Áder János: nem gazdálkodunk felelősen, ha nem cselekszünk, baj lehet

Idén a XXI. század eddigi legnagyobb aszályával álltak szembe a magyarok. Áder János azonban rávilágított arra, hogy:

Aszály a Kárpát-medencében volt is, lesz is. A klímaváltozás hatásainak körülbelül 80%-át pedig a vízen fogjuk érezni.

Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnöke szerint a viharkárok is folyamatosan növekedni fognak, valamint egyre több úgynevezett szupercellára lehet számítani, amik nagyban fokozzák a jégkárok arányát is. Mint mondta, ezzel is foglalkozni kell. Ugyanakkor nem lehet minden klímaváltozást okozó hatást kizárni, mert akkor tulajdonképpen fejre állna az európai agrárium. Tarpataki Tamás, az Agrárminisztérium agrárpiacért felelős helyettes államtitkára a kerekasztal-beszélgetés során kiemelte, hogy nem szabad csak a mezőgazdaság nyakába varrni a klímaváltozást, ez egy rossz megítélés. Persze, mindent meg kell tenni, hogy a klímaváltozást okozó hatásokat csökkentsék.

Nem kell annyira szélsőségesen gondolkozni, hogy mi okozzuk a klímaváltozást, és „vágjuk magunk alatt a fát”. Próbáljuk csökkenteni a káros hatások kibocsátását, hogy egy példát mondjak: össze tudunk vonni bizonyos technológiákat, például vetés közben már a trágyát is ki lehet juttatni. Ha egy menetben 3-4 feladatot elvégzünk, akkor már tettünk valamit a klímáért. A termőterületeiket akarva, akaratlanul, de rongáljuk. A talaj nedvességtartalmának megőrzése is rendkívül fontos feladat. A talajművelés a vízmegőrzés egyik alfája

- vélekedett Szabó Levente, a KITE Zrt. vezérigazgatója.

Harsányi Zsolt, az Axiál Kft. alapító-társtulajdonosa, mint fogalmazott, oda szórják le a magot akkora mennyiségben, ahova és amennyire szükség van. Ma már nagyon precízen, hatékonyabban lehet elvégezni a munkálatokat.

Viszont, ha 2035 után valóban nem lesznek belső égésű motorok, nem tudom, mi lesz a mezőgazdasági gépekkel

- mondta.

Nem gazdálkodunk felelősen

Áder János elmondta, hogy a három legfontosabb erőforrásunk nem más, mint a víz, a levegő és a talaj. Ennek ellenére felelőtlen módon szennyezzük őket és nem gazdálkodunk velük felelősen.

Több 100 év, akár 500 év kell ahhoz, hogy egy centiméter termőföld kialakuljon. Ehhez képest vannak olyan területek az országban, ahol 50-60 centiméter termőtalaj tűnt el. Ha nem történik változás, nagyon nagy baj lesz. Sőt, már van is baj. Fújja a szél a kiszáradt a talajokat és tünteti el a termőföldeket. Nem jól használjuk a területeket, hosszú távon ez nem fenntartható. Ami pedig az öntözésfejlesztést illeti, fontos, hogy ne legyenek illúzióink. Az ország maximum 5-10%-a tehető öntözhetővé, ehhez kell alkalmazkodni és be kell rendezkedni. Lesz olyan, hogy mezőgazdasági területek vissza kell adni a természetnek és víztározókat kell létrehozni. Ezek komoly érdekkonfliktusok lesznek, de nem lehet megkerülni. Ha ezt nem próbáljuk meg elterjeszteni, akkor nem 2050 után, hanem a követező években is bajban leszünk.

Nincs meg a balansz

Nagyon fontos lenne, hogy a mezőgazdasági kibocsátásokat tekintve a növénytermesztés és az állattenyésztés egyensúlyban legyen, egyelőre azonban jócskán előbbi felé billen a mérleg. Fel lehet tenni a kérdést, hogy hogyan fogjuk pótolni a talaj szervesanyag-tartalmát? Egy biztos: trágya nélkül nehezen.

Az EU-ban lassan tilos lesz húst reklámozni, és a társadalom is efelé hajlik. Egyre több ezzel kapcsolatos elvárás jön a fogyasztókon keresztül. Sokszor impulzusokra reagálva döntik el, mit hajlandóak megenni és mit nem. Ha tetszik, ha nem, nekünk ezt le kell követnünk

- vélekedett a NAK elnöke.

Tarpataki Tamás pedig nagy veszélynek látja azt, hogy az élelmiszer-előállító réteg elkeskenyedett és sérülékennyé vált. 

A Portfolio Agrárszektor 2022 konferenciáról eddig megjelent cikkeink:

Képek forrása: Agrárszektor