A magyar agráriumban rendkívüli lehetőségek vannak, ám ezek kibontakoztatásához elengedhetetlen a megfelelő finanszírozás. De honnan lesz pénz a magyar agráriumban? - tette fel a kérdést Bán Zoltán, a Portfolio Csoport vezérigazgatója. Szabó István, az OTP Bank ügyvezető igazgatója elmondta, hogy tavaly novemberben még óriási volt a bizonytalanság, az inflációs félelmek és az elszabaduló energiaárak miatt senki se tudta, mire lehet számítani a következő időszakban. Az OTP banknál komoly munkacsoportok alakultak alakultak, hogy kitalálják, hogyan is lehetne kezelni ezeket a kihívásokat. Azóta változott a helyzet, mind monitoring, mind finanszírozás, mind pedig a hitelezés oldaláról is. Hollósi Dávid, az MKB Bank Nyrt. és Takarékbank Zrt. Agrár- és Élelmiszeripari Üzletág ügyvezető igazgatója szerint már nem kell annyira borúlátónak lenni, mint az előző év végén, hiszen túl vagyunk egy 1000 milliárdos aszálykáron. Év közben a takarmányárak növekedése miatt az állattartó ágazat nagyon nehéz helyzetbe került, és volt egy félelem, hogy őszre az állattartók ki fognak vérezni, a gabonások pedig dúskálni fognak a pénzben. A csapadékmentes, aszályos nyár aztán mindent megváltoztatott, mert a magas gabonaárak mellett is letarolta a gabonaágazatot. A szakember szerint az év végére a különféle költségek - így például az energia, a takarmány, az inputanyagok árai - elkezdtek csökkenni a piacokon, miközben az állattenyésztési ágazatban egy olyan áremelkedés történt, hogy mostanra talán már nem veszteséges a termelés az ágazat szereplői számára.
Kell-e aggódni egyáltalán a következő időszakban, és ha igen, miért?
Szabó István elmondta, hogy a bankok jó indikátorok, mert előbb érzékelik, mi fog jönni, mint a reálgazdaság. És a bankszektor jelenleg nem aggódik a jövőt illetően. A vállalati hitelállományok 22-23%-kal bővültek, és az OTP agrárfinanszírozása is 30%-os növekedést ért el. Kérdés viszont az, hogy mibe kerül ennek a finanszírozása? A szakember elismerte, hogy vannak olyan kihívások, amelyek pénzügyi szempontból komoly terheket jelenetnek a bankoknak.
Melyek a magyar agrárium legnagyobb erősségei, és melyek a gyenge pontjai?
Szabó István kifejtette, hogy a magyar mezőgazdaság 40 éve még a világ élvonalában volt, de már akkor is azt mondták róla, hogy nem használja ki a potenciálját. Azóta jócskán lecsúsztunk az élvonalból, a potenciálunkat azonban továbbra sem tudjuk kihasználni. A szakember szerint erre megoldás lehetne azoknak a cégeknek a finanszírozása, akik "tesznek is valamit". Szabó István szerint a következő nagy kihívás a fenntarthatóság kérdése lesz, és az öntözés fejlesztése. A precíziós gazdálkodás elterjedése viszont mindenképpen jó dolog. Hollósi Dávid szerint az utóbbi időszak legnagyobb pozitívuma, hogy mind a társadalom, mind a politika felismerte azt, mennyire fontos ágazat ez. Azt viszont 30 év kollektív bűne, hogy Magyarország elhanyagolta az öntözés intézményét. A probléma megoldása mostanra rendkívül nehézzé vált, az ország területének 8-10%-át lehet majd öntözni. Hollósi Dávid ugyancsak problémának nevezte, hogy elmaradt az élelmiszeripar fejlesztése: nincsenek nemzetközileg ismert magyar élelmiszerek. El kéne dönteni, mivel akarunk foglalkozni, és azzal a 3-4 fókuszterülettel kellene foglalkozni.
Mi a helyzet az ukrán importtal?
