Miért van az, hogy ha bármiféle válság jön, az mindig érzékenyen érinti az állattenyésztést? - tette fel a kérdést Fórián Zoltán, az Agrár Kompetencia Központ Erste Bank Zrt. vezető agrárszakértője a Portfolio Agrárszektor 2022 konferencián. A szakember beszélt arról, hogy az utóbbi időben Nyugat-Európában meglehetősen állattenyésztés-ellenes hangulat alakult ki, és például Németországban az úgynevezett jövőbiztos állattenyésztésre való átállás, az valójában az állattenyésztés leépítésére irányul. Ez azonban Magyarország számára komoly esély lehet a jövőre nézve, hogyha ezek a nyugat-európai tendenciák olyan mértékű hiányhoz vezetnek, amelyből kifolyólag hazánk erősítheti a nyugati kivitelét. Fórián Zoltán beszélt arról is, hogy az előrejelzések szerint 2040-re a hagyományos hús előállítása, ami az állati eredetű termékek fogyasztásának 98%-át képzi, drasztikus átalakuláson fog átmenni, megosztó piaci szegmenssé fog válni.

Egy friss kutatás szerint a fejlett országoknak záros határidőn belül 75%-kal kellene csökkentenie a húsfogyasztását ahhoz, hogy az állattenyésztés fenntartható legyen. Ezzel azonban az a baj, hogy statikusan közelíti meg az állattenyésztést, és nem veszi figyelembe a technológia fejlődését, amelynek révén az állattenyésztés már csökkenteni tudja a károsanyag-kibocsátásait

- tette hozzá Fórián Zoltán.

A szakember beszélt arról is, hogy 2022. január elejétől november végéig a mezőgazdasági árak 50%-kal nőttek, az élelmiszeripar árai 30%-kal, miközben a fogyasztói árak „mindösszesen” 22,4%-kal emelkedtek, vagyis az árváltozások a fogyasztók felé csökkennek. Ugyanakkor az élelmiszerárak emelkedése a társadalom egyre szélesebb rétege számára teszi luxuscikké az alapvető élelmiszereket is. Ez azonban azzal fog járni, hogy a fogyasztási piramisból elsőként az állati termékek fognak kiesni - jelezte Fórián Zoltán. A szakember szerint az Európai Unióban jelenleg a baromfihús a legkeresettebb húsféle, ez iránt fog a leggyorsabban növekedni a kereslet a következő időszakban. Ugyanakkor az állattartás terén az Európai Unió folyamatos lemaradásban van, és egyre romlanak a pozíciói. Az Európai Bizottság a termelés 10%-os csökkenésére, a fogyasztás visszaesésére, az export csökkenésére és az import növekedésére számít. Fórián Zoltán emellett beszélt arról is, hogy a sertéspestis miatt az EU egyre inkább elveszti a pozícióit a Kína felé irányuló sertéskereskedelemben. Magyarországon az állományok stagnáló szakaszban vannak, de a koncentráció növekszik, és ez a következő évben fel fog gyorsulni. Az állattartók száma jelentősen csökkent, a felvásárlási árak pedig szépen emelkedtek, de nem tartottak lépést a költségnövekedésekkel, ugyanakkor a vágások száma is nőtt. A szakember rámutatott, hogy a húsmarhaszektor minden szinten lassú zsugorodásban van, de nemcsak Magyarországon, hanem uniós szinten is.

Hogy állunk az állategészségügy szempontjából?

Pásztor Szabolcs, az országos főállatorvos, az Agrárminisztérium szakembere elmondta, hogy baromfifronton ismét felütötte a fejét a madárinfluenza-járvány, november 4-e óta a Bács-Kiskun-Csongrád-Csanád régióban körülbelül 60 kitörés történt, és mintegy félmillió állatot kellett leölni. Az országos főállatorvos beszélt arról is, hogy a szigorú hatósági intézkedések az elejétől megvannak, de a járvány járvány terjedéséért főleg a vadmadarak és a vizes élőhelyek a felelősek abban a régióban a víziszárnyas tartás óriási állománysűrűséggel jár, és ilyen környezetben a vírusok megállíthatatlanul tudnak terjedni. Pásztor Szabolcs kifejtette, hogy a madárinfluenza az Európai Unióban is, és globális szinten is egyre nagyobb problémát okoz.

Egyre inkább az látszik, hogy Európában itt marad a vírus, és már nem csak a messze földről érkező vadmadarak hozzák be, hanem valahogy túléli a kontinensen is, és ha kedvezőek a körülmények, akkor újra és újra megjelenik. Éppen ezért meg kell találni azokat a lépéseket, amivel csökkenteni lehet a veszteségeket, vagy pedig - ami még jobb - meg lehet előzni a járványok kirobbanását

- emelte ki Pásztor Szabolcs.

