Meglepő dolog derült ki a vörös húsról: ezt sokan nem gondolták volna

Mint ismeretes számos olyan tanulmány jelent meg az elmúlt években, amelyek a vörös hús fogyasztást összefüggésbe hozzák olyan egészségügyi problémákkal, mint például a különböző szívbetegségek, a stroke, vagy épp a rák. A Washingtoni Egyetem Egészségügyi Mérési és Értékelési Intézetének (a továbbiakban: IHME) tudósai évtizedek óta figyelemmel kísérik az egészségtudományos publikációkat. Álláspontjuk szerint évente több száz, tudományos szempontból nem kellően megalapozott tanulmány jelenik meg, amelyek egyszerűen csak megfigyelésekre alapuló összefüggéseket próbálnak találni valamilyen cselekvés - például egy étel elfogyasztása - és az egyes egészségügyi következmények között. Ki kell emelni tehát, hogy szinte az összes eddigi kutatás megfigyelésen alapult, vagy épp önbevalláson alapuló fogyasztásra támaszkodott, továbbá nem volt alkalmas az ok-okozati összefüggések megbízható feltárására - írja a NAK.

Hogyan értelmezze a laikus közvélemény ezt a zűrzavart?

A különböző élelmiszerek, így a húsok fogyasztása és az egyes megbetegedések közötti korrelációt is nagyon nehéz tanulmányozni, mivel számos olyan valós vagy vélt elem és tényező létezik, amely elősegítheti egy-egy betegség kialakulását. Az eltérő vizsgálati módszerek alkalmazása, a változó vizsgálati alany összetétel és az inkonzisztens statisztikai mérések miatt a laikus közvélemény számára úgy tűnhet, hogy ma már gyakorlatilag minden - különösen a különböző élelmiszerek fogyasztása - összefüggésbe hozható a rák és különböző szív- és érrendszeri megbetegedések kialakulásával, és ezzel egyidejűleg egyben mindennek az ellentéte is igazolást nyerhet. Felmerül a kérdés tehát, hogy hogyan értelmezze a laikus közvélemény ezt a nagy zűrzavart? Valóban érdemes-e aggódni továbbá a korábban megjelentetett tudományos közleményekben közölt, alacsonynak mondható hatásmértékek, például a rák kialakulásának állítólagos 15%-kal nagyobb kockázata miatt?

A vörös hús fogyasztással kapcsolatos ismeretek bővítésében, az ezen húskategória fogyasztását övező tévhitek eloszlatásában egyértelműen segítséget nyújthat a Washingtoni Egyetem Egészségügyi Mérési és Értékelési Intézetének tudósai által végzett új kutatás, melynek megállapításai többnyire eloszlatják a vörös hús fogyasztásával kapcsolatos aggodalmakat. A több évtizedes kutatás keretében a vörös hús fogyasztás egészségre gyakorolt hatásait és annak a különböző egészségügyi kockázatokkal kapcsolatos összefüggéseit egyaránt vizsgálták. A program keretében továbbá egy új minősítési rendszer is kialakításra került az egészségügyi kockázatoknak a folyamat során történő meghatározására vonatkozóan. A kutatók által kidolgozott, új statisztikai módszeren alapuló minősítési rendszer lényege, hogy annak segítségével kvantitatív módon értékelhetővé és összegezhetővé válnak a különböző vizsgált kockázat-eredmény párok közötti úgynevezett kockázati bizonyítékok.

Az új - egytől öt csillagig terjedő - minősítési rendszerben az egycsillagos minősítés arra utal, hogy nincs valódi kapcsolat, vagy összefüggés egy adott viselkedés vagy állapot és az egészségi állapot között. Két csillag jelzi, hogy egy adott viselkedés vagy állapot legalább 0-15% közötti változást eredményez az egészségügyi következmények valószínűsége tekintetében, míg a három csillag legalább 15-50%-os, a négy csillag legalább 50-85%-os, az öt csillag pedig több mint 85%-os változást jelez. Kiemelendő, hogy amikor az IHME ezt a minősítési rendszert felhasználta a vöröshús-fogyasztás hatásainak elemzésére és annak a különböző káros egészségügyi következményekkel kapcsolatos lehetséges összefüggéseknek a feltárására, azt találták, hogy egyik vizsgálati esetben sem volt indokolt a kétcsillagos, vagy ennél magasabb minősítési besorolás alkalmazása.

A most megjelent friss tanulmány vizsgálati eredményeire alapozva Dr. Steven Novella, a Yale Egyetem neurológusa és az Új Anglia Szkeptikus Társaság elnöke elmondta, hogy a rendszeres húsfogyasztás közvetlen érrendszeri vagy egészségügyi kockázatára vonatkozó bizonyítékok nagyon alacsonyak, olyannyira, hogy valószínűleg a rendszeres húsfogyasztásnak nincs semmilyen egészségügyi kockázata. Kiemelte azonban, hogy több bizonyíték van arra vonatkozóan, hogy a túl kevés zöldség fogyasztás egészségügyi kockázatot jelent, így valójában inkább az tekinthető a magas hústartalmú étrend kockázatának, hogy a „húskalóriák” kiszoríthatják a „növényi kalóriákat”.

Az új kutatás eredményei alapján elmondható tehát, hogy mindössze csak gyenge bizonyíték van arra vonatkozóan, hogy a feldolgozatlan vöröshús-fogyasztás összefüggésben áll a vastag- és végbélrák, a mellrák, a 2-es típusú cukorbetegség és az úgynevezett ischaemiás szívbetegség kialakulásával, és egyáltalán nincs kapcsolat a vörös hús fogyasztás és a stroke között! Az IHME csapata azt tervezi, hogy az új statisztikai módszeren alapuló minősítési rendszert mindenféle egészségügyi kockázat elemzésére alkalmazni fogja, egy hatalmas, szabadon hozzáférhető adatbázis létrehozásával.

Összefoglalóan elmondható, hogy az új tanulmány megállapításai amellett, hogy segítséget nyújthatnak a fogyasztóknak az egyes élelmiszerek fogyasztásának egészségre gyakorolt hatásai és a különböző egészségügyi kockázatokkal kapcsolatos összefüggések megbízható feltárására, elemzésük útmutatást nyújthat továbbá a döntéshozóknak is a különböző intézkedési csomagok kialakításakor, elősegítheti, hogy a döntéshozatal során azokra a kockázati tényezőkre lehessen összpontosítani, amelyek valóban a legnagyobb hatással vannak az egészségre. A kutatók ezt az elemzést továbbá arra is használhatják, hogy pontosabban beazonosítsák azokat a területeket, ahol a jelenlegi bizonyítékok még igen gyengék, vagy megbízhatóságuk megkérdőjelezhető és ezért további vizsgálatok lefolytatására van szükség.