Hol lehet elásni, (lehet-e ásni), vannak-e erre vonatkozó jogszabályok?

A 45/2012. (V. 8.) VM rendelet 9. § értelmében az elföldelés az állattartó saját ingatlanán lehetséges, - az elhullott lófélék hullájának kivételével - évi legfeljebb 100 kg tömegig. Az elföldelés ott végezhető, ahol a talajvíz legmagasabb szintje a talajszint alatt 1,5 méternél nem emelkedik magasabbra, tehát például egy ártéri területen lévő ingatlanon ez nem lehetséges. Az elföldelést úgy kell végrehajtani, hogy a felszín alatti víz mindenkori maximális nyugalmi vízszintje és az elföldelés mélységi szintje között legalább 1 méter távolság legyen. Az elföldelés helye és a szomszédos ingatlan határvonala között legalább 1,5 méter távolságnak kell lennie - írja a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih).

Mi a teendő, ha valaki elpusztult állatot fedez fel utcán/úttesten?

Az elpusztult állat ártalmatlanítási kötelezettsége az állattartót terheli (2008. évi XLVI. törvény 19.§.).
Továbbá ugyanezen törvény határozza meg azt is, ha az állati tetem tulajdonosa ismeretlen vagy ismeretlen helyen tartózkodik, akkor a fellelés helye szerint illetékes települési (fővárosban a kerületi, illetve a fővárosi önkormányzat által közvetlenül igazgatott terület tekintetében a fővárosi) önkormányzatot kell értesíteni. Közterületen észlelt elpusztult állat esetén ugyanez érvényes. Közúton észlelt elpusztult állati tetem észlelésekor a közút kezelőjét kell értesíteni. Amennyiben ismertté válik a tulajdonos, úgy a felmerült költségeket köteles az önkormányzatnak, illetve a közút kezelőjének megtéríteni. 

Milyen egészségügyi veszélyei vannak egy sokáig közterületen lévő elpusztult állatnak?

Alapvetően egy elpusztult állati tetem nem jelent nagyobb egészségügyi kockázatot, különösen, ha nem bolygatják és a rendes bomlási körülmények adottak. A természetes bomlásban szerepet játszó mikroorganizmusok nem váltanak ki fertőző megbetegedéseket. Természetesen a bomlással járó bűzhatás rendkívül kellemetlen lehet, de ez sem jelent az emberi egészségre veszélyt. Egyes fertőző járványos állatbetegségekben elpusztult állatok jelenthetnek fertőzésveszélyt és kockázatot, de általánosságban egyáltalán nem lehet kijelenteni, hogy minden fertőző betegségben elpusztult állati tetem fertőzőképes! Nyilvánvalóan azonban minden köz- és állategészségügyi kockázatot kezelni kell azzal, hogy az ilyen tetemeket begyűjtik és szakszerűen ártalmatlanítják. 

A kisállat temetőknek szükségük van-e valamiféle Nébih engedélyre a működésükhöz?

A kedvtelésből tartott állati kegyeleti temető (továbbiakban kegyeleti temető) létesítésének feltételeit a 45/2012. VM rendelet szabályozza. Kegyeleti temető létesítését a területileg illetékes építésügyi hatóság engedélyezi (az I. mellékletben található feltételek alapján). A kegyeleti temető működését a járási hivatal engedélyezi a közegészségügyi és környezetvédelmi szakhatósági hozzájárulás figyelembevételével.