Azt mondják, hogy ami a klímaváltozásban Magyarországnak negatív, az Oroszországnak pozitív. Hollósi Dávid szerint nemcsak az oroszokra kell odafigyelni, hanem Ukrajnára is. Ha ugyanis az ukrán termőföldeken valaki megtanul európai piacra termelni, akkor az uniós tagállamoknak komoly problémával kell szembenézniük. A szántóföldi növénytermesztés terén nem biztos, hogy megmaradnak Magyarország mostani komparatív előnyei, arra viszont számítani lehet, hogy Ukrajna versenytényező lesz. A szakember szerint Ukrajnában rendkívüli lehetőségek rejlenek, de nagyon nehezen tudják kihasználják ezeket. Szabó István szerint az elmúlt években a koronavírus-járvány, illetve most az orosz-ukrán háború rengeteg változást hozott, amire az Európai Uniónak és a tagállamoknak is válaszokat kell találniuk. Ezek a folyamatok azonban le fognak zajlani, mind itthon, mind az unióban.
Az elmúlt időszakot illetően Szabó István beszélt arról is, hogy a bankszektor nem akkor nyugodt, ha van növénytermesztés, hanem akkor, ha ismerik az ügyfelet. Ezzel egyetértve Hollósi Dávid kijelentette, hogy bár a tavalyi év nem sikerült túl jól, mégsem kell aggódni a szántóföldi növénytermesztés miatt
Mikor fog a bankok kockázatvállalási szintje visszatérni a rendes szintre?
Hollósi Dávid elmondta, hogy a magyar bankrendszer jó állapotban van, de a jelen gazdasági körülmények - megnövekedett kamatok és termelési költségek, összeszűkülő jövedelmezőség - között már nem tudnak mindenhez segítséget adni. Szabó István szerint volt egy kegyelmi időszak, amikor a jegybank elképesztően finanszírozta a beruházásokat, de mostanra megváltozott a világ, és a szomszédban zajló háború, meg a megváltozott hitelkörnyezet miatt csökkent a bankok kockázatvállalási hajlandósága. A szakember ugyanakkor leszögezte, hogy a bankok a következő időszakban ugyanúgy finanszíroznak majd, mint eddig, csak különféle vizsgálatok és elemzések lesznek a normális döntések érdekében. Ami várható, hogy a vállalati finanszírozás és az agrárfinanszírozás nőni fog.
Mit lehet tudni a jelenlegi hitelprogramokról?
Már elérhető a Széchenyi Kártya több konstrukciója, illetve február 1-jén indul a Baross Gábor hitelprogram. Hollósi Dávid szerint a jövőben sokan ki fognak esni a finanszírozásból, akik azonban benne maradnak, azok több lehetőség közül válogathatnak. A szakember kiemelte, hogy ha újra akarjuk indítani a Vidékfejlesztési programot, akkor ahhoz egy új NHP-re lenne szükség. Szabó István úgy látja, hogy mind az Agrár Széchenyi Kártya, mind pedig Baross Gábor hitelprogram jó lehetőség az agrárium szereplői számára. A jelen helyzetben viszont olyan termékre lenne szükség, amelyek segítik az infláció elleni küzdelmet. Azt azonban mind a bankoknak, mind pedig az ügyfeleknek is figyelembe kell venniük, hogy az elmúlt évekhez képest jelentősen megváltoztak a finanszírozás körülményei. Nemcsak a termelői oldalon, de a banki oldalon is megjelentek a kockázatok.
Mi várható a következő időszakban?
Szabó István szerint van egy félelem, hogy a következő időszakban egy fordított spirál jön: a fogyasztás egyértelmű és markáns csökkenésével, majd pedig a költségek érvényesítésével, először feldolgozóknál, aztán a termelőknél. Hollósi Dávid szerint is vissza fog esni a fogyasztás, ám ez a fenntarthatóság szempontjából nem feltétlenül rossz dolog, ugyanis az ágazatban még mindig nagy a pazarlás. A következő időszakban erősödni fognak a zöldmezős beruházások, és kiemelten fontos lesz az energiahatékonyság növelése.