A szakember szerint az afrikai sertéspestisnél kicsit jobb a helyzet: bár 2018 és 2021 között volt egy nagyobb felfutás, azóta nem nőtt számottevően a fertőzött területek nagysága. Ezáltal pedig az Európai Bizottságnál kezdeményezni lehet ezek csökkentését. Az országos főállatorvos beszélt arról is, hogy a sertéspestis ellen hozott intézkedések működnek, a fertőzés a házi állományokba nem jutott be. Az Európai Unióban azonban egyre terjed a vírus, így a közeljövőben nem várható annak eltűnése. Pásztor Szabolcs a tejekben és tejtermékekben kimutatott toxin-szennyezés kapcsán elmondta, hogy a hatóság kiemelt ellenőrzést folytat, amelynek során nem tártak fel olyan problémát, ami aggodalomra adna okot.

Milyen helyzetben van most a tojás- és a baromfiágazat?

2022 novemberében a tojás is felkerült az árstopos termékek közé. Ez az intézkedés egy meglehetősen kényes pillanatban érte a baromfiágazatot, és különösen a tojáságazatot - mutatott rá Csupászné Sánta Éva, a Csabatáj Zrt. vezérigazgatója. A szakember elmondta, hogy az elmúlt 1,5-2 év finoman fogalmazva sem volt nyereséges időszak a baromfiágazatban, csak az állományok bent állása miatt a termelési kényszer vitte előre a termelőket, illetve az, hogy mindig bíztak benne, hogy tudják majd értékesíteni a költségeket, amelyek 2020-2022 között mintegy 84%-kal emelkedtek meg. Csupászné Sánta Éva kiemelte, hogy ennek nagy része a takarmányárak emelkedése volt, amit a szolgáltatások és csomagolások költségének növekedése követett, illetve újabban az energiaárak megugrása volt az, ami hozzájárult a költségek ilyen mértékű emelkedéséhez. A szakember szerint most a baromfiágazatnak nagy hangsúlyt kellene fordítania a költségek elemzésére és csökkentésére, és a majdani hatékonyságnövelő beruházások miatt a megtakarításra.

A gond ott van, hogy az elmúlt időszakra erre nem volt lehetőség, mert bár szeptemberben elindult felfelé a tojás átvételi ára, az áruházak árrése nem csökkent, és emiatt alakult ki az a magas fogyasztói ár, amelynek a következménye a tojás ársapkássá válása lett

- magyarázta Csupászné Sánta Éva.

A szakember beszélt arról is, hogy a multik döntése nehéz helyzetbe hozta a termelőket. A nagy áruházláncok ugyanis vagy árcsökkentést kértek, vagy megkeresték a külföldi termelőket, aminek következtében az import tojás közvetlenül jöhet már a magyar boltokba. A Csabatáj Zrt. vezérigazgatója szerint a külföldi és a magyar tojás között 1-2 forintos különbség lehet csak.

Milyen irányba fejlődhet tovább a magyar sertéságazat?

Ifj. Sántha Imre, a Formula-GP Kft. ügyvezetője fontos, hogy az emberek tudatosítsák magukban, hogy milyen terméket állít elő a sertéstenyésztés? Erre a válasz az, hogy tömegtermékeket, amelyet hosszútávon és globálisan csak akkor lehet versenyképesen előállítani, ha valaki nagy volument termel, és azt költséghatékonyan. A szakember szerint, ha költséghatékonynak kell lenni, és nagy volument kell előállítani, akkor a költségek oldaláról kell keresni a megoldást. A sertés-előállítás költségoldalának 70-80%-át a takarmányköltségek adják, ezért a takarmány előállításának teljes folyamatát kell hatékonnyá tenni. Mostanra már kiderült, hogy attól nem kell tartani, hogy hiány lenne a takarmány-alapanyagokból. A sertés-előállítás másik nagy komponense a munkaerő, amibe most is, a jövőben pedig különösen sokat kell majd invesztálni. A harmadik tényező pedig az energia, ami mostanra annyira megdrágult, hogy a 2023-as év során megközelítheti, vagy akár meg is fogja a munkabérek költségeit.

Erre azonban lehet ráhatásunk. Vannak olyan beruházások, amelyekkel az energiaköltségeink nagymértékben csökkenthetők. Nagy különbségek lesznek az energetikailag fejlett és fejletlen telepek között

- jelentette ki ifj. Sántha Imre.

