Aggasztó, ami a magyar földeken zajlik: ebből még komoly gondok lehetnek

Szokatlanul enyhe, ám annál csapadékosabb volt az idei tél mostanáig, ami jótékony hatással volt a talajok telítettségére. Ám ennek következtében a termoindukció hatására romlik az őszi kalászosok vernalizációja, mely ronthatja a generatív szakaszt. Azonban a korán elvetett állományok esetében ez a folyamat már decemberben lezajlódott így a fotoperiodusok, a megfelelő hosszú nappali megvilágítás kedveznek a fejlődésnek - olvasható a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) oldalán. Mint írták, jelentősebb probléma a károsítók megjelenése, főként az őszi káposztarepce esetében a repce szárormányos, mely ellen a vízborított területeken nehéz a védekezés. Az őszi kalászosok esetében a vírusvektorok és néhány levélbetegség okozhat komoly problémát a hőmérséklet és csapadék függvényében. Az agrárkamara ezért minden gazdatának felhívta a figyelmét arra, hogy amennyiben 10 hektárnál nagyobb összterületen gazdálkodnak és szántóföldi kultúrában végeznek rovarölő szeres kezelést, akkor naprakészen, a kezelést követő 24 órán belül jelentési kötelezettségüket teljesítsék a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) vonatkozó felületén.

Fagymentes időjárás, rügyező gyümölcsfák

Az ország nagyrészén a hőmérséklet jellemzően nem esett tartósan fagypont alá, mely főként a növényfiziológiai folyamatokra lehet negatív hatással és számos, a fent említett növényvédelmi problémát generálhat az enyhe idő. A megzavart vegetációs ciklus a gyümölcsfákra kifejezetten veszélyes lehet. Az elmúlt években és a közeljövőben is a gyümölcsösök fagykár kérdéskörét, már nem a téli fagykár határozza meg, hanem döntően a tavaszi fagykárosodás, amely a szélsőséges időjárásból adódik. Az enyhe időjárás során a nedvkeringés, a rügyek megindulását követően jelentkező fagyos periódusok visszafordíthatatlanul károsíthatják a későbbi termést. Az alacsony hőmérséklet okozta fagykárok akkor érik a növényt, amikor a hőmérséklet tartósan a növények tűrőképességi határa alatt van. A téli nyugalmi időszakban, kevésbé szokott komoly fagykárosodás lenni, mivel ilyenkor a gyümölcsfajok nagy része a -20 Celsius-fokot is gond nélkül elviseli. A téli nyugalmi időszakban és főleg a tavaszi virágzáskor, azon gyümölcsfajoknál fordulhat elő fagykár, amelyek termeszthetőségük északi határán helyezkednek el Magyarországon. Ide tartoznak a csonthéjas gyümölcsfajok közül többek között a mandula a kajszi és az őszibarack is.

Milyen lépéseket lehet tenni az esetleges károk elkerülése végett?

A védekezésnél különbséget kell tenni a fagy milyensége között. Ha a fagy kialakulását a légtömegek áthelyeződése okozza, akkor szállított, vagy adventív fagyokról beszélünk, ilyen esetben az ember kiszolgáltatott az elemeknek, és kevésbé tud védekezni ellenük, viszont a kisugárzási fagyok ellen már eredményesen lehet, és lehetőségeinkhez mérten kell is védekezni, mert ellenkező esetben tetemes kár keletkezhet a termés kiesés következtében, és további problémákat okoz a növény (fa) életében. A fagyvédelmi rendszerek használatával mérsékelhetők a fagyos időszakok káros hatásai, és erre a tél során kevesebb, viszont a virágzás időszakában sokkal több lehetőség van.

Néhány nappal késleltethető a virágzás, (és bizony sokszor csak néhány napon múlik, hogy elkerülje az ember a fagyot), a fák törzsének, vázágainak, akár teljes ágrendszerének fehérre festésével, meszelésével, mivel kevésbé és lassabban melegszenek a növény szöveti részei, később indulnak az életfolyamatok, ezáltal csúszik a virágzási időszak is, ami ebben az esetben meghatározó jelentőségű lehet.

Egy másik lehetőség, ami üzemi szinten jobban használható, a fák hűtése, amit a korona felett elhelyezett mikroszórófejekkel oldják meg, amit akkor üzemeltetnek, amikor a hőmérséklet egész nap fagypont fölött van, így hűtik a fák felületét és így akár egy héttel is eltolható a virágzás ideje. Sőt, ez a módszer virágzási időszakban is alkalmazható, amikor a fenológiai stádiumhoz tartozó kritikus hőmérsékletnél kezdjük az öntözést működtetni, mindaddig amig a külső hőmérséklet a kritikus érték fölé nem emelkedik, vagyis amig a jég a hőhatás következtében felolvad. A fák közé elhelyezett füstölőkkel is van lehetőségünk, a virágok körüli hőmérsékletet fagypont fölé emelni, vagy szélgépek kihelyezésével a hideg levegőt „távolabbra” vinni az ültetvény környezetéből, ez még a szállított fagyok esetén is elég hatékony. Sajnos 10 évből már 4-5 évben számolhatunk késő tavaszi virágzáskori fagyokkal, ilyen években 30-100%- os is lehet a fagykár mértéke, ha nem tudunk védekezni. A fákon belül a különböző termőrészeken nem egyforma a virágzás kezdete, ezt is érdemes kihasználni, hiszen a hosszú termővesszőkön 2-3 nappal később nyílnak a virágok, mint a rövid termőrészeken, nyársakon. Évenkénti rendszeres metszéssel biztosítani lehet, hogy megfelelő hosszú termőrész is képződjen a fákon, ahol nem mellesleg, még a gyümölcs mérete is kedvezőbb lesz. Azonban fontos megjegyezni, hogy kajszi esetében 40%- os virágfagykár, míg őszibarack esetében 60% -os virágfagykár esetén is megfelelő termésmennyiséggel számolhatunk. Kis mértékű fagykár esetén a termésritkítás mérsékelhető, vagy akár el is hagyható, ami nem elhanyagolható, ugyanis Magyarországon ez jelentős munkaerő-ráfordítást igényel.

Vannak azonban, olyan gyümölcsfajok is, ahol nem a virágok, hanem a gyenge fiatal hajtások elfagyása okoz gondot, ilyenek a gesztenye és a dió. E gyümölcsfajokra jellemző, hogy először a hajtások alakulnak ki, majd a rövid leveles hajtások végén fejlődnek a virágzatok. Itt is a későn fakadó fajták telepítésével lehet védekezni a legkönnyebben a tavaszi fagyok ellen. Mindent egybevetve, a lehetőségekhez képest mindent el kell követni, hogy a tavaszi fagyok okozta károkat megelőzni, vagy legalábbis mérsékelni lehessen.