Dől a pénz a magyar élelmiszeriparba: ezek a cégek nagyon jól járhattak

A kifejezetten élelmiszeripari pályázati kiírások megjelenése óta a borágazat a keretösszeg 25%-ára volt jogosult, ami annak fényében különösen érdekes, hogy ez az ágazat az élelmiszeripar termelési volumenének csak 3-4%-át adja - mondta Hamarics Imre, az IH Management Kft. ügyvezető-tulajdonosa a Portfolio Agrárszektor 2022 konferencián. A szakember a Vidékfejlesztési Program első éveinek tapasztalatait összegezve kigyűjtötte azokat a legfontosabb és legnagyobb keretösszegű támogatásokat, amelyek 2014 óta rendelkezésre álltak. Hamarics Imre ennek kapcsán elmondta, hogy a Vidékfejlesztési Program, bár abban az évben indult volna, végül kicsit megcsúszott. Az első komolyabb felhívás csak 2016-ban jelent meg: ez a „Mezőgazdasági termékek értéknövelése a feldolgozásban” címet viselte, és 167 milliárdos keretösszeg volt rá, de volt egy hasonló nevű pályázat a borászok számára, 40 milliárd forintos keretösszeggel.

Ezeknél a kiírásoknál fontos kitétel volt, hogy olyan mezőgazdasági termelők, vagy mikro- és kisvállalkozások vehettek rajtuk részt, amelyek Annex 1 kategóriájú termékeket állítottak elő. Pályázónként 500 millió forintot lehetett igényelni, kollektív beruházásnál 1,5 milliárdot - ismertette Hamarics Imre. A szakember hozzátette, hogy később, már 2019-2020-ban ezt a pályázatot még egyszer, szinte azonos tartalommal kiírták, ám ekkor már szerényebb kerettel: 50 milliárd forintra lehetett pályázni, ebből 10 pedig a borászoknak volt fenntartva.

Ami kifejezetten az élelmiszeripari vállalkozásoknak lett kiírva, az a 2021-es pályázat volt az élelmiszeripari üzemek fejlesztésére és komplex fejlesztésére. A kettő között az volt a különbség, hogy csak technológia- és eszközbeszerzésre lehetett pályázni, míg a másiknál már építeni is lehetett, és akár 5 milliárdos támogatást is igényelhetett a pályázó. Az élelmiszeripari üzemek komplex fejlesztésére kiírt pályázat keretösszege 200 milliárd volt, ebből 40-re a borászok pályázhattak csak

- mondta Hamarics Imre.

Az IH Management Kft. ügyvezető-tulajdonosa közölte, hogy ezen pályázatokat megvizsgálva több fontos észrevételt is lehetett tenni. Az első észrevétel azzal állt kapcsolatban, hogy melyek voltak a támogatható tevékenységek, és mi is az az Annex 1-es termék, valamint a pályázati kiírásokban mi tekinthető élelmiszer-feldolgozásnak. Hamarics Imre elmondta, a felhívások alapján élelmiszer-feldolgozás volt az, ami Annex 1 termék feldolgozása során jött létre, és élelmiszernek minősült. Az Annex 1 termékekről az Európai Unió működéséről szóló szerződés 38. cikkelyében volt hivatkozott lista: itt olyan termékcsoportok szerepeltek, amelyek elsődleges mezőgazdasági termékeknek minősültek. A dolog érdekessége, hogy a lista tartalmazza a kávét és a kakaót, de a sör vagy az ásványvíz például nem szerepelt benne, ahogy a zöldség-gyümölcs vetőmagok sem. Ilyen Annex 1-es termék előállítására bárki jogosult volt, míg ennek nem minősülő termékek esetén a tevékenységek regionális támogatási beruházásnak minősültek: ezekre külön szabályok vonatkoztak, eltérő támogatási intenzitással.

A pályázók köre kapcsán érdekes volt látni, hogy a 4 felhívásból 400 milliárd forint volt a lehívható keretösszeg, amiből a borászat 100 milliárdra volt jogosult. Pedig ez az ágazat az élelmiszeripar termelési volumenének csak 3-4%-át adja. Ezt a jövőben, lehet, érdemes lenne átgondolni

- jelezte Hamarics Imre.

