Ezt sokan elrontják: íme, a helyes talajművelés aranyszabályai

agrarszektor.hu2022. december 5. 17:13

Életünk egyik nélkülözhetetlen alapja, táplálékaink forrása. Egy maréknyi mennyiségében több milliárdnyi mikroorganizmus lakik, bolygónk biológiai sokszínűségének negyede benne található. Ezért is szenteljük ünneplésének e jeles napot: december 5. a Talaj világnapja. Az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet (ÖMKi) idén a regeneratív mezőgazdaság forradalmára szeretné ráirányítani a figyelmet a Talaj világnapján, hiszen e művelési módszerek alkalmazása az ökológiai gazdálkodással kombinálva jelentősen hozzájárul talajaink termékenységének megőrzéséhez és fokozásához. Magyarországon a vízerózió 3 millió hektár, a szélerózió 1,8 millió hektár termőföldet érint. Miattuk évente mintegy 50 millió m³ talajt veszítünk el. 

Nem csoda hát, hogy felértékelődnek azok a művelési módszerek, amelyek a talajt és annak védelmét, megújulásának természetes módjait állítják a középpontba. A regeneratív mezőgazdaság manapság forradalminak is nevezhető módszereinek legfontosabb célja a talaj termékenységének és egészséges élővilágának helyreállítása. Ennek érdekében kevesebbet bolygatja a talajt, tudatosan használja a talajtakaró növényeket, optimalizálja a vetésforgót, és ahol lehet, integrálja a termelésbe a legeltetett állatokat - írja az ÖMKi közleményében. A regeneratív mezőgazdaság - ellentétben az ökológiai gazdálkodással, - nem támaszt feltételeket a gazdálkodók műtrágya, gyomirtószer és egyéb növényvédőszer használatának korlátozására, sőt, konvencionális körülmények között a talajművelés nélküli termesztés (no-till) és a mulcsba vetés nagyban támaszkodik a glifozát hatóanyagú, környezet-egészségügyi kockázatait tekintve igen kétes megítélésű totális gyomirtószerek alkalmazására. A talajtermékenység és talajélet központi szerepében azonban egyetért a két mozgalom. 

Az ökológiai gazdálkodás középpontjában mindig a talaj állt, ezért is adja magát, hogy a bio művelés gyakorlatába beépüljenek a regeneratív gazdálkodás ökológiai termeléssel összeegyeztethető módszerei. Az igazán elhivatott biogazdák egyre nagyobb arányban használják a regeneratív technikákat, így például a talajtakarást, forgatás helyett a talajlazítást, vagy éppen a talajépítő növények tudatos alkalmazását, ezzel még inkább elmozdulva a fenntartható mezőgazdaság irányába

- világított rá a két mozgalom közti szinergiára Dr. Drexler Dóra, az ÖMKi ügyvezetője a Talaj világnapja alkalmából.  

Folyamatos növényborítástól az egészséges talajszerkezetig 

A regeneratív mezőgazdaság alapelve, hogy folyamatos növényborítást kell tartani a szántókon is. A hazai szántók nagy részén gabonaféléket, kukoricát, repcét, napraforgót termelünk, a főnövény lekerülése és a következő évi fő kultúra vetése között 3-8 hónap is eltelhet, amely időszak során a terület hagyományosan üres, és élő gyökérzet sincs a talajban. Ez az az időszak, amelyet rávetéssel, alávetéssel, vagy a főnövény lekerülése után azonnal elvetett takarónövény vetésével tanácsos kitölteni. A rávetés során például a főtermést adó növény valamelyik fejlődési szakaszában vetnek el egy másik növény (pl. kora tavasszal a már bokrosodó őszi gabonára vetnek vörösherét), amely a gabona betakarítása után helyben marad, és aratás után gyorsan növekedésnek indul. Az ilyen kultúrák termelékenysége - ideértve a betakarított termést és a talajban hagyott gyökér biomassza mennyiségét -, nagyobb, mint a tiszta vetés termése. Emellett pedig a talajra és a következő növénykultúrára is pozitív hatással vannak. 

