Egyre több magyar gazda használ ilyen gépeket: tudhatnak valamit?

Balogh Dániel, a Dronfield Kft. ügyvezetője, aki maga is gazdálkodó, arról beszélt, hogy a digitális átállásnak komoly okai voltak, mint például az átláthatóság és a versenyképesség növelése, a költséghatékonyság erősítése, az inputanyag-felhasználás mérséklése, valamint a munkaerőhiány. A szakember ez utóbbi esetében felhívta a figyelmet egy érdekes tendenciára: elmondása szerint valójában azért van hiány munkáskézből, mert nagyon sokan nem akarnak felelősséget vállalni az elvégzett munkájukért. Balogh Dániel emellett beszélt arról is, hogy a drónok használata a szántóföldi és az üvegházas, fóliasátras növénytermesztés során azzal az előnnyel jár, hogy csökkent a károsanyag-kibocsátás és az inputanyag-szükséglet, ellenben nőtt a megtakarított idő mennyisége, valamint a talajtaposás is. A harmadik generációs gazdálkodó elmondta, hogy az egyik leginkább időrabló feladat az üvegházi zöldségtermesztés során a monitoring, az adatok begyűjtése és rendszerezése. Ezen a terhen azonban a korszerű szenzorok, időjárás-figyelő külső egységek és automatizált szellőztetés használatával nagymértékben könnyíteni lehet, az öntözés korszerűsítése azonban még nincs megoldva, de már így is sokat léptek előre a kibocsátások és a költségek csökkentése terén.

A felsőoktatás és az innováció kapcsolatát elemezte Dr. Mezőszentgyörgyi Dávid, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) stratégiai és fejlesztési rektorhelyettese, Kölkedi Krisztián, Express Innovation Agency stratégiai vezérigazgató-helyettese, Dósa Gábor, az Uni Inno Kft. ügyvezetője és Török Gyula, az ABZ Drone ügyvezetője. Mezőszentgyörgyi Dávid szerint a magyar felsőoktatás már nem annyira elméletközpontú, mint régen, egyre inkább gyakorlatorientált. A MATE ennek a szemléletnek a jegyében együttműködik cégekkel, hogy azok megjeleníthessék az általuk használt, forgalmazott vagy képviselt technológiákat az oktatásban, emellett a duális képzéseknél már bevezették azt, hogy az idő egy részét egy vállalatnál tölti a diák. Ezt a megoldást egyébként az általános képzéseknél is meg akarják valósítani, valamint elkezdték szorgalmazni a rövid távú képzéseket, illetve hamarosan elindítanak majd egy olyan képzést is, aminek a fókuszában a vállalati kultúra van. Dósa Gábor szerint ha az egyetem meg akar jelenni a piacon, akkor piaci szereplőként is kell viselkednie. Az iparnak viszont karokon, tanszékeken átívelő tudásra van szüksége, amelyet kompetencia központokkal, illetve integrált platformokkal - például smart farmokkal - lehet megszerezni.

Török Gyula szerint ma már ki kell mondani, hogy a diploma nem elég, piaci és technológiai ismeretekkel is rendelkeznie kell a fiatalokkal. Aki megkapja a technológiai szemléletet, az alkalmazni, adaptálni fogja azt a gazdálkodás során. A szakember rámutatott, hogy elképesztően fontos az egyetemek szerepe, ugyanis az itt képzett agrárszakemberek fogják meghatározni a magyar agrárium jövőjét. Kölkedi Krisztián arról beszélt, hogy mi kell ahhoz, hogy a fiataloknak legyen kedve startupokkal, ötletekkel foglalkozni. Elmondása szerint az egyetemeknek csatlakoznia kell a piachoz, a hallgatóknak pedig a szakmán kívüli, szélesebb szemlélettel kell rendelkeznie, valamint fontos az is, hogy megfelelő kezdeményezőkészséggel rendelkezzenek. Ha ugyanis a fiatalok szemét sikerül rányitni arra, hogy újíthat és változtathat, nagyobb kedve lesz a gazdálkodás folytatására. Ezzel egyetértett Dósa Gábor is, hozzátéve, hogy az egyetemeknek együtt kell működnie a vállalkozásokkal és kkv-kal, illetve olyan programok kellenek, amelyek a kutatókkal való közös gondolkodást fejlesztik. Török Gyula rámutatott, hogy amelyik szakmában nem lehet modern eszközöket használni, attól el fognak fordulni az emberek. A képzésekben és az oktatásban ezért az innovációra való nyitottságra van szükség, és ha az innovációt sikerül bevinni az agráriumba, akkor vonzó lesz a fiatalok számára. Kölkedi Krisztián jelezte, hogy a vállalkozó kedv felébreszthető a fiatalokban, de ha ezt kényszerként élik meg, akkor ódzkodni fognak a kockázatvállalástól, az új dolgok kipróbálásától. Ha viszont lehetőségként tekinthetnek rá, akkor nagyobb kedvük lesz hozzá. Mezőszentgyörgyi Dávid szerint az agráriumban biztatóak a jelek a generációváltást illetően, hiszen egyre többen jelentkeznek agrártudományi képzésekre, ugyanakkor arra is tekintettel lenni, hogy a hallgatók már nem oktatókat, hanem mentorokat keresnek.

