Veres Virág Cintia • 2023. február 22. 06:03
A kecskehús és a juhhús sem örvend túl nagy népszerűségnek itthon, olyannyira nem, hogy éves szinten tulajdonképpen egy pörköltnyi adagot eszünk meg belőlük fejenként - és a legtöbbször az is valamilyen tradícióhoz köthető, például a húsvéthoz. Magyarországon jó minőségben állítják elő ezt a két húsfélét is, így kérdés, hogy vajon mi lehet a gyér fogyasztás oka? Lapunk most ennek járt utána, valamint annak, hogy hogyan fest az EU-s helyzet és mi várható a termelőknek a jövőre nézve.
Mezőszentgyörgyi Dávid, a Juh és Kecske Ágazatért Egyesület, mint az Elismert Szakmaközi Szervezet ügyvezető igazgatója az Agrárszektornak elmondta, hogy évente körülbelül 20-30 dekagrammot fogyasztunk el fejenként ezekből a húsokból (az említett pörköltnyi adagot). Ugyanakkor ez nem sajátos helyzet, hiszen az Európai Unión belül is hasonló a kép: leginkább vallási ünnepekhez kötik ezeket az ételeket. A keresztények húsvétkor fogyasztják leginkább, azokban az országokban, ahol élénkebb a vallás, ott a bárányhús fogyasztása is jelentősebb. Ez sem kiugró, de 3-4 kilogrammot jelent évente, ami már jobban fest a 20-30 dekához képest.
A juhhús egyébként gasztronómiailag nagyon fontos. Sokan csak pörköltökön keresztül találkoznak a húsokkal, pedig top minőségben megtalálhatók a Fine dining éttermekben. Azért is lehet megosztó étel, mert például a sertéshez vagy a baromfihoz képest faggyús, jobban kell bánni vele. Vagy szeretik az emberek, vagy egyszer megkóstolták, nem ízlett nekik és többé hallani sem szeretnének felőle
- fogalmazott Mezőszentgyörgyi Dávid.
Hozzátette, hogy prémium termék, tehát drága húsféléről van szó, jóval többe kerül a baromfinál vagy a sertésnél. Ez a kereslet-kínálat okán van így, hiszen az EU nem önellátó ebből a 2 húsból. Viszont már lehet látni, hogy van egy szegmens, ahol nő a fogyasztás: Németországban az egyre több muszlim miatt, akik mintegy 3 millióan vannak az országban. Ők disznóhúst egyáltalán nem fogyasztanak, bárányt azonban annál inkább - ez az elmúlt 10 évben kezdett el erősödni.
Nem egy megszokott „műfaj”
Mint megtudtuk, hazánkban is van olyan kis vágóhíd, amit muszlimok üzemeltetnek, de magyar kézben lévő nagyobb vágóhídnak is van ilyen engedélye. Speciális a vágástechnológia, hiszen az úgynevezett halal vágással kell leölni az állatokat, amihez speciális engedély is kell - ami a zsidó vallásban a kóser vágásnak felel meg. Az engedély pedig azért kell, mert ebben az esetben nem bódítják vágás előtt az állatokat.
Aki ebben az ágazatban szeretne tevékenykedni, készülhet arra, hogy igen sok mindent meg kell tanulnia és tapasztalnia.
Így alakul az export és az import
Az import fagyasztott formában érkezik az EU-ba döntően Új-Zélandról, Magyarország viszont élő állatot exportál. Mint kiderült, világszerte van kereslet a bárányhúsra, ugyanakkor az EU nem önellátó (csak 96%-ban), így hát nem túltelített a piac a többi hússal szemben.
Aki csak teheti, hazai terméket fogyasszon! Ezt nem csak azért mondom, mert ez így lenne helyes, hanem azért, mert az import fagyasztott és a hazai friss hús között nagy különbség van élvezet szempontjából is. Ha valaki súlyos ezreket fizet ki egy adott ételért vagy húsért, az megérdemli azt, hogy a lehető legjobb ízt és minőséget kapja. A magyar hús minősége és élvezeti értéke nagyon jó. Attól még, hogy valami külföldi, nem jelenti azt, hogy jobb is
- hívta fel a figyelmet a szakember.
Segítséget kap az ágazat
Mezőszentgyörgyi Dávid elmondta, hogy kapott segítséget az elmúlt időkben az ágazat. Az agrárminiszter és az Agrárminisztérium egyaránt partnerként tekint rájuk, a kommunikáció pedig jól működik közöttük. Emellett a juh- és bárányhús fogyasztásának ösztönzését tűzte ki célul egy kampány, amelyet 2022. márciusában indított el az Agrárminisztérium, az Agrármarketing Centrum és a Juh és Kecske Ágazati Szakmaközi Szervezet. A szervezők elsődleges célja az volt, hogy az egészséges táplálkozásba könnyedén beilleszthető juh- és bárányhús kedveltségét növeljék és a kampányidőszak végére fogyasztásuk emelkedjen. Ez idő alatt kiállításokon vettek részt és kóstoltattak, ahol csak lehetett, majd egy sajtóebéd keretein belül kizárólag juhhúsból készült ételek kerültek az asztalra, ezzel is ösztönözve a fogyasztást.
Ami nehézséget jelent az az, hogy a tavaly megítélt támogatások még nem jutottak el mindenkihez. Az új KAP-ban is szerepel az ágazat támogatása, így számíthatunk rá a továbbiakban is, ezen felüli pályázati kiírásokat viszont egyelőre nem látni. Ez egy kis ágazat, ezért fontos, hogy a termelőknek kiszámítható viszonyok legyenek. Ugyanakkor a felvásárlási árakkal úgy gondolom, hogy nincsen probléma az elmúlt években, még ha kisebb szezonális hullámzásokkal is, de folyamatosan nőttek.
Létszámcsökkenés várható
A Juh és Kecske Ágazatért Egyesület ügyvezető igazgatójától megtudtuk azt is, hogy várható létszámcsökkenés is, mivel tavaly, akinek nem volt saját termőterülete, ahol a takarmányt meg tudta termelni, az részben eladhatta az állományát. Az aszály súlyos problémákat okozott ebben az ágazatban is, egy keményebb tél pedig csak tetőzte volna a bajokat - azonban nem így lett, hiszen egy igen enyhe télben vagyunk most. Ezt viszont nem lehetett előre tudni, így óvatosabbak voltak a termelők és a termékenyítések száma is kisebb mértékű volt.
Mit tartogathat a jövő?
Bízunk benne, hogy nem lesz minden évben ilyen aszály, ez nagyon fontos lenne. A tavalyi tényleg példátlan volt. Augusztusban egyes helyeken szalmát kellett etetni az állatokkal, ilyenre még a legidősebb és legtapasztaltabb juhászok sem emlékeznek. Továbbá reméljük azt is, hogy a takarmányhelyzet is javulni fog. A prognózisok szerint a juh felvásárlási ára nem fog csökkenni. A sertésnél például nagyon hektikusak az árak, emiatt ott nehezebben lehet kezelni a helyzetet.
A juh esetében folyamatosan emelkednek az árak. Van ciklikusság, de a felvásárlási árak a duplájára emelkedtek az elmúlt években - persze, a költségek is nagyon megnőttek. Stagnáló az ágazat kilátása, de felvevő piac van, van kereslet a jó minőségű bárányhúsra.