agrarszektor.hu • 2023. február 10. 13:47
Nem kell félni a precíziós gazdálkodástól, hiszen lehet azt jól és eredményesen is csinálni – hangzott el a Precíziós Gazdálkodási Konferencia és Kiállításon. A szakemberek szerint Magyarországon egyre többen élnek a precíziós technológia által kínált lehetőségekkel, amelyek a növénytermesztési és állattenyésztési ágazat valamennyi szegmensében elérhetőek már. Ez azonban még nem elég, valamilyen szinten mindenkinek be kell kapcsolódnia a precíziós gazdálkodásba, ráadásul azoknak, akik most kezdenek bele, már könnyebb a dolguk, mivel a technológia nagy úttörői már jórészt kitaposták számukra az utat.
Patyi Roland, az AltoTerra Kft. ügyvezetője a Precíziós Gazdálkodási Konferencia és Kiállításon arról beszélt, hogy az utóbbi ötven évben jószerével semmi nem történt a tápanyag-utánpótlás fejlesztése terén, még mindig ugyanazokat a műtrágyákat használja az emberiség, mint a 70-es években, ráadásul azt is pazarlóan. A szakember számokkal mutatta be, mennyi műtrágyát használtak fel Magyarországon a 2021-es évben, ebből mennyi hasznosult, és mennyi volt az, ami nemcsak, hogy nem hasznosult, de egyenesen károsította a környezetet. Patyi Roland szerint a jövőben, éppen ez utóbbi hatásnak a csökkentése érdekében egyrészt a lassú hatóanyag leadású, stabilizált műtrágyák (SFR), másrészt pedig a szabályozott hatóanyag leadású műtrágyák (CFR) fognak nagyobb szerephez jutni, mert ezekkel több száz milliárd forintot lehet majd megspórolni, nem beszélve a környezet védelméről.
Gödri Bulcsu, a Delta Systems Kft. Ipar 4.0 üzletág igazgatója és Sasvári Gábor, a Matyó Agrártermelő Zrt. termelési igazgatója arról beszéltek, hogy tapasztalataik szerint minél inkább kész és végleges egy rendszer, annál nehezebben alkalmazható a felhasználó számára. Éppen ezért fontos, hogy a gazdák ismerjék ezeknek a rendszereknek az elemeit, és ki tudják választani azokat, amelyek az ő gazdálkodásukat támogatják, segítik. A szakemberek szerint a precíziós gazdálkodásnak nem kellene véget érnie a növénytermesztéssel, illetve az állattartás egy részével, mert például a terménytárolás során is vannak olyan folyamatok, amelyekbe egyszerűen beilleszthetőek lennének ezek a technológiák. Gödri Bulcsu és Sasvári Gábor úgy látták, hogy egy jó rendszerben a különböző eszközöktől származó adatok átjárhatóak, a platform nyitott – vagyis van helye a későbbi bővítésnek, és a felmerülő igények függvényében mindenkinek személyre szabhatóak.
Vázsonyi László, a VulcanAgro Kft. termékfejlesztő mérnöke azt a kérdést járta körbe, hogy lehet-e alaptrágya nélkül precíziósan termelni Magyarországon? A szakember úgy látja, hogy azoknak a műtrágyáknak, amelyeket a precíziós növénytermesztés során kellene alkalmazni, azoknak egyre csökken a felhasználása Magyarországon. A műtrágyák árának csökkenése azonban már eléggé szembetűnő, aminek néhány hónapja még 400 ezer forintba került tonnája, az már 200 ezer forintba kerül, és nem elképzelhetetlen az sem, hogy le fog menni a 100 ezres szintre is. Vázsonyi László ezek után sorra vette a fontosabb műtrágya hatóanyagokat, hogy melyik mire jó, és mennyit használnak fel belőle átlagosan a magyar gazdák. Ennek azonban nem feltétlenül kell úgy lennie, ahogy most van, ugyanis bármely jelentős költségelemet okozó tápanyag elengedhető, ha az embernek van elegendő adata a talajairól és a növényeiről. Vázsonyi László szerint a következő évek tápanyag-tervei vakrepülések lesznek: vagy bejönnek, vagy nem. A jövőben egyértelműen fel fog értékelődni a tápanyag-szint felmérése.
