2023. január elsején lép hatályba a gazdaságátadási törvény, amely tartalmazni fogja többek között azt is, hogy a gazdaságot 58 év feletti személy adhatja át, és 50 év alatti veheti át. Mindez azt mutatja tehát, hogy a kormányzati szereplők, a döntéshozók is felismerték azt, hogy baj van a szabályozási környezettel, az ugyanakkor sokkal nagyobb gondot okoz, hogy jellemezően az átadó és az átvevő részéről fennálló hozzáállásbeli problémák nehezítik a gazdaságátadást - mondta Mezőszentgyörgyi Dávid, a MATE stratégiai és fejlesztési rektorhelyettese a Portfolio Agrárszektor 2022 Konferencián. Kiemelte, gyakori, hogy a vezető nem akarja átadni a gazdaságot, vagy ha meg is teszi, nem teljesen történik meg a folyamat, továbbra is bele akar szólni a működsébe, és nem akar visszavonulni. Sokszor az átadó nem tudja elképzelni, hogy ne ebben a szektorban tevékenykedjen, illetve az is sokszor előfordul, hogy éppen az átvevő nem akar a szakmában elhelyezkedni, és irányítani, működtetni a családi gazdaságot.
Most az látszik, hogy sokan, akik agrárpályára jönnek az egyetemen, már tudatosan gazdaságátvételi szándékkal érkeznek, ezen az oldalon tehát már nagyobb a tudatosság, az átadó oldalán azonban ez még nincs így.
Ifj. Dusnoki Csaba, az Új Élet Mezőgazdasági Kft. ügyvezetője szerint a gazdaságátadás tekintetében az ambíció hiánya és a két partner kompromisszumkészsége okozzák a legnagyobb problémát. Úgy látja, nem a jogszabály változása fogja megoldani a generációváltás gondjait, és habár bizonyos folyamatokat segít, illetve egyszerűsít majd, ha nincs meg a megfelelő hozzáállás a két fél részéről, ami a sikeres gazdaságátadáshoz szükséges, akkor hiába az ideális szabályozási környezet.
Az átadás során a cég életét és jövőjét is kell nézni a családi ellátása mellett. Csak akkor lehet profitorientált, hosszútávú, sikeres vállalkozásról beszélni, ha a két véglet, vagyis a mértékletességet valló idősebb generáció, valamint a sokszor heves, de új technológiákat alkalmazni merő és tudó fiatalabb generáció megtalálja az arany középutat és tud koherensen együtt dolgozni.
A fiatal szakember beszélt arról is, hogy náluk 5 éven át tartott maga a gazdaságátadás folyamata. Hozzátette, az ügyvezetés szempontjából végbement a folyamat, de mindig ki fogja kérni édesapja véleményét, szerinte ugyanis fontos, hogy az átadásnál a fokozatosság elvét kövessék a felek.
dr. Szabó Viktor, a Bold Agro Kft. tulajdonosa mesélt arról, hogy náluk már lezajlott a gazdaságátadás, amely egy 10 éves folyamat volt. A szakember szerint itthon az az egyik legnagyobb probléma, hogy nincs meg a szándék, és az emberek valójában nem akarják átadni a gazdaságot. Esetükben azért volt sikeres a folyamat, mert az édesapjának szándékában állt továbbadni a céget, de folyamatosan felügyelt és figyelt a vállalkozásra, így az átadás fokozatosan tudott megtörténni. Szabó Viktor úgy gondolja, az az ideális, ha időben történik meg a gazdaságátadás, és marad ideje az átvevőnek tanulni és figyelni, később már több rizikóval járhat.
Umenhoffer Péter, az Axiál Kft. marketingigazgatója úgy látja, a gazdaságátvétel sokaknál családi nyomásra történik, pedig ha nem adott a generációváltás, a cégek integrálása is megoldás lehetne. A szakember szerint tízszer nagyobb energiákat és hangsúlyt kellene az oktatatásra - egyetemi és szakoktatás egyaránt - fordítani Magyarországon, mert ezzel már nagyon el vagyunk késve. Ugyanakkor, az csak az egyik része a generációváltásnak, hogy vannak fiatalok, de lassan már az is gondot fok okozni, hogy nincs aki oktasson.
A generációváltás nem olyan, hogy jövőre leveszek egy kész embert a polcról. Ha a gyerek nem akar az agráriumban maradni, de kell valaki, aki átveszi a gazdaságot, működhet az is, hogy kívülről hozunk menedzsmentet, vezetőt a gazdaság élére. Nem probléma az sem, ha találunk megfelelő embert máshonnan, és megbízunk valakit, aki nem családtag, de eltudja vezetni a céget és a gazdaságot. Így is működhet a gazdaságátadás.
A Portfolio Agrárszektor 2022 konferenciáról eddig megjelent cikkeink:
Képek forrása: Agrárszektor
