Héjja Csaba szerint a magyar élelmiszeripar egy-két negyedévnyi áremelést előrehozott. A 2023 első három hónapjának áremeléseit már tavaly év végén végrehajtották, ezért csúcsosodott ki 44,8%-ban a magyar élelmiszer-infláció az év végén - olvasható az Infostart oldalán. A szakember elmondta, hogy a magyar élelmiszeripar ugyan elindult egy fejlődési pályán, bizonyos hatékonysági mutatókban még el van maradva a nyugat-európai átlagtól. Ezek az alacsonyabb hatékonysági mutatók ahhoz vezetnek, hogy a hazai vállalkozások magasabb önköltségen tudnak gyártani. Ebből pedig áremelés következett annak érdekében, hogy az üzemek működni tudjanak.

Az áremelés előrehozása kapcsán arra hívta fel a figyelmet Héjja Csaba, hogy a magyar élelmiszeripar viszonylag magas tőkeáttétellel működik, azaz sok idegen, kvázi banki forrás van ezekben a cégekben, és a hirtelen megnövekedett forgótőkeigényt csak limitálva tudták bankból kielégíteni, ezért nekik az áremeléssel kellett megteremteni a következő időszak még nagyobb költségnövekményét. Az elemző konszenzusos megállapításnak tartja, hogy márciusban tetőzhetnek az élelmiszerárak, ugyanis akkor érik el az árplafont a szektorban. Az árstopok kivezetése ugyanakkor egy bizonytalansági tényező, amivel kapcsolatban Héjja Csaba úgy fogalmazott, hogy a hatósági ár megszüntetésekor 3-5%-os egyszeri áremelkedés várható az élelmiszerárakban.

Az év hátralévő részében az élelmiszerek megfizethetősége valamelyest javulni fog, hogy ha az általános béremelések beérnek. Azt, hogy jövő ilyenkor milyen élelmiszerárak lesznek, azt mindenképpen az fogja meghatározni, hogy az alapvető termények - búza, kukorica, napraforgó, olajos magvak, szója - világpiaci ára hogy fog alakulni. A világpiaci árak mérséklődése valójában már tavaly a harmadik negyedév körül elindul

- tette hozzá Héjja Csaba.