A tárcavezető kiemelte, nagyon fontos és komoly gazdasági együttműködés jött létre hazánk és Németország között, amit szeretnénk tovább fejleszteni. A miniszter arra emlékeztetett, hogy 2022-ben rekordforgalmat ért el mind az agrárexport, mind a Németországból származó termékek behozatala. Magyarország számára kiemelten fontos, hogy Németország milyen irányba tart. Nagy István hangsúlyozta, a Közös Agrárpolitika (KAP) vonatkozásában egy új fejezet kezdődik és olyan fejlesztési irányok és tervek vannak, amelyek a német agrárgazdaság számára is fontosak.

Hazánk történelmi döntést hozott azzal, hogy 80%-ra emeli a nemzeti társfinanszírozást a KAP vonatkozásában. Élelmiszeripari üzemeket, húsipari feldolgozókat, raktárakat, szárítókat, hűtőházakat, szeretnénk építeni. Ezért kiemelten fontos, hogy az együttműködés kiváló legyen, mert ennek mentén gazdasági partnerségek is kialakulhatnak a két ország között. A technológiai fejlesztések terén és a precíziós eszközök vonatkozásában szeretnénk Németországra támaszkodni

- tette hozzá Nagy István.

Az agrárminiszter kifejtette, a fenntartható mezőgazdaság a magyarok számára is létkérdés, de a gazdálkodók érdekeit is szem előtt kell tartani. Magyarország egyetért azzal az európai  uniós kezdeményezéssel, hogy csökkenteni kell a növényvédőszer használatot, annak mértékét azonban meg kell vizsgálni. Hazánk az uniós csatlakozásakor már mérsékelte a kibocsátást és most is van olyan tagállam, amelynél harmad annyit használ. Az egységes 50%-al történő csökkentés így versenyhátrányba hozná a magyar gazdálkodókat. Elkötelezettek vagyunk a természet megóvása mellett, ugyanakkor a termelők versenyképességét is szeretnénk megvédeni - emelte ki Nagy István. A miniszter elmondta, párbeszédet kell folytatni arról is, hogy minden Európába érkező élelmiszerre ugyan azok a követelmények vonatkozzanak, mint amit az unió a közösség tagjainak előír.

Nagy István kitért az európai sertéspiac helyzetére is, és örömtelinek nevezte, hogy a német vezetés kiemelt figyelmet fordít erre a területre. Magyarországon 80%-os önellátottság van a sertéshús területén, de ugyanakkor az alapanyagok tekintetében mind az importál, mind pedig az export is jelentős.