Törő Attila, Creatiger Kft. ügyvezetője az aszálykár-megelőzés egy speciális módszerét, a szigetelt víztározók létesítését, valamint annak előnyeit mutatta be. Mint mondta, a gazdálkodás könnyebb, ha van víz. A szakember kijelentette, hogy a magyar agráriumban egy szemléletváltásra lenne szükség, hiszen a vizet be lehet tárolni. Törő Attila néhány megvalósított projekten keresztül mutatta be, milyen eredményeket lehet elérni ezzel a módszerrel. A Creatiger Kft. ügyvezetője beszélt arról is, hogy különösen az ország keleti felében, de az öntözött területen kívüli szakaszok egészen sivatagossá válhatnak, illetve arról is, hogy a hazai gyümölcstermesztésnél már látható, öntözés nélkül akár 40-50%-os veszteségek is előfordulhatnak. Szabó Péter Bence, az AXIÁL Kft. precíziós gazdálkodási szakértője és területi képviselője pedig egy megvalósult precíziós pályázat menetét mutatta be, a tervezéstől a kivitelezésig.
Az eseményt lezáró kerekasztal-beszélgetésen Farkas László, a zimányi Farkas Kft. ügyvezetője, Kovács Bálint, a pátyi Ager-Agri 2021 Kft. ügyvezetője, Balogh Sándor, a tépei Balogh Farm tulajdonosa és Szűcs András, a Belvárdgyulai Zrt. főagronómusa arról beszélgettek, hogy milyen tapasztalatokkal rendelkeznek már most a magyar gazdáknál a digitalizáció és a precíziós mezőgazdaság terén. Farkas László szerint most jött el az az idő, amikor sokan elindultak ezen az úton, és jelentkezni fognak az elgondolás előnyei és hátrányai, és a jövőben komplexen kell nézni a gazdálkodásra, vagyis foglalkozni kell a talajokkal, élő talajokat kell előállítani és fenntartani, fontos lesz a vízmegőrzés és az adatfelhasználás. Balogh Sándor elmondta, hogy ők meglehetősen nyitottan kezelik az adatokat és az adatmegosztást, és nyitottnak is kell lenni ilyen téren. A szakember beszélt arról is, hogy tulajdonképpen 2002-ben kezdett bele a precíziós gazdálkodásba, egy hozamtérképező rendszerrel, de azóta is sok segítséget kap, és érzi, ezt majd viszonoznia is kell másoknak. Szűcs András kifejtette, hogy 10 éve, differenciált tápanyag-kijuttatással kezdődött náluk a precíziós technológiák használata, de az akkor még szolgáltatás volt. Mostanra viszont minden ilyeet meg tudnak csinálni ők is, kijuttatási térképeket tudnak készíteni, gondoskodni a megfelelő tőszám kijuttatásról. Mindenre van megfelelő és hozzáértő kolléga. Szűcs András az adatmegosztás kapcsán elmondta, hogy ők nem hisznek a felhőalapú rendszerekben, úgy gondolják, nincs elég adatuk ehhez, ezért inkább zárt háttértárolókkal dolgoznak. Szűcs András szerint az is fontos, hogy senki ne féljen a precíziós gazdálkodástól, mert azt lehet eredményesen és jól csinálni. Kovács Bálint elmondta, hogy a precíziós megoldások birtokmérettől függetlenül minden gazda számára hasznos beruházásnak számítanak, és valamilyen szinten mindenkinek meg kell próbálnia bekapcsolódni a folyamatba. Ezzel egyetértett Balogh Sándor is, aki szerint a precíziós gazdálkodási módszerek alkalmazása során lesznek akadályok, éppen ezért fontos, hogy a gazdák merjenek segítséget kérni. A gazdálkodó beszélt arról is, hogy a digitális eszközök használata is egyre könnyebb lesz, ezért mindenképpen megéri ezeket használni. Farkas László ezt azzal egészítette ki, hogy a gazdáknak egy dolgot kell megtanulnia, hogy kérdezzenek bátran, ha valamit nem tudnak.