A helyettes államtitkár köszöntőbeszédében hangsúlyozta, hogy a Közös Agrárpolitika Stratégiai Tervének nemrég történő elfogadása biztosítja, hogy 2023-2027 között több mint 5300 milliárd forint forrás áll rendelkezésre az agrárium számára. Ebben bővülő lehetőségekkel, markánsan megjelenik a termelői közösségek támogatása is.

Tarpataki Tamás hozzátette, hogy az Agrárminisztérium célkitűzése, hogy az agrárgazdaság területén a termelői közösségek egyre több földrajzi árujelzős termékre nyújtsanak be oltalom iránti kérelmet, éljenek az oltalom nyújtotta lehetőségekkel és élvezzék azok előnyeit. Az Agrárminisztérium a Földrajzi Árujelzők Programja keretében aktív szakmai segítséget nyújt a termelői csoportosulásoknak termékleírásaik elkészítéséhez és kérelmeik benyújtásához. A program eredményeként idén már 81-re emelkedett az uniós oltalom alatt álló földrajzi árujelzős magyar agrártermékek száma, legutóbb a „Derecske alma” és a „Nagykörűi ropogós cseresznye” részesült uniós elismerésben. További 11 agrártermék, közöttük a „Szabolcsi alma”, a „Lajta sajt” és a „Borzag pálinka” oltalmi eljárása folyamatban van és annak lezárásáig átmeneti nemzeti oltalmat élveznek.

Az Agrárminisztérium a Hagyományok-Ízek-Régiók (HÍR) program keretében 2010 óta pályázati rendszert működtet a HÍR védjegy használati jogának elnyerésére. A pályázaton hagyományos és tájjellegű termékekkel lehet részt venni. A HÍR védjegy bejegyzésének 20. jubileumi évében 13 pályázó 22 terméke nyerte el a HÍR védjegyhasználat jogát, velük együtt 211-re nőtt a HÍR védjegyes termékek száma.

A helyettes államtitkár arra emlékeztetett, hogy az Országgyűlés december 7-én elfogadta az agrártermékek eredetvédelméről szóló törvényjavaslatot, amely megfelelő jogszabályi környezetet teremt a termelői közösségek számára, hogy a földrajzi árujelzők oltalmából fakadó előnyöket jobban ki tudják használni. További információk az alábbi oldalon érhetők el.