Menetrendszerűen megérkezett az idén is Magyarországra a vadmadarakkal terjedő madárinfluenza, de ez nem csak a hazai ágazatot sújtó probléma, mivel a járvány több kelet-, illetve nyugat-európai országot is súlyosan érint. Szabó Ákos elmondta, a hatóság figyelemmel követi a történéseket és felszámolja az érintett állományokat, ami önmagában is komoly gazdasági károkat jelent a termelőknek, az ágazatnak és az államnak. Ilyenkor egyéb intézkedéseket is hozni kell, hogy megelőzzék a futótűzszerű elterjedést.
Szörnyű vírus pusztítja a baromfikat: brutális károkat okozhat, ha elszabadul
A magyar hatóság gyorsan és hatékonyan reagált most az elrendelt telepítési tilalommal Csongrád és Bács-Kiskun megyében, amelyek a baromfival legsűrűbben betelepített területek. Nem szabad egy kalap alá venni a problémát, hiszen minden baromfifajtát máshogy sújt a madárinfluenza. A hatóság most nem az összes baromfira tiltotta meg az új betelepítéseket, hanem csak kifejezetten a víziszárnyasokra. Csirkét és pulykát továbbra is lehet telepíteni, bár tudomásom szerint pulykaállományt is érintett a kór. De egyik baromfifajnál sem olyan nagy az érintett állományok nagysága, ami ellátási problémát okozhatna
- fogalmazott a Tranzit Csoport vezérigazgatója.
Ami több hónap távlatában hiányt fog generálni, az a mostani betelepítési korlát. Ez szakmailag megalapozott döntés, hiszen így lehet kontrollálni a vírus terjedését. Ugyanakkor a karácsonyi időszakban ahhoz vezethet, hogy nem fog annyi kacsa és liba eljutni a fogyasztókhoz.
Most még nem tudjuk, mekkora kárt fog okozni a madárinfluenza, egyelőre eddig látunk. A hatóság is nagyon rugalmasan követi az eseményeket, ők is azt mondták, hogy amint javulás látszik, a lehető leghamarabb feloldják a telepítési tilalmat. De ha romlik a helyzet, akkor további szigorításokra van szükség. Az nem történhet meg, ami korábban, hogy hónapokra leáll a termelés bizonyos megyékben.
Brutálisan drágulnak ezek a húsok a magyar boltokban: itt az újabb áremelés
Krízisben az ágazat?
Ma a baromfiszektorban további gondokat okoz, hogy a madárinfluenza mellett a „költségkrízis” is veszélyezteti a vállalkozásokat.
Amit az energiahordozókat illeti, nem is tudjuk, milyen árakkal tervezzük a jövő évet. A költségeket nem tudjuk fixálni, illetve csak irreálisan magas árakkal kalkulálhatunk. Ráadásul akkora ármozgások vannak, hogy egy napon belül az áram megawattóránként kerülhet 150 euróba, de akár 300-ba is.
Fontos megemlíteni, hogy a csirketermelésnél nagyon sok gázt használnak fel, hiszen fűteni kell az ólakat még az utolsó nevelési hétben is. Energiát persze az egész vertikum használ, így például az élelmiszeripar a negyedik legnagyobb energiafelhasználó iparág. A sor itt még nem ért véget, hiszen drasztikusan emelkedtek a fuvarozási költségek, a takarmányárak is extrém magas szinten vannak, valamint a gázolaj ára is megduplázódott. Éppen ezért az üzleti kockázat is nőtt, ami jelentősen visszaveti a termelési kedvet, mert az állattartók nem tudják, hogy a kereslet mennyit csökken az emelkedő árak miatt. A fogyasztók ugyanis nem tudnak vagy nem szeretnének annyi húst venni, mint korábban. Mindez azért jelent kockázatot a termelőknek, mert kérdés, hogy mire felnevelik az állatokat, addigra a piacnak szüksége van-e rájuk annyiért, amennyibe az előállításuk került.
A csirkénél és a víziszárnyasoknál is volt már példa a közelmúltban arra, hogy azt mondták a termelők, inkább nem telepítenek. Sajnos olyan is van, aki már nem tudja finanszírozni az emelkedő költségeket.