A jövő a hatékonyan működő állattenyésztőké lesz

Nagy Tibor, a Bonafarm Mezőgazdaság integrációs és stratégiai igazgatója elmondta, hogy ők egy úgynevezett vegyes integrációt visznek, ami két részből áll: egy kocaintegrációból, ahol 11 ezer kocát tartanak, és 300-350 ezer malacot vásárolnak, valamint egy hízóintegrációból, aminek a 80%-a kint van a gazdáknál. Az előállítás költségei mindenkinél emelkedtek - ismertette a szakember, hozzátéve, hogy a hízóintegrációnál jobb a helyzet, ott megpróbálták elismerni az állattartók megemelkedett költségeit. Az integrációs partnerek pedig jobban kereshetnek, ha az állatjóléti támogatások őket illetik, illetve a bérhizlalási díjak esetében az emelkedő takarmányárak révén, ha ugyanis a gazda fajlagos takarmány-megtakarítást végez, már nő a bére, emellett itt egy alapdíjemelést is végrehajtottak. A kocaintegráció kapcsán Nagy Tibor elmondta, bár az piaci alapon működik, de a piac nincs a sertéstermelők mellett: a malacárak, a piaci árak és az ötéves kompenzációs árak nagyjából fedik egymást.

A jövőben a hatékonyság nagyon fontos tényezője minden iparágnak, különösen a sertéstenyésztésnek. Akik 35-40 malacot állítanak elő egy koca után, mindig versenyképességi előnyben lesznek azokkal szemben, akiknél ez a hatékonyság alacsonyabb. Az elkövetkező időszakban arra lehet számítani, hogy egyre kevesebb olyan sertéstenyésztő marad a pályán, akik ezt a szintet nem tudják elérni/tartani

- hívta fel rá a figyelmet Nagy Tibor.

Milyen a helyzet, és milyen a hangulat a tejágazatban?

Rákóczi András, a Tedej Zrt. vezérigazgató-helyettese elárulta, hogy a magyar tejtermelőknél optimistább a hangulat, mert a magas áron beszerzett takarmányokat beforgatták a termelésbe, de még korábbról voltak olcsóbb takarmányok is, ez pedig egy felfelé ívelő nyerstejárat generált. Nem túlzás tehát azt mondani, hogy a tejtermelői oldal jó állapotban van. A toxinhelyzet kapcsán a szakember kiemelte, hogy az egy országos szintű probléma, amit minél előbb kezelni kell. Az aszály miatt azonban nincs jövő őszig elegendő takarmány az ágazatba, ráadásul ami van, annak a minősége se a legjobb. Az ágazat mégis abban bízik, hogy a tavasszal betakarítandó takarmányokkal meg tudják majd növelni a termelés hatékonyságát. Az uniós előrejelzések azonban azt mutatják, hogy a jövő év első felében még mindig egy visszaesés lesz a tejtermelésben, ugyanakkor a tejárak nem fognak még csökkenni, épp ellenkezőleg: minimális növekedés várható még. Az energiahelyzet sem túl kedvező, bár ez talán legkevésbé a tejtermelést érinti, amelynek jelentős villamos energia-szükséglete van, földgázból viszont keveset használ fel. Rákóczi András szerint a szarvasmarhatelepeken nehéz megtermelni a működéshez szükséges energiát, így van egy jelentős mértékű bizonytalanság is az ágazatban a jövőt illetően.

2022 első 10 hónapjában 4-5 ezer darabbal csökkent a tejelő tehénállomány, és ezt a beállított üszők se fogják pótolni. Arra lehet számítani, hogy a kisebb, 100-200 fős állományú telepek közül azok be fognak zárni, amelyek nem tudják megtermelni maguknak a takarmányt

- jelentette ki Rákóczi András.

A szakember beszélt arról is, hogy európai uniós szinten csökken a tehénállomány, a tejtermelés pedig világszinten visszaesőben van, ugyanakkor a koncentráció jelei erősek. A Tedej Zrt. vezérigazgató-helyettese szerint a következő időszakban azok fognak megerősödni, akik minél jobban el fogják tudni látni magukat takarmánnyal és energiával. Akiknek idén problémájuk volt a tömegtakarmány termeléssel, és ez a jövőben se fog megváltozni, az abba fogja hagyni a termelést. Rákóczi András elmondta, hogy az állattartók között az fog megállni a lábán, aki meg tudja termelni magának a takarmányt. Az elmúlt években komoly lehetőségek voltak a termelési alapok korszerűsítésére, így akik ezt nem tették meg, azok nagyon nehéz helyzetbe navigálták magukat.

Milyen változásokra lehet számítani a tojáságazatban?

