A magyar élelmiszerpiac abszolút nyitott, és óriási verseny van a kiskereskedelemben, aminek a főszereplői nem magyar, hanem meglehetősen független nemzetközi érdekeltségű vállatok. Ezek adják az élelmiszer- és vegyiáru-forgalom több mint 50 százalékát, és habár az ezek által meghirdetett beszállítási tendereken magyar feldolgozók is részt vesznek, kevesen vannak, akik igazán sikeresek. Ha a magyar élelmiszeripar versenyképes lenne, egy ársapkás időszakban a termékeit exportra eladná, hogy ne legyen rajta vesztesége. De a hazai vállalkozásoknak alig a 10 százaléka éri el a nemzetközi piacokat, a többiek mind belföldre termelnek
- mondta az InfoRádiónak az agrárközgazdász. Úgy látja, a hazai élelmiszer-inflációs rátán valójában a forintgyengülés volt az, ami egy óriásit lökött, legalábbis 2022-ben, amikor 420-430 forintba került egy euró, hiszen jelentős a feldolgozott élelmiszerek importja. A szakember a drágulás okaként említette az ársapkát is, valamint a kiskereskedelmi nagy láncokat sújtó extraprofitadót. Megjegyezte, az ebből származó veszteségeiket más termékek felárazásával kompenzálták, és ez a hatás mind a mai napig érvényesül. Raskó György végül a mezőgazdasági nyersanyagok világpiaci ára és az energiaköltségek emelkedésére is fölhívta a figyelmet.
A szakember szerint főként az utóbb felsoroltak azok, amelyek közrejátszottak az EU-s átlaghoz képest kiugróan magas infláció kialakulásában, a magyar élelmiszeripar alacsony hatékonysági szintje pedig legfeljebb elenyésző mértékben. Kiemelte, az aszályra sem lehet fogni a dolgot, mert a kukorica kivételével minden mezőgazdasági nyersanyagból termett annyi, amennyi a hazai ellátást maximálisan és bőven fedezte, vagyis áruhiány nem keletkezett.