A kormány az egyes élelmiszerekre vonatkozó ársapkát meghosszabbította április 30-ig, a további fenntartása az infláció alakulásától függ - mondta Nagy István az Indexnek. Kiemelte, az élelmiszerár-sapka nem piaci, hanem kifejezetten szociális típusú intézkedés. Enélkül a legjobban rászoruló társadalmi rétegek élelmiszerköltései 30 százalékkal emelkedhetnek.
Az Agrárközgazdasági Intézet adatai alapján az ársapkás termékekből több fogyott tavaly 2021 ugyanezen időszakához képest. A legnagyobb, 81 százalékos növekedés a 2,8 százalékos UHT-tej esetében figyelhető meg, lisztből 27 százalékkal, napraforgó-étolajból 44 százalékkal, csirkemellből 34 százalékkal, csont nélküli sertéscombból 46 százalékkal fogyott több tavaly 2021 azonos időszakához képest. A mennyiségi növekedés oka lehet az is, hogy a vásárlók raktároznak ezekből a termékekből, ezért kérek mindenkit, hogy a felhalmozás helyett inkább tudatosan vásároljon - tájékoztatta a portált a miniszter.
Az ársapka mellett biztosítani kell a rögzített árú termékek rendelkezésre állását is. A kereskedőknek akár dupláznia is kell a raktárkészletet és a polcon tartási kötelezettséget jobban ellenőrizzük. Sokszor tapasztaltuk, hogy a raktárban vannak a termékek, amelyekből csak egyet-egyet helyeznek ki, amikor pedig elfogy, akkor széttárják a karjukat, hogy nincs belőle
- közölte.
Az agrárminiszter arról is beszélt, hogy milyen célokat szolgál a KAP végrehajtása. Elmondta, úgy számolnak, hogy az uniós forrásokból több mint 2100 milliárd forintot a gazdálkodók jövedelempótló támogatásként kapnak meg, segítve ezzel a termelésbiztonságot, a pénzügyi likviditásukat és a gazdaságok fejlesztéséhez szükséges önerő rendelkezésre állását. A felhasználni tervezett vidékfejlesztési forrásoknak pedig több mint 50 százalékát, közel 1500 milliárd forintot gazdaságfejlesztésre, mezőgazdasági és élelmiszeripari beruházásokra fordítják a következő öt évben.
Eddig a belföldön előállított alapanyagot exportáltuk külföldi feldolgozóüzemeknek, amelyek abból élelmiszert állítottak elő, ezt a hozzáadott értéket a végtermék exportjakor súlyosan megfizettük. A rendszerváltás óta meglévő hátrányaik ledolgozásában nagy segítséget jelentenek a támogatások, amelynek köszönhetően regionális szinten létesülhetnek hűtőházak, feldolgozó- és élelmiszer-előállító üzemek.
Hangsúlyozta, az idei év első felének legfontosabb feladata az uniós szabályozás változása okán eddigihez képest sok területen újat hozó agrártámogatási rendszer szabályainak megalkotása, feltételeinek megismertetése a gazdálkodókkal. Ugyanakkor Nagy István szerint megálljt kell szabni a zöldmezős beruházásoknak, hiszen számos olyan terület van, amely barnamezős, és a mezőgazdasági termelésre kevésbé alkalmas területekre kell vinni az ipari beruházásokat.
Címlapkép forrása: MTI/Czeglédi Zsolt