Veres Virág Cintia • 2022. november 25. 06:03
Ha feltekintünk az égre, minden olyan filmbelinek és elérhetetlennek tűnik. Tulajdonképpen még azt sem szokhattuk meg teljesen, hogy emberek hagyják el a Földet, ahová csak hosszú hónapok vagy akár évek múlva térnek vissza. Az űr erejét, különlegességét és végtelenségét kevesen tapasztalhatják meg életük során, azonban egyre inkább úgy tűnik, hogy a jövő ebben (is) van. Ha pedig eddig elképzelni sem tudtuk azt, hogy miként „működhet” a világűr, vagy bármely más bolygó, akkor próbáljunk meg eljátszani a gondolattal, hogy milyen lehet odafent a növénytermesztés. Egyáltalán, hogy kapcsolódhat ez össze a mezőgazdasággal? Ez az, aminek most utánajártunk.
Világűr, űrhajó, mesterséges intelligencia… Csupa elérhetetlennek és megfoghatatlannak tűnő dolog. Ha azt mondjuk, hogy mindez összeköthető a vetőmagokkal és a növénynemesítéssel, furcsának tűnhet, pedig így van.
A vetőmag az agrárium csúcsterméke. A benne őrzött genetikai állományból fejlődik ki az a növény, amiket különböző hasznosítási célra termesztenek, tehát az egész tápláléklánc alapja
- fogalmazott Sándorfy András, a martonvásári Marton Genetics ügyvezető igazgatója.
A szakember hozzátette, hogy ma már nem úgy működik a növénytermesztés sem, mint korábban, már nem elég csak elvetni a vetőmagot és várni az eredményt.
Ma már egyszerűen nem elég az, hogy elvetem a demókísérleteimet, majd megnézem, hogy a standardhoz képest kevesebb vagy több a növény. Laikusként mindig az űrt és az űrtudományt tekintik a csúcsnak. Felnézünk, és csodálkozunk, hogy vajon hogyan juthatunk oda fel, mi lehet ott. Éppen ezért tartottam fontosak, hogy Martonvásárt, a mezőgazdaságot és az űrkutatást valahogyan felkaroljam. Fel szerettem volna hívni a figyelmet az agrártudományok mélységére.
A Marton Genetics ügyvezető igazgatója kiemelte továbbá azt is, hogy a másik cél az volt, hogy minden agrártudományhoz nem értő ember, tehát egy átlagos fogyasztó is megértse, mennyi energiát és kemény munkát igényel el, hogy a kenyér minden nap ott lehessen a családok asztalán. Az alapkoncepció tehát az, hogy legyen egy hívószó, amivel meg lehet szólítani azokat is, akik nem jártasak a mezőgazdaságban. Az már nem lehet kérdés, hogy a vasvillás, gumicsizmás mezőgazdaságot réges-régen elhagytuk, és például a mesterséges intelligencia segítségével vizsgált megfigyelések ma már ténylegesen a tudomány legmagasabb fokán vannak.
Így kapcsolódhat az agrárium, a modernizálás és az űrtechnológia
Sándorfy András kérdésünkre elmondta, hogy a Marton Genetics a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) és a Debreceni Egyetem közös projektjével vállalták fel azt, hogy a magyar űrprogramhoz ők is hozzáteszik tudásukat és tapasztalatukat. Kétségtelen egyúttal, hogy a jövőben a jövedelmező és nem jövedelmező gazdálkodás között a hatékonyság lesz a vízválasztó. Itt jöhet képbe újra az űrtechnológia: az űrprogramhoz kapcsolódó kutatásban alkalmazott tudást a magyar agrárium modernizációjában is fel lehet majd használni, ami nagy ütőkártyának bizonyulhat. Így kapcsolódhat hát össze az agrártudomány, a növénynemesítés genetikája és az űrkutatás.
Az űrben lehet a válasz a klímaváltozásra?
Ha azt nézem, hogy a Föld eltartó-képességének a határait feszegetjük, és nem áll végtelen mennyiségbe rendelkezésünkre víz, földterület stb., fontos tényező, hogy a tápanyag-gazdálkodás során is oda kell figyelni, mennyire károsodik a környezetünk. Közben pedig rajta van a nyomás az agráriumon, hogy termelni, termelni és termelni kell. Az űr egy nagyon zárt rendszer. Előbb-utóbb el kell jutnunk arra, hogy akár Földön kívül, egy Mars-vagy Holdkolonizáció során ott, az adott helyen kelljen előállítani a szükséges élelmiszert. Mondhatnánk, hogy ez az űrben működik, mi pedig itt vagyunk a Földön… De a sorsunk ugyanaz.
Mint megtudtuk, évente több mint 780 millió tonna gabonát mozdít meg a globális gabonakereskedelem. Ahhoz, hogy egy tonna gabonát megmozdítsanak, pontosabban, hogy kilőjék az űrbe, egymilliárd dollár szükséges. Ebből is látszik, hogy ki kell találni azt a megoldást, hogy minél kisebb mennyiségből, hatékonyan tudjanak előállítani élelmiszert. Az agrártudomány itt jön képbe: rá kell jönni, mi az, ami könnyen termeszthető, megfelelő a tápértéke és utószaporítható-e. Sándorfy András megjegyezte, hogy nem lehet minden nap teherszállító űrjárműveket küldeni az űrbe. Azt sem véletlen, hogy a mai technológia fejlettség ellenére is csak korlátozott számban lövik fel a műholdakat.
