Filléres trükk a kertben: az igazi profik már így ültetnek növényeket

Korábba nem látott infláció sújtja a magyarokat, nem lehet nem észrevenni, hogy - a KSH legfrissebb adatai szerint - egy év alatt az élelmiszerek átlagára 44%-kal nőtt. Csak az elmúlt 12 hónapban a kenyér ára 80,6%-kal, a tojásé 79,4%-kal, a tejtermékeké 75,8%-kal, a háztartási energiáé pedig 52,4%-kal ugrott meg. A lista korántsem teljes, hiszen az még szóba se került, hogy mennyivel emelkedett a szupermarketek és a piacok polcain a zöldségek ára. A HelloVidék összegyűjtötte, hogy a KSH adatbázisa alapján hogyan változtak az egyes zöldségek árai 2022 januárja és 2023 januárja között. A sárgarépa kilója a tavalyi 322 forintról 426-ra emelkedett, míg a vöröshagymáé 278 forintról 432 forintra. A fejes káposzta kilójáért 281 forintot kértek el tavaly januárban, idén viszont már 412 forintot kell fizetni érte, a paradicsom pedig egy év alatt 951 forintról 1280 forintra drágult. A zöldpaprika 1060 forint volt egy éve, most 1460, az uborkánál az ár 1010 forintról 1350 forintra emelkedett.

Hogyan lehet megúszni ezeket a zöldségárakat?

Kézenfekvő megoldás, ha van egy kisebb - vagy nagyobb - szabad területünk, csinálhatunk magunknak egy kiskertet. Ha idén tavasszal az egész kertet szeretnénk beültetni pompás konyhakerti növényekkel, előfordulhat, hogy igen mélyen a zsebünkbe kell nyúlnunk, ugyanis tavaszi szezonban az árudákban vagy a piacosoknál vásárolt palánta sem lesz olcsóbb, sőt! Megyeri Szabolcs sztárkertész szerint a palánták esetén akár 25-35%-os emelkedés sem kizárt.

A szakember elmondta, hogy a palántaárak jelentős növekedésére lehet számítani az idei évtől, hiszen az áprilisban, májusban értékesítésre kerülő palánták magjait januárban, februárban vetik el fűtött üvegházakban. Jellemzően a paprikát, majd a paradicsomot vetik legkorábban - emelte ki a kertész, aki hozzátette, hogy ennek a két zöldségnek nagy a hő- és fényigénye, tehát a gáz- és villanyárak jelentős emelkedése miatt lényegesen magasabb a fűtési, világítási költség mint tavaly, amit muszáj ráterhelni a vásárlókra, ha a zöldségtermesztők nem szeretnének tönkre menni.

A magok, virágföld és szervestrágya árában is lesz emelkedés, hiszen az inflációban minden emelkedik, de ezen a területen nem számítok olyan mérvű emelkedésre, mint a palánták esetében. A magok és egyéb kiegészítők esetén 10-15%-os emelkedésre számítok, a palánták esetén akár 25-35%-os emelkedés sem kizárt. Ezen felül kismértékű emelkedés elképzelhető a szezon kezdetén, de nem gondolnám, hogy meg fognak ugrani az árak.

- nyilatkozta a HelloVidéknek Megyeri Szabolcs kertész.

Lehet spórolni, ha a kertbarát saját maga veti el a zöldségnövényeket, valamint nagy élményt jelenthet, ha a sziklevelek megjelenésétől kezdve végigkövetheti a zöldségek fejlődését. A konyhakerti növények magról való nevelésétől sem kell tartani: nem bonyolult művelet, ráadásul meglehetősen pénztárcabarát, mondhatni kifizetődő vállalkozás. Ezért most lássuk lépésről lépésre, hogyan tudunk magot csíráztatni az otthonunkban!

Nézzük, melyek azok a zöldségek, amelyeket gyakran palántaként ültetnek át

Az ültetés szempontjából kétféle zöldséget különbözethetünk meg egymástól: vannak azok, amiket kiültetés előtt palántaként kell még felnevelnünk, és vannak, amiket egyből, magról vethetünk. Kiültetés előtt palántaként kell például a paradicsomot és a paprikát gondozni, viszont szabadföldbe, egyből magról nevelhetjük a cukkinit, a sárgarépát, a petrezselymet vagy a sóskát és a spenótot is. Utóbbiaknál fontos azonban, hogy mielőtt nekiállunk a vetésnek, mindenképpen olvassuk el a tasakon leírtakat, és aszerint álljunk neki! Általánosságban elmondható, hogy a vetőmagról történő termesztés azoknál a növényeknél nem szerencsés, amelyeknek hosszú a növekedési idejük.