Egyre több magyar gazda mond le erről az állatról: sokan feladják a termelést
Készülhetnek a magyar fogyasztók a húshiányra?
Nem gondolom. Karácsonykor a víziszárnyasokból lehet hiány, bár kérdés, mekkora volumenre van szükség. Pár hétre előállhat valamekkora hiány, de nem akkora, mint amikor a koronavírus idején pánikszerűen vásároltak fel mindent az emberek és üresen tátongtak a polcok. Erre nem számítok
- vélekedett Szabó Ákos.
Hozzátette, az is inkább a fogyasztói pszichológia miatt volt, mert sokkal többet vásároltak, mint normális esetben. Meg kell ugyanakkor említeni azt is, hogy ha az ágazat masszív veszteséget termel, az még tovább fogja rombolni a termelési kedvet
Az integráció lehet a kulcs?
A Tranzit Csoport vezérigazgatója úgy véli, a baromfiágazat jó helyzetben van az integráltság szempontjából, mert nagy integrációk, rendszerek alakultak ki az elmúlt 10-15 évben. A szakember úgy gondolja, hogy a kialakult helyzetre az egyetlen válasz az erős integráltság lehet, ugyanakkor ez nem azt jelenti, hogy egy cégnek monopolhelyzetre kell törnie. Ehelyett erős szövetségeknek kell kialakulniuk a mezőgazdaságban és élelmiszeriparban a nagy kihívások miatt.
Vészesen fogy a készlet: hamarosan eltűnhet ez az árstopos élelmiszer a boltokból
Szabó Ákos szerint a következő három-négy évben a hitelezési helyzet „maga lesz a pokol”. A beruházási és forgóeszközhitelekhez egyaránt nehéz lesz hozzájutni, emiatt tőkeerősnek kell lenni. Továbbá óriási beruházási igényre lehet számítani az energiapiaci viszonyok miatt is.
Nem az a kérdés, visszarendeződnek-e az energiaárak, mindenki tudja, hogy már nem lesznek azon a szinten, mint voltak. Inkább az a kérdés, hogyan tudnak alkalmazkodni az új energiapiachoz azok a vállalkozások, amelyek nagy energiafelhasználók. Biztos, hogy ez beruházásigényes feladat lesz. A madárinfluenza is nagyon komoly szakmai kihívást jelent továbbra is, mivel védekezni lehet ellene, de nincs százszázalékos védelem. Ha pedig a tartástechnológiát meg kell változtatni, akkor ezek megint csak beruházásigényes fejlesztések lesznek.
Hogyan maradhatnak talpon ebben a helyzetben a termelők?
A szakember szerint most az a legfontosabb, hogy a hosszú távú szempontokat a rövid távú érdekek elé kell helyezni. A madárinfluenzával kapcsolatban elengedhetetlen lenne, hogy megfelelő monitoring- és jelentésrendszer működjön az ágazatban, hogy látni lehessen, hol vannak gyanús vagy pozitív esetek. Így könnyebben meg lehetne gátolni vírus elterjedését.
Fertőző állatbetegség pusztít Magyarországon: drasztikus lépéssel állítanák meg
Sajnos láttuk az elmúlt években, hogy ha nagy mértékben elterjed a madárinfluenza, akkor a betegség kezelhetetlenné válik, ez pedig évekre kihat az ágazat működésére. Nagyon fontos kérdés a tartástechnológia is. A mi cégünk hozott egy nehéz döntést: áttértünk az „all in-all out”- rendszerre a pecsenyekacsa esetében is, ami közgazdaságilag rossz döntés, állategészségügyileg viszont nagyon jó. Így kisebb ugyan a telep kibocsátása, viszont nagyon jól takarítható, sokkal jobb higiéniai feltételeket tudunk teremteni. A kibocsátásunk most a 70 százaléka a korábbinak, cserébe jobban tudunk védekezni a madárinfluenza ellen. Azt gondoljuk, hogy hosszú távon ez megtérül. Erre van most szükség, illetve hidegvérre és gyors reakcióra.