Rá kell jönni, hogy az űrben egy zárt térben épp akkora az emberi élet számára alkalmatos hely, amekkorát biztosítunk neki. Lényegében mi is egy zárt közegben vagyunk, csak éppen nyolcmilliárd embernek kell élelmiszert biztosítani, ebben a zárt rendszerben pedig nagyon hatékonyan kell együttműködnünk.
Fent sem kell mindenről lemondani
A Marton Genetics ügyvezető igazgatója kiemelte, fontos látni azt, hogy amikor valaki űrutazásra készül, és elhagyja a Földet, akkor hosszú-hosszú hónapokig, sőt, akár évekig is a Földön lesz. Ha pedig ténylegesen ott kell élnie 1-2 évet, akkor természetesen az ember enni, ízlelni, rágni szeretne. Nem lehet évekig tablettákon és tubusos ételeken élni.
Ez belénk van kódolva, éppen ezért mindenképpen olyan növényeket kell létrehozni, melyek a mindennapi életérzésünket ki tudják elégíteni.
Az űrben a „zero waste” életmód sem kizárt?
Manapság a klímaváltozás tényét már nem lehet vitatni, emellett számos más, hasonló problémával is szembe kell néznie az emberiségnek. Gondolunk itt például a természeti katasztrófákra, az egyre csak gyűlő és gyűlő hulladékra, a túlnépesedésre vagy éppen arra, hogy egyre kevesebb az édesvízhez való hozzáférhetőség. Mint említettük, mi is ez zárt rendszerben vagyunk lényegében itt lent, a Földön, azzal az el nem hanyagolható különbséggel, hogy 8 milliárd embernek kell élelmiszert biztosítani. A keletkezett hulladék sorsa „fent” is kulcskérdés. Ahhoz, hogy táplálékunk legyen, igen sok mindenre szükség van, nincsen ez másként az űrben sem. Ami pára, oxigén, víz megjelenik a levegőben, fontos, hogy visszaforogjon a rendszerbe, tehát minimalizálni lehessen a hulladékot. Mindezzel pedig a fenntarthatósági kihívásra is lehet egyfajta választ adni.
Vajon mi szükséges ahhoz, hogy valaki ezzel foglalkozhasson?
Legtöbben az űrre továbbra is gyerekkori álomként tekintenek, éppen ezért gondolhatnánk, hogy csak keveseknek adatik meg, hogy ezzel foglalkozzon. Nos, a valóságban ez nem így van:
A legfontosabb az érdeklődési igény és a kíváncsiság. Ha ez megvan, akkor ad egy olyan kötelezettséget, hogy már az alapoktól fel tudja építeni magát az ember, egyúttal ez adja meg az alázatot is. Különösebb előképzettségre egyébként nincsen szükség, egy egyetemi „alapdiploma” (BSc) elegendő ahhoz, hogy valaki később űrkutatási szakmérnök lehessen
- fogalmazott Sándorfy András.
Megjegyezte, hogy ha valaki kellően kíváncsi, és erre rá tudja építeni azt, hogy a jövőbeni kihívásokra keresi a választ a kutatások által, akkor az bőségesen elég, hogy ezzel foglalkozhasson. Ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy aki űrkutatással foglalkozik, az nem egyenlő azzal, hogy ténylegesen a Marson vagy éppen a Holdon fog sétálni!
Mesterséges intelligencia és növénynemesítés - hol a kapcsolat?
Bizonyára mindannyian hallottunk már mind a nemesítésről, mind a mesterséges intelligenciáról, csak éppen külön-külön. Kérdés, hogy akkor vajon ezt a két (első gondolatra) közel sem összeegyeztethető dolgot hogyan lehet mégis összekapcsolni? Fontos először is tisztázni, hogy mesterséges intelligenciát programozni koránt sem egyszerű. Ugyanakkor segít a szakembereknek abban, hogy úgy tudjanak fenotípusosan szelektálni, válogatni jövőbeni fajtákat bármilyen növénykultúrában, amik előrevetítve 10-15, sőt, akár harminc évre majd a jövő vetőmagjait határozzák meg.
A Marton Geneticsnél ma már rendelkeznek azokkal technikai eszközökkel, amik úgymond ki tudják váltani vagy sokkal precízebben tudják a felvételeket elkészíteni. A szoftver - amit jelen esetben mesterséges intelligenciának hívunk - ezeket az adatokat fel tudja dolgozni, és segít a kiválasztásban. Ez a bizonyos szoftver sokkal élesebben lát, mint az emberi szem, és meg tudják tanítani neki, hogy mit is kell pontosan látni.
Ez azért is fontos, mert ezen a területen is óriási verseny van a kutatók között. Nagyon nem mindegy, hogy ki lesz az első, aki olyan mesterséges intelligenciát hoz lére, ami működik. Ma már az agrártudomány területén is ott tartunk, hogy képesek vagyunk-e egy új „Microsoftot” vagy „Apple-t” létrehozni. Erre (is) jó az űr. Ha esetleg sikertelenek is vagyunk, az űr mindig előttünk lesz.
Címlapkép forrása: Marton Genetics