agrarszektor.hu • 2022. november 30. 14:05
Az európai és a globális versenyben akkor tudjuk javítani a pozíciónkat, ha alkalmazkodunk a megváltozott klimatikus, gazdasági és társadalmi feltételrendszerekhez, valamint a legkorszerűbb technológiákhoz igazítjuk a magyar mezőgazdaság szerkezetét - mondta Gyuricza Csaba a Portfolio Agrárszektor 2022 Konferencián. A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem rektora szerint csak olyan mértékben szabad ragaszkodni a termelési és agrárszerkezeti hagyományainkhoz, amelyek nem rontják a gazdálkodás hatékonyságát.
Az elmúlt években egyre emelkedik azoknak a kihívásoknak és kockázatoknak a száma, amelyek a magyar agrárágazatnak is komoly nehézséget okoznak.
Az időjárási szélsőségek gyakoriságának növekedése, az ukrán-orosz háború hatásai, az energiaellátottság és az -árak bizonytalansága, a Covid járvány és annak következményei, a devizaárfolyam-változás kiszámíthatatlansága, a tőzsdei spekulációk és az Európai uniós támogatások folyósításának kérdése tulajdonképpen egy 8 ismeretlenes agrárpiaci egyenletet eredményeznek
- közölte Gyuricza Csaba a Portfolio Agrárszektor 2022 konferencián.
A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem rektora hangsúlyozta: ahhoz, hogy csökkenteni tudjuk a mezőgazdaság kitettségét, alkalmazkodni kell a megváltozott környezeti tényezőkhöz, valamint a csúcstechnológiák használatát jelentősen fel kell erősíteni. Miközben hazánkban felértékelődik a méretgazdaságosság és a különböző integrációk szerepe, erősödik a koncentráció, egyre több szereplő kiesik a versenyből, az új belépők pedig kizárólag a legmodernebb technológia használatával tudnak talpon maradni. 2022 is rávilágított arra, hogy nem lehet 30-40 évvel ezelőtti módszerekkel gazdálkodni és a klímaváltozás nem betörte az ajtót, hanem már itt van.
El kell fogadni, hogy a változásokhoz nekünk kell alkalmazkodni, új stratégiákat kijelölni. Azonban ehhez rendelkezésre állnak azok a korábbi tapasztalatok és tudás, amely az alkalmazkodás feltétele, illetve a legkorszerűbb technológiák is
- tette hozzá Gyuricza Csaba.
Az aszály visszafogott becslések alapján is 1000 milliárd forint kárt okozott Magyarországon ebben az évben, amely az öntözésfejlesztéssel és az öntözött területek jelentős növelésével kompenzálható lenne.
Nem az öntözésfejlesztés költsége a nagy, hanem az a veszteség, amit évről évre elszenvedünk azért, mert nem lépünk ezen a területen.
Már látható, hogy idén vissza fog esni az inputanyag-felhasználás, ami különösen a tápanyag-visszapótlás esetében lehet kritikus. Ugyanakkor, ha az aszály ellen a gazdálkodók agrotechnikai módszerekkel védekeznek, akkor ahhoz biztosítani kell a harmonikus tápanyagellátást is.
Mindenkinek azt javaslom, fontolja meg, hogy biztosan ez a kifizetődő megoldás-e, ugyanis a vizet nem csak megtartani kell a termőtalajban, annak a növény számára felvehető állapotban is kell lennie, amihez elengedhetetlen az okszerű tápanyaghasználat. A tápanyagszegény talajban a növények aszálytűrő képessége jelentősen romlik
- emelte ki a Portfolio Agrárszektor 2022 konferencián a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem rektora. Az eredményes és fenntartható gazdálkodás érdekében a régi technikákat is érdemes felülvizsgálni, hiszen ma már lehetőség van arra, hogy a nedvességet forgatás nélküli műveléssel tudjuk a talajban tartani, “a szántást el kell felejteni”.
A magyar élelmiszeripar termeléséről kevesebb vélemény fogalmazódik meg, mint az alapanyag-termelésről, holott jelentősebb lehet a szerepe az élelmiszerárak alakulásában. A feldolgozóipar jelenlegi helyzete nem kimondottan kedvező, az ágazat vállalatainak jövedelme és forrásellátottsága messze alulmúlja a mezőgazdasági cégekét, rosszabb az árbevétel-arányos jövedelmezőségük, és nem kapnak jelentős EU-s támogatásokat sem.
Ebből fakadóan kevesebb a tőkéjük és bankbetétjük, vagyis kevésbé tudnak puffert képezni és saját forrásaik felhasználásával kockázatot kezelni az olyan negatív piaci események során, mint amilyen a gyártási költségek drasztikus emelkedése.
További problémát jelent, hogy országos szinten alacsony az élelmiszerágazat munkaerő- és energiahatékonysága, tehát ugyanazt a terméket egy kicsivel több energiával és élőmunkával állítjuk elő, mint a fejlettebb élelmiszeriparral rendelkező országokban. Ha pedig ezekben a szegmensekben tovább nőnek a költségek, az sokkal jobban fog érződni a magyar élelmiszeripari termékek árában is.
Egyre jobban látszik, hogy a megszokott bérdinamika nem folytatódhat ebben az ütemben, ha azt nem kíséri a hatékonyság, a termelékenység- és a versenyképesség növekedése
- mondta el Gyuricza Csaba.
A Portfolio Agrárszektor 2022 konferenciáról eddig megjelent cikkeink:
Címlapkép forrása: Agrárszektor