Fontos kijelentést tett Nagy István az árstopról: erről jobb, ha mindenki tud

Az agrárminiszter szerint a vásárlók is érzékelik, hogy a kiskereskedelmi láncok eltúlzott áremeléseket hajtottak végre az árstopra hivatkozva. Ez vezethetett oda, hogy Magyarországon drágult legjobban az élelmiszer az Európai Unióban, ugyanakkor a láncok profitja is nőtt. A piaci folyamatok viszont az árak csökkenéséhez vezetnek. Nagy István a Napi.hu-nak adott interjújában elmondta, hogy az üzletekben már vannak olyan termékek, amiknek már most csökkent az ára. Kitért arra, hogy a jelenlegi előírások szerint az ársapkák április 30-ig maradhatnak. Az alapvető élelmiszerek árának rögzítése nem piaci célokat szolgált, hanem szociális intézkedés volt, amely be is töltötte a szerepét, hiszen az árstopos termék iránt - eltérő mértékben - átlagosan 20-80 százalékkal nőtt a kereslet.

Most jött el a fordulat, elérheti a csúcsát az árak emelkedése és az is látható, hogy az infláció csökkenhet az elkövetkezendő hónapokban. Ez elsősorban a mezőgazdasági termékek és az energia nemzetközi ára mérséklődésének köszönhető. Ez a folyamat pedig már megteremtheti az árrögzítés megszüntetésének lehetőségét úgy, hogy a kivezetéssel kialakuló piaci árak ne okozzanak már komoly költségnövekedést a lakosságnak. Jelenleg nem tervezzük tehát előrébb hozni a szabályozás kivezetését, és a piac is erre a dátumra készül

- fogalmazott.

Arra a kérdésre, hogy az ársapkáknak valóban volt-e áremelő hatása az agrárminiszter azt mondta, hogy az ársapkák hatásainak vizsgálata egyértelműen alátámasztja, hogy a kormányzati intézkedések nem rengették meg a kiskereskedelmet, ugyanakkor garantálták, hogy a legalacsonyabb jövedelműek is meg tudják vásárolni az alapvető élelmiszereket.

Figyel a GVH

Egyes szakértők szerint a piaci folyamatok ilyen mértékű élelmiszerár-emelkedést nem tettek indokolttá. Kérdés, hogy vajon előfordulhatott-e hónapokon keresztül az, hogy a láncok az árstop okozta veszteségekre hivatkozva nyerészkedtek az embereken? Nagy István a kérdésre válaszolva kiemelte, hogy a Gazdasági Versenyhivatal is kiemelten kezeli az élelmiszer-infláció ügyét. Emellett a hazai kiskereskedelmi szereplők árazási politikáját ez a kormánytól függetlenül működő nemzeti versenyhatóság is vizsgálja. Egyértelmű, hogy az árstopos termékek helyettesítő termékeinek, például az 1,5 százalékos tejnek az ára az egekbe szökött, az akár 80-100 százalékos drágulást pedig biztosan nem indokolják a piaci folyamatok. Éppen ezért a versenyhivatal kiemelten vizsgálja, hogy az üzletláncok tudatosan, összehangolva hajtottak-e végre szélsőséges mértékű áremelkedést. 

Tényleg zsarolásról van szó?

Bizonyára már mi is találkozhattunk azzal a "jelenséggel", hogy egyes nagy üzletláncok ismét növelték kínálatukban az import arányát, szintén az árstopra fogva a lépést, hátrányt okozva a magyar termelőknek. 

Sokféleképpen próbáltak kibújni az ársapkák hatásai alól a láncok az elmúlt időszakban. Ennek egyik legszembetűnőbb módja volt, hogy nem rakták ki a kereskedők az árstopos termékeket, azok a raktárban maradtak, miközben a fogyasztók nem jutottak hozzá. Ezzel gyakorlatilag mesterséges áruhiányt idéztek elő. A kormány ezért kénytelen volt rendeletet módosítani és a beszerzési mennyiségre vonatkozó előírások mellett már kötelező kitenni a megfelelő mennyiséget a polcokra. Növeltük a fogyasztóvédelmi ellenőrzések számát is, szorosan nyomon követjük a kereskedelmi láncok magatartását. Ismét felhívnám rá a figyelmet, hogy a profitarány nem csökkent, a hazai kereskedelmet nem rengették meg a hatósági árak

- mondta a lapnak a témával kapcsolatban az agrárminiszter.

Miért okoz súlyos belsőpiaci zavart az ukrán alapanyag?

Nagy István kitért Ukrajnára és az onnan érkező árukra is: kifejette, hogy a szomszédból jövő gabona alacsonyabb árszintje lenyomta egész Európában a terményárakat. Ennek az alacsonyabb árnak az oka sokrétű: az európai és magyar gazdálkodók számára előírt termelést drágító uniós előírásoktól kezdve, az Ukrajnában alkalmazott és nem kifejezetten környezetbarát termelési technológiák alacsonyabb költségszintjén át, a szolidaritás jegyében az összes ukrán árura mennyiségi korlát nélkül megadott vámmentességen keresztül, a sokszor alacsonyabb minőségig számos ok van mögötte.

Felmerülhet a kérdés, hogy vajon miért van ennyi probléma az ukrán áruval? Az élelmiszer-biztonságra nincsen garancia a háború miatt, az ukrán mezőgazdaság jelentőségét a hatalmas termőterületének köszönheti és a példátlan talaj- és időjárási adottságoknak. Kiemelendő, hogy óriási nagybirtokokon folyik a termelés az uniós növényegészségügyi követelményeknél jóval megengedőbb szabályok mellett. Ez pedig lehetővé teszi azt, hogy kedvező terméshozamokat tudjanak elérni alacsony ráfordítás mellett. A háborús helyzet ugyanakkor erre rátett egy jó nagy lapáttal, és bizonytalanná tette a termesztést és a tárolást is, valamint a minőséggel kapcsolatos szempontok is háttérbe szorultak.

Üdvözölhetjük a rovarfehérjéket az EU-ban

Az Agrárminisztérium módosítja az élelmiszerek jelölési rendeletét, hogy a rovarfehérjéket tartalmazó termékek jól megkülönböztethetők és elkülöníthetők legyenek a magyar boltok polcain. Nagy István elmondta, hogy a rovarfehérjét tartalmazó élelmiszerek új élelmiszerként be lettek jegyezve az Európai Unióban, így Magyarországon is megjelenhetnek a bolti forgalomban, mint élelmiszer, és nagy valószínűséggel lesznek is ilyen termékek. Kiemelte, hogy itt elsősorban nem a szárított lisztkukacra kell gondolni, hanem azokra a termékekre, amelyek összetevőként tartalmaznak rovarfehérjét. Ezeken a termékeken a rovari összetevő jelenlétét jól láthatóan fel kell tüntetni, és a boltokban nem kerülhetnek azonos polcra a hagyományos élelmiszerekkel. Így, aki ilyen élelmiszert keres, az könnyebben megtalálja, aki pedig el akarja kerülni, véletlen sem vesz ilyen terméket. Érdemes hozzátenni, hogy Magyarország egyedüli országként elutasította, hogy új élelmiszer legyen bármilyen rovarfaj. Ennek oka pedig az, hogy egyszerűen semmi szükségünk sincs rá.

Címlapkép forrása: MTI/Illyés Tibor