agrarszektor.hu • 2022. december 8. 06:03
Hatalmas kihívásoknak lehetünk tanúi a növényvédelemben, ahol egyre erőteljesebben feszülnek egymásnak a hatékonysági és a fenntarthatósági szempontok. Az Európai Unió a növényvédőszer-használat csökkentését irányozza elő, az orosz-ukrán háború miatti új gazdasági és élelmiszerpiaci helyzet viszont a mezőgazdasági termelés növelését kényszeríti ki, amelyhez továbbra is szükség lesz az észszerűen és szabályosan felhasznált növényvédő szerekre. Nincsenek hát könnyű helyzetben az ágazat szereplői, a Portfolio Agrárszektor 2022 Konferencián, Siófokon megrendezett kerekasztal-beszélgetésben azzal azonban egyetértettek a szakértők, hogy megfelelő növényvédelem nélkül nincsen megfelelő mezőgazdasági termelés sem. Továbbá azzal is, hogy a fenntarthatóság ebben a szektorban is megkerülhetetlen lett.
Hadászi László, a KITE Zrt. innovációs főigazgatója előadásában elmondta, hogy akik régóta a szakmában vannak, tudják, hogy a növényvédelemmel kapcsolatban a szabályozások, esetleges növényvédő szerek tiltása, korlátozása nem újkeletű dolog. Az elmúlt 30 évben azok a készítmények, melyek humántoxikológiai vagy környezetvédelmi szempontok szerint nem feleltek meg az elvárásoknak, betiltásra kerültek. A szakember úgy véli, hogy az Európai Unió nem következetes:
Bejelentenek valamit, majd vagy megtörténik, vagy nem történik meg a változás. Általában a határidők betartására nem mondható el, hogy következetesek lennének. Ehhez mind a gyártói, mind a kereskedelmi oldalról alkalmazkodni kell.
A szakember kiemelte, hogy a fenntarthatóság, a környezetvédelem és a klímaváltozás azok a fogalmak, melyek köré a mezőgazdaságnak és ezen belül a növényvédelemnek tudnia kell megfelelni. A jövőben ez a 3 fogalom pedig egy fogalomba, a fenntarthatóságba fog megnyilvánulni. Úgy véli, hogy a fenntarthatóságot számos módon meg lehet fogalmazni, de alapvetően a mezőgazdaságban dolgozók nem voltak vele tisztában és nem fogalmazták meg maguknak. Továbbá egy másik fontos dologra is felhívta a figyelmet:
Minden szereplőnek meg kell értenie, hogy ma a termelésbiztonság nem fontosabb az élelmiszerbiztonságnál. Akárhogyan nézzük, a fejlett világban az élelmiszer nem stratégiai cikk.
Borsos László, a Corteva Agriscience ügyvezető igazgatója előadásában kiemelte, hogy a vállalatnál a természetből jövő válaszokat adják az eddig boncolt kérdésekre. A Corteva 2020 nyarán tette közzé a 2030-ig tartó fenntarthatósági célkitűzéseit, ami több pontban is egyezik az európai zöld megállapodás céljaival. Folyamatosan dolgoznak azon, hogy elősegítsék az alacsonyabb környezetterhelést. Például a kiszerelések, formulációk sokkal környezetbarátabbak, ezzel is segítik a gazdákat, hogy a gazdaságukban tudják csökkenteni az üvegházhatású gázok kibocsátást. Az innováció pedig fontos lépése annak, hogy a beszállító cégek újabb hatékony megoldásokat adjanak.
Nagy kihívások előtt állunk. Termelői szinten úgy látjuk, hogy még nagyobb teret kell adni a szaktudásnak. Volt időszak, mikor elkényelmesedhettünk picit, de ez most már meg fog szűnni. Elő kell venni a szaktudást és fel kell készülni az előttünk álló akadályokra
- mondta a kerekasztal-beszélgetés során Majoros Máté, az Aranyszarvas Zrt. elnök-igazgatója. Hozzátette, hogy ez az év megtanította az embereket arra, hogy rendelkezni kell annyi tartalékkal, hogy a következő évet is meg lehessen alapozni.