A szakember beszélt arról is, hogy a pályázati kiírásokban hogyan határozták meg a mezőgazdasági termelő fogalmát. Mint mondta, volt egy képlet, és mindenkinek ez alapján kellett eldöntenie, hogy mezőgazdasági termelőnek számít-e, és hogy a tevékenysége jogosult-e a támogatásra, vagy sem. Hamarics Imre beszélt arról is, hogy egy 2021-ben kiírt pályázatnál a társadalmi egyeztetésre zavarba ejtően rövid időt, mindössze öt napot hagytak. A tapasztalatok azt mutatták, hogy amint egy felhívás megjelent, 1-2 hónapon belül be kellett nyújtani a támogatási kérelmet, mert sejteni lehetett, hogy komoly igények lesznek majd. A pályázati felhívások struktúrája azonban 2007 óta lényegében nem változott - mutatott rá a szakember, hozzátéve, hogy az első kiírásoknál az infrastrukturális költségek és szolgáltatás-költségek százalékos korlátja érthető volt, de bizonyos esetekben nem volt életszerű. Ami viszont pozitív változás volt az évek során, az az elektromos felület megjelenése a pályázatok benyújtásához, valamint az ügyféltájékoztató rendszer is jó ötlet volt, még ha a megvalósítása hagyott is némi kívánnivalót maga után.

Az IH Management Kft. ügyvezető-tulajdonosa beszélt arról is, hogy a pályázatoknál már a támogatási kérelmeknél be kellett kódolni egy igényt, az építkezésekkel járó kérelmeknél viszont lehetőség volt az építési engedély nélküli benyújtásra is. Ezért az első időkben nagyon sokszor előfordult, hogy az utolsó pillanatokban nyújtották be a kivitelezési terveket a pályázók. Az építkezéseknél az építési normagyűjteményt (ÉNGY) kellett alkalmazni, de ami ebben nem szerepelt, ott egy árajánlatos rendszert kellett alkalmazni, vagyis a pályázónak három kivitelezői árajánlattal kellett rendelkeznie már a kérelem benyújtásakor, ami megbonyolította a dolgokat. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a gépbeszerzéseknél nehéz volt a pályázatban megadott adatokat módosítani, és a rendszer az egyedi gyártást és a sorozatgyártást se kezelte egységesen. Ilyen érdekesség volt például, hogy a megújuló energiával kapcsolatos beruházásokat építésként kezeli a rendszer, és igénybejelentőt vár el, még akkor is, ha a helyszínen még nincs is villamos csatlakozás, és minden esetben tervdokumentációt is kértek - mutatott rá a szakember.

A pályázatok megvalósítási szakaszában nagy probléma volt az építési műszaki ellenőr megkövetelése, az adott munkarészhez megfelelő végzettséggel. Ha pedig egy építési árajánlatos tételnél az elszámolásban a kérelemhez képest más tételt akarunk elszámoltatni, akkor 3 új árajánlatot kell becsatolni

- hívta fel rá a figyelmet Hamarics Imre.

A szakember beszélt arról is, hogy 2016 végén megszűnt az MVH, és ezután egy hármas rendszer jött létre: a kifizető ügynökség a Magyar Államkincstár lett, a megyei kirendeltség helyett a kormányhivatal járt el, az irányító hatóság jogkörei pedig az Agrárminisztériumhoz kerültek. Ezek viszont elműködnek egymás mellett, és nincs rendes kommunikáció közöttük. Hamarics Imre végezetül néhány javaslatot is megfogalmazott, amelyek közül az első a pályázati menetrend közzététele volt. Legyen egy menetrend, hogy melyik évben milyen pályázati kiírások fognak megjegyezni, a társadalmi egyeztetésekre pedig legyen legalább 30 nap. A költségvetés megborulásának elkerülését segítené, ha egy évvel előre megjelenhetnének a pályázati kiírások, mert így már előre meg lehetne szerezni egy építési engedélyt is. Fontos lenne, hogy a támogatási kérelmek benyújtásánál inkább m2-ár legyen, ahogy az ügyféltájékoztató rendszer fejlesztése is. Hamarics Imre szerint szükséges lenne továbbá egy önálló kifizető ügynökség létrehozása, döntési jogkörrel és megyei kifizetéssel.

A Portfolio Agrárszektor 2022 konferenciáról eddig megjelent cikkeink:

Fotó: Agrárszektor