Az agrárium új generációjában rejlő lehetőségekről beszélgetett Pletikoszity Árpád, a Dronteh ügyvezetője, Ágoston Tamás, az Agorapay ügyvezetője és Balogh Dániel, a Dronfield Kft. ügyvezetője. Balogh Dániel szerint még nem változott meg teljesen a fiatalok képe a mezőgazdaságról, de ha megtapasztalják, hogy milyen technológiákat alkalmaz ez az ágazat, kedvet kaphatnak hozzá. Osztotta ezt a véleményt Pletikoszity Árpád, aki úgy vélte, a mezőgazdaság mostanra már akár a kikapcsolódás egy módja is lehet, hiszen a modern technológiák kezelése kifejezetten szórakoztató. Ágoston Tamás szerint elképesztő nyitottság van az innovációra az agrárvállalkozások oldaláról, és az agráriumban a pénzügyek terén egyszerű, praktikus megoldásokra van szükség, például okostelefonra optimalizálni a dolgokat, hiszen azzal a készülékkel mindenki rendelkezik. Pletikoszity Árpád szerint jelenleg egy jó ötlettel hamar befuthat az ember, ami viszont gondot jelenthet, hogy sokan több lépéssel járnak előrébb, mint kellene. Ennek kezeléséhez szükség lehet egy jó mentorra, aki kordában tartja az ötlettel rendelkező fiatalokat, és sokat segíthet a tervek megvalósításában. Emellett szükség van olyan eseményekre, ahol a fiatalok ütköztetni tudják az ötleteiket, meg tudják vitatni azokat szakmai szempontok alapján, illetve visszajelzéseket kaphatnak róluk. Balogh Dániel jelezte, hogy a családi gazdaságok életében nem mindig egyszerű az új technológiák, megoldások bevezetése, az idősebb generációk ellenállása komoly akadálya lehet a modernizációnak. Ágoston Tamás szerint a magyar gazdatársadalmat három csoportra lehet osztani a technológiához való hozzáállásuk terén: a technológiákat eleve használó fiatal felhasználókra, a vegyes, vagy többgenerációs felhasználókra, ahol a fiatalok újítanak és beviszik a családba az új megoldásokat, illetve arra a körre, ahol nincs ilyen fiatal és/vagy újító családtag. Ez utóbbiakra kell a legtöbb figyelmet fordítani. A szakember ugyanakkor rámutatott, hogy ha a fiatalok felvállalják a technológia promotálását, és annak alkalmazása nem bonyolult, akkor azt az idősebb generációk is hamar elkezdik majd használni.

Szép Marcell, a dFarm alapítója szerint ahhoz, hogy egy agrár startup sikeres legyen, az kell, hogy a kitalálónak legyen egy víziója arról, hogy mit akar elérni. Ha ezzel rendelkezik az illető, akkor elkezdődhet a megvalósítás. A szakember szerint nem csinálhat mindent egyedül a kitaláló, szüksége van egy megfelelő csapatra, akik az ötletet alá tudják támasztani a megfelelő szakmai tudással, ezen kívül pedig rengeteg kitartás kell. Szép Marcell beszélt az értékteremtés fontosságáról is, mivel a mezőgazdaság és a digitális megoldások tudnak integráltan működni. Ehhez azonban el kell gondolkodni azon, hogy mi az az érték, amit létre akar hozni az ember, a pénzkeresés, mint indok ugyanis nem elegendő. A dFarm alapítója beszélt arról, hogy a startup megvalósítása során a kapcsolatok és a megfelelő kommunikáció nagyban meg tudja könnyíteni az ember dolgát, valamint azt, hogy bár előre kell gondolkodni, ugyanakkor egy ilyen projektnél mindig szem előtt kell tartani a folyamatos tanulást és a lépésről lépésre haladást is. Az általánosságokon túl a szakember beszélt arról is, hogy az adatalapú növénytermesztéshez milyen adatgyűjtő és mérőeszközökre és rendszerekre van szükség, hogyan segítheti a gazdálkodó dolgát egy jó döntéstámogatási rendszer. Szép Marcell a saját vállalkozásával illusztrálta, hogy hogyan kell előkészíteni, megtervezni és végrehajtani egy műveletet, mire kell odafigyelni, hogyan lehet még pontosabbá, még gördülékenyebbé tenni az eljárást.

A generációváltás problémájáról, és annak egy lehetséges megoldásáról tartott beszámolót dr. Romhány Gergely, Sciencer üzletfejlesztési vezetője. A szakember elmondta, hogy jelenleg nagyon sok vállalkozásnak kell megküzdenie a növekvő működési- és bérköltségek, az elvándorló szakemberek és a munkaerőhiány problémáival. Ezekre jelenthet megoldást az innováció, amely egy friss felmérésnél kimutatta, hogy a sikeres cégek 80%-ánál kiemelt, vagy nagy szerepet játszik a vállalkozás életében a folyamatos jelleggel alkalmazott innováció, amely ebben az esetben jelenthet strukturált ötletkidolgozást, motivált és szakképzett csapatot, és valódi, mérhetően javuló eredményeket. A generációváltás kapcsán Romhány Gergely rámutatott, hogy az 1990-es években alapított cégek vezetői mostanra jutnak el oda, hogy lassan át kellene adni az irányítást. A szakember elemzése szerint ezt négy, egymásra épülő lépcsővel lehet megkönnyíteni: a meglevő üzleti folyamatok dokumentálásával, ebből következően elemzéssel és innovációval, valamint adatbázis építéssel, az átadás-átvétel és az irányítási folyamatok meghatározásával, és a vállalat felkészítésével befektetésre, értékesítésre.