a tűzifa vásárlására most állami támogatás is jár, ám a fatüzelés rossz hatásfokú, a kémény takarítása pénzbe kerül, a hamut el kell takarítani, a tüzelőt pedig még hasogatni és szállítani kell. Bár a cég közleménye nem tér ki rá, a piaci adatok szerint az energiaválság fenyegetettségében így is nagyon keresetté vált a cserépkályha, a vegyes tüzelésű kályha, de még a hőtárolós kályha is. Ezen kívüli népszerű a Toldi öntöttvas kályha, de még a német öntöttvas kályha is.
Az olajkazán mellett sem hoz fel sok érvet a cég: az olaj égetésekor jellegzetes, erős szag keletkezik, az olaj korma sokkal hamarabb és vastagabban rakódik le a kémény belsejében, mint a fáé. Az olaj nem is lényegesen olcsóbb a gáznál, és a tárolása is körültekintést igényel. Ezeknél jóval tisztább megoldás az összepréselt faforgácsból készült fapellet vagy fabrikett tüzelése, de ez a fánál többe kerül, vagyis az előbbieknél jobban emeli a rezsit, a pellettel való fűtés pedig kifejezetten nagy helyigényű a tárolás, és egyáltalán a nagyméretű kazán miatt is, ráadásul arra is ügyelni kell, hogy a pellet a tárolás során száraz maradjon.
