Termálvíz kizárólag energiahasznosítás céljából történő kitermelésére vonatkozó létesítési engedélyben rendelkezni kell a kitermelt víz elhelyezésének módjáról, mely lehet visszasajtolás, vagy felszíni befogadóban történő elvezetés - írja a NAK. Főszabály szerint vissza kell sajtolni:
- a kizárólag energetikai célokra kitermelt felszín alatti vizet vissza kell sajtolni,
- melyet csak ugyanazon vízadóba lehet visszatáplálni,
- ebben az esetben nem kell a vízhasználónak vízkészletjárulékot fizetnie, viszont kitermelt ásványi nyersanyag és geotermikus energia után az államot részesedés, bányajáradék illeti meg.
Amennyiben nem történik visszasajtolás:
- a hasznosításból kikerülő termálvizek ártalommentes elvezetéséről, elhelyezéséről gondoskodni kell;
- az elvezetés során meg kell vizsgálni a tisztított szennyvizek és használt vizek helyben történő hasznosításának lehetőségét;
- a használt termálvíz átmeneti tározása során törekedni kell a természetközeli szennyvíztisztítási megoldások alkalmazására;
- ennek során állandó jellegű tavas vizes élőhelyek, többcélú víztározók létesíthetőek,
- a felszíni befogadó kiválasztásánál a környezetvédelmi szempontok mellett a vízkészlet-utánpótlási viszonyokat is figyelembe kell venni;
- ebben az esetben a vízhasználó a vízjogi létesítési, üzemeltetési engedélyben lekötött vagy engedély nélkül felhasznált, az üzemi fogyasztó a ténylegesen igénybe vett vízmennyiség után vízkészletjárulékot köteles fizetni;
- a vízhasználó a kizárólag energiahasznosítás céljából kitermelt termálvíz használatára tekintettel általa fizetendő víz-készletjárulékot - legfeljebb a vízkészletjárulék összege erejéig - csökkentheti a termálvíz visszatáplálását biztosító kút kialakításával, illetve a berendezések korszerűsítésével összefüggésben, az adóévben felmerült igazolt és a vízügyi hatósági feladatokat ellátó szerv által elfogadott költségének az összegével.
Fontos, hogy a szénhidrogén-kitermelési céllal mélyített, de arra alkalmatlan kutak be lehet vonni termálvíz-kitermelési célú hasznosítására!