A palántázás elsődleges célja, hogy a növények a kiültetés idejére már erősek legyenek, és hamarabb termőre forduljanak. Ha tél végén paradicsommagot vetnénk, és a mag ki is csírázna a szabad földben, a gyenge növényke akkor is hamar elfagyna. Ha pedig csak később, a meleg áprilisban csírázna ki, akkor májusban még apró lenne, legfeljebb nyár végére teremne gyümölcsöt. Bár magról szinte bármilyen zöldség termeszthető, a lassabban növekedőket azért mindenképpen érdemes palántaként elindítani. Ilyen zöldségek, amiket palántáról neveljünk:

• fejes káposzta (magvetés palántaneveléshez: II. hónap., kiültetés: IV.)
• kelkáposzta (magvetés palántaneveléshez: II. hónap., kiültetés: IV.)
• spárga (magvetés palántaneveléshez: III. - IV., kiültetés: IV. közepe)
• paradicsom (magvetés palántaneveléshez: II. - III., kiültetés: IV. vége - V. eleje)
• karalábé (magvetés palántaneveléshez: III. eleje., kiültetés: IV. közepe)
• karfiol, brokkoli (magvetés palántaneveléshez: III., kiültetés: V. eleje)
• dinnye (magvetés palántaneveléshez: IV., kiültetés: V. közepe)
• paprika (Magvetés palántaneveléshez: II. - III., kiültetés: V. közepe)
• padlizsán (Magvetés palántaneveléshez: II. - III., kiültetés: V.)
• zeller (Magvetés palántaneveléshez: II., kiültetés: V.)

Ahogy látjuk, nem egy zöldségfélét, például a káposztaféléket, a paradicsomot, a paprikát vagy a zellert is érdemes már most, február közepén elkezdeni palántaként nevelkedni. De hogyan álljunk neki?

Így neveljünk a lakásban palántát!

Ha palántanevelésre adnánk a fejünket, kétféle módon tehetjük meg: egyrészt úgy, hogy egyenként, sejttálcába ültetjük el a magokat. Itt nagyon kell ügyelni arra, hogy a sejttálcákban nem szabad túltömöríteni a földet, ugyanis levegőtlen lesz a közeg, így nem fog szépen kicsírázni a növényünk. Illetve nagyon fontos, hogy a tálcákat meleg és páradús helyre tegyük. Érdemes radiátor vagy ablak elé kihelyezni, fóliával vagy üveglappal letakarni - tanácsolta Kósa Dániel kertészmérnök.

A másik módszer a palántaneveléshez, hogy fogunk egy tálcát, azt megszórjuk földdel, aztán ráhintjük a magokat, majd letakarjuk földdel. Óvatosan megnyomkodjuk, majd bevizesítjük. Végezetül szintén ráhúzzuk a fóliát, és rárakjuk az üveglapot. Mindként esetben figyeljünk arra, hogy ne sima vagy virágföldbe ültessük el a magokat, hanem szerezzünk be speciális palántaföldet, ez ugyanis a legideálisabb.

Ha sejttálcába, egyesével ültetünk magokat, amikor megpillantjuk az első kis leveleket, akkor vegyük le róla az üveglapot vagy a fóliát, hadd levegőzzön. Továbbra is fontos, hogy olyan helyiségben neveljük, ahol sok fény és ahol meleg van. Ha fényhiányos helyre tesszük, megnyúlnak, erőtlenek és vékonyak lesznek a palántáink.

Ha szétszórva, nem egyesével ültettük el a magokat, akkor, ha megjelennek az első levelek, szét kell ültetjük őket. Erre hagyományosan mind a mai napig sok háztartásban a tejfölös dobozokat használják. Jó ez, csak arra figyeljünk, hogy az aljukra fúrjunk lyukakat, amin keresztül eltávozhat a felesleges víz. A szétültetésnél nagyon ügyeljünk arra, hogy úgy szedjük ki, és válogassuk őket, hogy közbe ne sérüljenek gyökereik és vékony száraik - figyelmeztetett a kertészmérnök.

Milyen magot vegyünk?

Igen fontos megjegyzés: az „olcsó húsnak híg a leve” bölcsesség a vetőmagokra is igaz. Érdemes prémium minőségű, ellenőrzött, lehetőleg betegségeknek ellenálló fajtáról származó vetőmagot vásárolni. A tasakon feltüntetett információk mennyisége többnyire arányos a vetőmag termesztési erényeivel. A szakemberek szerint válasszunk ismert gyártótól minőségi magokat, törekedjünk ellenálló fajok nevelésére. Már a féléves mag elvetése sem kecsegtet sikerrel, vásároljunk mindig újakat. A bio magok is általában jó választásnak bizonyulnak.

Megfelelő mélységbe ültessünk: minden esetben a gyártó által megadott vetési mélységbe ajánlott elültetnünk a magokat. Ha megfelelő mély árokba vetünk, a jó időben fog kikelni a növényke, és egyáltalán, ki fog kelni. Általában minél nagyobb átmérőjű egy mag, annál mélyebbre kell ültetni.

Milyen a megfelelő hőmérséklet?