Kratancsik Elvira, a Bayer Hungária Kft. Crop Science üzletágának engedélyezési vezetője elmondta, hogy a fenntartható fejlődés alapelveivel mind egyetértenek, hiszen ez a jövő. Ugyanakkor nagyon nehéz helyzetben lesznek a termelők, és komplex megoldásokat kell majd adni a vetőmagtól a növényvédelemig. Továbbá nagyon fontos a partnerség, és elengedhetetlen az edukálás. Mint említette, a társadalom csak egy kis része van „képben” a mezőgazdasággal, ezt pedig növelni kell. Dobai Tibor, a Syngenta, növényvédelmi üzletág kereskedelmi igazgatója a kerekasztal-beszélgetés során elmondta:
Minket, növényvédőszer-gyártónak hívnak, így szólítanak meg bennünket évtizedek óta. Nem vagyok benne biztos, hogy 10 év múlva is így fognak hívni minket. Egyértelműen gyökeres változások elé nézünk. Rakétasebességel kezdett el átalakulni az ajánlata is a beszállító cégeknek. Mélységesen egyetértek én is azzal, hogy a fenntarthatóság megkerülhetetlen és komolyan is kell venni, és nem szabad a Green Deal ellen lenni, hiszen ezekkel a célokkal azonosulni kell. Nem adhatjuk át ezt a bolygót úgy, hogy az utódoknak nincsen esélyük az életüket normálisan leélni. Most még ebbe az irányba megyünk, ezen változtatni kell.
Borsos László úgy látja, hogy az is nagy kihívás, hogy az IT-szektor eddig ment be a városba, most viszont "ki kell mennie vidékre". Kérdés, hogy ezt a mezőgazdaság hogyan tudja majd megoldani? Vonzónak kell lennie vidéknek is, hiszen az új termékeket, gépeket, műholdképeket vagy az összes digitalizált rendszert valakinek működtetnie kell.
Ha egy több 100 milliós gépet nem tudunk működtetni megfelelő szakembergárdával, akiknek nincs benne ez a vérében, akkor az komoly gond. Másképp kell őket megtalálni, hiszen nagyon sokat tud rontani egy terméken és nagyon sokat hozzá is tud adni, ha megfelelő kezekben van. A szakembergárda megvan ezen a szinten, az a kérdés, hogy a működtetési szinten hol leszünk, és hogyan tudjuk majd ezt megoldani.
Az Aranyszarvas Zrt. elnök-igazgatója szerint van, aki be tudja a precíziót vezetni a gazdaságába, van, aki nem. Ugyanakkor nem lehet a fejeket a homokba dugni az újítások ellen. A dróntechnológiát is lehet szeretni, nem szeretni, de azt is tudomásul kell venni, hogy hogyan lehet kihozni azokat a megoldásokat, melyek könnyítik és gazdaságossá teszik a munkavégzést. A növényvédelem és a tápanyag-kijuttatás során lehet talán a legkönnyebben bevezetni ezeket az eszközöket egy gazdaságnak, hiszen már rövid távon észreveszi a termelő, hogy megérte ezt az újítást bevezetni. A modernizáció és a fejlődés fontosságával pedig minden szakember egyetértett.
A nemesítés lehet a kulcs?
Borsos László, mint mondta, vannak olyan nemesítési technológiák a vetőmag-előállításban is, ami 20%-ra le tudná csökkenteni azt az időszakot, amennyi idő alatt egy hagyományos nemesítéssel tovább lehet vinni az újabb hibridek kinemesítését. Ez génszerkesztés, ami a génmódosítással nem ugyanaz, fontos őket megkülönböztetni. Továbbá az együttműködéseknek és a közös munkának is nagy szerepe lehet. Megemlítette, hogy az időjárás milyen kihívások elé állítja majd a mezőgazdaságot, senki sem tudja, ezért is kellenek olyan technológiák, termékek, melyek a szélsőséges időjárási körülmények elleni küzdelemben segítik a gazdálkodókat.
Mi lesz az árakkal és a glifozáttal?
Árakról beszélni mindig érdekes kérdés, az viszont biztos, hogy ebben az ágazatban sem kerülhető el. Azért nehezebb a helyzetük, mert például egy műtrágya esetében drágul a gáz, azt beleépítik az árba. A növényvédő szereknél ez már nem mondható el. A csomagolóanyagok, kupakok, címkék, a raktározási, szállítási költségek, ezek mind-mind emelkedtek, amit szintén be kell építeni az árakba. Arról nem beszélve, hogy egy hatóanyag kifejlesztése is óriási költségekkel jár, ami szintén áremelő hatású. Ami pedig a glifozátot illeti, továbbra is nagy port kavar, de a szakértők kiemelték, hogy szükség van rá és a politikai döntést abszolút felülírja a tudományos döntés. Kratancsik Elvira hangsúlyozta, hogy tudományos alapon engedélyeztethető, illetve az Európai Vegyianyag Ügynökség hatóanyagra vonatkozó besorolása is kimondja, hogy nem karcinogén, nem mutagén, nincs reprodukciós hatása.
A Portfolio Agrárszektor 2022 konferenciáról eddig megjelent cikkeink:
Fotók forrása: Agrárszektor