Csupászné Sánta Éva elmondta, hogy a baromfiágazatban a tojótyúkok vonatkozásában 2012-ben életbe lépett az állatjóléti törvény, ami meghatározta, hogy milyen tartási körülmények és paraméterek között tarthatóak ketrecben az állatok. Néhány éve azonban a multik az állatvédők unszolására egy ígéretet tettek, amely szerint 2025 után csak alternatív tartásból származó tojások lesznek a boltok polcain. Az alternatív tartású madarak azonban több takarmányt fogyasztanak, ráadásul sokkal nagyobb terület kell egy egységnyi madár telepítéséhez, vagyis nő az ágazat ökológiai lábnyoma. A szakember beszélt arról is, hogy idén a takarmányárak emelkedése, a takarmány minősége és mennyisége mind-mind komoly kihívást jelenthet a termelők számára. Az alternatív tartásra való átállás esetén azonban a jelenleginél sokkal nagyobb az egy madárra eső beruházási költség, ám a baromfiágazatnak az elmúlt időszakban nem volt módja tartalékokat képezni. De talán mintha a 2022-es év történései hatására a ketrecellenesség mintha megszűnni látszana

A szigorodó nyugat-európai állatjóléti előírások egyszerre jelentenek esélyt és veszélyt a magyar állattartók számára

Ifj. Sántha Imre szerint Magyarország számára jó esélyt jelenthet a termelés ellehetetlenítése és a fogyasztás csökkenése Németországban. A szakember szerint azonban ha a fogyasztóknak nem csak egy kisebb, hanem egy nagyobb része is igényli a változást, azt meg kell hallgatni. A magyar állattartók ezt tették, és történtek is lépések: elindult az antibiotikum-felhasználás és a károsanyag-kibocsátás csökkentése. Nagy Tibor szerint a szigorítások hosszútávon mindenképpen veszélyt jelentenek az ágazatra nézve, mert minden korlátozás vagy előírás a sertéstartó oldalán növeli az önköltséget. A Bonafarm Mezőgazdaság integrációs és stratégiai igazgatója példaként hozta fel a sertések herélésmentes tartását, illetve a herélés altatással, érzéstelenítéssel történő előírását. Az előbbi például Angliában egy komolyabb fogyasztáscsökkenést okozott, mert az fogyasztóknak nem kellettek a kanszagú húsok. Nagy Tibor szerint az ilyen intézkedések veszélye abban rejlik, hogy beépül a köztudatba, és a magyar fogyasztók is elkezdhetik megkövetelni ezt a termelőktől. Rákóczi András szerint az ágazatra a valódi veszélyt az jelenti, hogy a fogyasztásban az állati terméket nem fogyasztók által sulykolt negatív előítéletek visszaesést okozhatnak. Jövőre megint asztalra kerül az élőállat-szállítás szabályainak szigorításáról szóló jogszabály az EU-ban, amelynek kapcsán Pásztor Szabolcs kifejtette, hogy már zajlanak az előkészítési folyamatok, készülnek a hatástanulmányok, és az biztos, hogy az állategészségügyi, állatorvosi fórumokon ütköznek a vélemények. Vannak, akik szigorítanának mindent, de Magyarország azt képviseli, hogy a szabályozás felülvizsgálatára csak tudományos és gazdasági megalapozottság alapján kerülhet sor. Az biztos, hogy a fogyasztók nem akarnak magasabb árat fizetni az élelmiszerekért. A szakemberek abban egyetértettek, hogy a sertésárak emelkedő trendje meg fog maradni.

Milyen felvásárlási árak várhatóak egy év múlva?

Rákóczi András szerint az Európai Unióban a tej felvásárlási ára 45%-kal magasabb, mint egy éve és 55%-kal magasabb, mint az elmúlt évek átlaga. A következő év első felében még várhatóan növekedni fog a nyerstej felvásárlási ára. A takarmányproblémák, a magas energiaárak jelen vannak, azt viszont nem lehet tudni, milyen időjárás lesz. Ezek viszont felfelé nyomják majd a tejárakat. Nagy Tibor szerint a sertésárak nem költségalapon képződnek, hanem kereslet alapon, és a mostani magas inputanyag-költség miatt a lakossági vásárlóerő csökkent. A szakember ugyanakkor úgy látta, hogy bizonyos létszámú csökkenés lesz a sertéságazatban, aztán 2,1-2,2 euró közötti hasított ár várható. Ifj. Sántha Imre szerint a tej esetében stagnálásra, vagy legfeljebb enyhe emelkedésre lehet számítani, a sertésárak esetében azonban még van tér fölfelé. Kína importja még emelkedni fog, ami felfelé fogja nyomni az árakat. Csupászné Sánta Éva szerint, miután a tojáságazatban nem várható a költségszintek megállása, ezért muszáj lesz kiharcolni az áremelkedést.

Az elkövetkező évben konszolidáció várható az állattartásban, az árak azonban továbbra is emelkedni fognak

- jelentette ki végül Fórián Zoltán.

A Portfolio Agrárszektor 2022 konferenciáról eddig megjelent cikkeink:

Képek forrása: Agrárszektor