A takarónövények használata a hazai gyakorlatban viszonylag új technológiának számít, számos ismert faj (pl. facélia, lóbab, szegletes lednek, olajlen, tavaszi bükköny, tarlórépa, csillagfürt) és újnak számító kultúra is megtalálható a takarónövényként használt növényfajok között (pl. etióp mustár, talajművelő retek, tehénborsó, homoki zab). Jellemző, hogy a takarónövények keverékként kerülnek elvetésre, és nem, vagy csak sekélyen kerülnek bedolgozásra a talajba. Alapjában véve ez különbözteti meg a takarónövényeket a zöldtrágyázástól. 

Hagyjuk békén a talajt? 

A talaj fizika szerkezete meghatározó 

A talaj fizikai szerkezetének romlása, a porosodás, a stabil talajmorzsák (aggregátumok) hiánya a talajélet csökkenésére vezethető vissza. A stabil, víz hatására nem széteső talaj aggregátumok aránya a talaj szervesanyag-tartalmával áll arányban, kialakulásukban a talajlakó baktériumoknak, gombáknak, a növények által kiválasztott gyökérváladékoknak, és a talaj makroszervezeteinek, például a földigilisztáknak, hangyáknak kiemelkedő szerepük van. Kiemelendő szerepe van például a glomalinnak is. Ez a különös glikoprotein, a talajban, a gyökerek körül élő gombák, az úgynevezett arbuszkuláris mikorrhiza gombák által termelt anyag, amelyet 1996-ban jegyzett le egy amerikai kutató, Sara F. Wright. A stabil talajmorzsák kialakulásához erre, a talajban élő gombákból származó ragasztóanyagra, a glomalinra van szükség.

A regeneratív mezőgazdaság - ez esetben teljes összhangban az ökológiai gazdálkodással -nemcsak a talaj egészségének, hanem a mezőgazdaságilag művelt területek környezetének helyreállítását is célul tűzte ki, a biológiai sokféleség támogatásán keresztül. Az élőhelyteremtéssel, így az állandó gyeptakaróval fedett területek, a mezővédő erdősávok, vizes élőhelyek, magányos fák, erdőfoltok, erdősávok megőrzésével és fenntartásával olyan hasznos szervezeteknek biztosítunk élőhelyet és táplálékforrásokat, amelyek a kultúrnövényeket károsító fajok felszaporodását gátolják, létszámukat egyensúlyban tartják. Magyarországon is egyre több helyen foglalkoznak a regeneratív mezőgazdaság gyakorlataival, sok sikerről és kudarcról is hallunk beszámolókat.

Előfordulhat egyes talajlakó kártevők felszaporodása, felmerülhetnek nehézségek a meglévő géppark használatával kapcsolatban, fokozódó vadkárról is hallani, azonban általános tapasztalat a talajszerkezet javulása, a talaj vízbefogadó és vízmegtartó képességének növekedése, a talajélet látható fokozódása, a földigiliszták számának növekedése. Abban is megegyeznek a tapasztalatok, hogy extrém időjárási helyzetben, amikor egyszerre sok csapadék hullik, vagy hosszabb, aszályos időszak okozta problémákkal kell a gazdálkodóknak szembenézni, azoknak a gazdálkodóknak a növényei vészelik át könnyebben a nehéz körülményeket, akik foglalkoznak a talajélet helyreállításával, a talaj egészségével. Az ÖMKi a regeneratív mezőgazdasági módszerek agroökológiai szemléletű alkalmazásának terjesztésére képzéssorozatot indított az Agroökológiai Hálózattal közösen. Az EIT Food által támogatott program idén indult el, és még éveken keresztül segíti az elköteleződött gazdákat az átállásban. 

Címlapkép forrása: Getty Images
Címkék:
talaj, mezőgazdaság, talajvédelem, talajművelés, ökológiai, talajmunka, talajélet, ömki,