A sikeres palántaneveléshez fontos, hogy a magok és a kis magoncok kellően melegben legyenek. Épp ezért feltétel, hogy fedett helyen, például üvegházban tartsuk őket - tanácsolta a Praktiker.

• A csírázáshoz az egyes fajtáknál más-más hőmérséklet ajánlott, ennek ajánlott utánanézni. Ez a hőmérséklet a káposztaféléknél 16-20 ℃ fok körül van, míg a paradicsom, padlizsán esetében 26 ℃ fok körüli.
• A palánták megfelelően növekednek és ellenállóbbak, ha megkapják a kellő hőmérsékletet, ami nem lehet sem túl hideg, sem túl meleg.
• A palántanevelő szaporítóláda alját a termfőföld réteg alatt egy réteg szigetelő kartonpapírral, fátyolfóliávai ki is bélelhetjük.
• Lényeges emellett, hogy kellően párás környezetbe legyenek a palánták.

Fontos a helyes öntözés

Ültetés után belocsoljuk a ládánkat, majd letakarjuk - például üveglappal - a földet, hogy egy kis párás levegőt biztosítsunk. A magokat addig ne locsoljuk, míg pár nap múlva meg nem jelennek az első levélkék. Amikor már 4-6 leveles állapotúak a kis palántáink, akkor lehet őket komolyabban öntözni. Addig nem érdemes, csak kisebb adagokkal, mert levegőtlenné válik a föld.

Biztosítsunk elegendő fényt!

Fontos, hogy kellő mennyiségű napfény érje a palántákat, erre a déli tájolású ablak a legjobb. Ha kevés a fény, elindulnak a fény felé a növénykék és megdőlnek. A palánták mögé tehetünk fehér lapot - derítőnek - a fénnyel ellentétes oldalra, hogy ezt elkerüljük. A legoptimálisabb, ha hatezer kelvines megvilágítást tudunk biztosítani, ha nincs elég természetes fény. Vagy érdemes speciális palántaneveléshez ajánlott lámpákat beszerezni.

Válasszuk ki a megfelelő cserépméretet!

Nem érdemes túl nagy cserépbe ültetnünk a magokat, mert akkor nem tudja benőni a földet a palánta gyökérzete - tanácsolta a Praktiker. A pici cserépben viszont nem tud elég fejlett gyökeret növeszteni. A legjobbak egyébként a palántázáshoz az ültetőedények, ültetőtálcák. A spenót, saláta számára 5x5-ös ültetőedény ideális. A paradicsom, paprika 8x8-as vagy 10x10-es méretű edényben kezdi el sikeresen a növekedést.

A későbbiekben a sűrűn elvetett magokból kinövő kis növényeket ritkítani kell majd. Mikor elérik a magonc állapotot, minden harmadikat, ha még sűrűbben vannak, minden másodikat el kell távolítani, hogy legyen elég helyük nőni a megmaradó növényeknek. Amint szükséges, ültessük át nagyobb edénybe a palántákat. Közismert megoldás, hogy egy-egy növény kap egy saját kis edénykét, például tejfölös poharat, aminek az alján lefolyónyílást vágtunk, és ott fejlődik tovább.

Ne lepődjünk meg, hogy a palántaföldért is többet kell fizetnünk!

Az őrületes infláció a hobbikertészeket sem kímélte. Bizony, tavaly tavasz óta rendesen felkúsztak az árak. Van olyan webáruház, ahonnan majdnem kétszeres áron lehet ugyanazt a terméket megrendelni. Viszont van, ahol még tavalyi áron is beszerezhető a palántaföld, úgyhogy lehet,aki élelmes, még most, főszezon előtt vásárolja meg! Egy biztos, ha palántázásra adjuk a fejünket, nagyon nem mindegy, mibe kerülnek a magok: sterilizált palántaföld keveréket érdemes használnunk. Az általános virágföld erre a célra kevésbé alkalmas. A Praktiker tanácsai szerint azonban otthon is elkészíthetjük a megfelelő palántaföldet, az alábbi összetevőkből:

• 1 rész perlit
• 1 rész kerti talaj
• 2 rész komposzt
• 1 rész tőzeg

A szakáruház szerint törekedjünk arra, ha nem tudjuk ezt a keveréket előállítani, hogy a palántázáskor használt földünk minél több komposztot tartalmazzon. A sterilizálás biztosítja, hogy védve legyenek a betegségektől a palánták. A földet mi is mentesíthetjük otthon a kórokozóktól. Sütőbe téve egy tepsiben, mellé téve egy edény vizet, mintegy 50 perc alatt 90 fokon sterilizáljuk. Jó hír, hogy a jó minőségű palántaföld mellett nem igazán kell tápoldatozni sem. A kis növények érzékenyek a túl sok tápanyagra, így ne vigyük túlzásba gyenge föld mellett sem ezt a megoldást.