agrarszektor.hu • 2023. február 23. 09:34
Neubauer Katalin, a Magyar Nemzeti Kereskedelmi Szövetség főtitkára szerint rossz beidegződés a magyar termelőknél, hogy a megszabott - az európai piaci ártól jelentősen eltérő - nyerstej-árat is versenyképesnek gondolják, pedig nem az. Ugyanakkor komoly hátrányt jelenthetnek a hazai tejtermelőknek, feldolgozóipari szereplőknek a rossz időben, kedvezőtlen feltételekkel lekötött energiaszerződések is, és kormányzati segítség nélkül számos ágazatban üthetik fel fejüket hasonló nehézségek, ami az infláció megfékezését is visszavetheti.
Az AKI PÁIR adatai szerint Magyarországon a nyerstej országos termelői átlagára 223,80 forint/kilogramm volt 2023 januárjában. A fehérjetartalom 0,01 százalékpontos, a zsírtartalom 0,06 százalékpontos romlása, valamint az alapár 1 százalékos emelkedése mellett a nyerstej átlagára 1 százalékkal nőtt 2023 januárjában a 2022. decemberihez képest, és 73 százalékkal meghaladta az előző év azonos hónapjának átlagárát. A nyerstej felvásárlása 2023 januárjában az előző havi mennyiséget 7 százalékkal múlta felül, míg a 2022. januáritól 5 százalékkal maradt el. A nyerstej kiviteli ára 180,68 forint/kilogramm volt 2023 januárjában, az előző havihoz képest 15 százalékkal csökkent, míg az előző év azonos hónapjához viszonyítva 25 százalékkal emelkedett. A kiviteli ár 19 százalékkal elmaradt a termelői átlagártól. Az AKI PÁIR adatai szerint a nyerstej kiszállítása 11 százalékkal csökkent 2023 januárjában az előző év azonos hónapjához viszonyítva.
Az AKI PÁIR jelentése szerint 2023 januárjában az előző év azonos hónapjához képest a hazai előállítású tejtermékek közül emelkedett a trappista sajt (+84 százalék), a tehéntúró és a 2,8 százalék zsírtartalmú zacskós friss tej (egyaránt +79 százalék), a natúr joghurt (+75 százalék), az 1,5 százalék zsírtartalmú dobozos tartós tej és a tejföl (egyaránt +74 százalék), az adagolt vaj (+73 százalék), a kefir (+71 százalék), a 2,8 százalék zsírtartalmú dobozos friss tej és a gyümölcsös joghurt (egyaránt +70 százalék), az ömlesztett sajt (+64 százalék), a 2,8 százalék zsírtartalmú dobozos tartós tej (+63 százalék), a vajkrém (+47 százalék) értékesítési ára. A KSH adatai szerint ugyanebben az összehasonlításban emelkedett az adagolt vaj (+102 százalék), a trappista sajt (+95 százalék), a 2,8 százalék zsírtartalmú pasztőrözött ESL- (hosszan friss) tej (+84 százalék), az 1,5 százalék zsírtartalmú pasztőrözött ESL- (hosszan friss) tej (+80 százalék), míg csökkent a 2,8 százalék zsírtartalmú UHT (tartós) dobozos tej (-5 százalék) fogyasztói ára.
Rossz beidegződés a magyar termelőknél, hogy a megszabott - az európai piaci ártól jelentősen eltérő - nyerstej-árat is versenyképesnek gondolják, holott nem az. Míg itthon 223,80 forint/kilogramm a nyers tej ára, addig az európai spotpiacon jelenleg átlagosan 0,3-0,35 euró/kilogramm (115-134 forint). Éppen ezért az ezen az áron lekötött tejszerződések felülvizsgálatért kiáltanak, mivel az európai piacon gyakorlatilag feleannyiért szerezhető be az áru
- mondta az Indexnek Neubauer Katalin. Hozzátette, emellett az energiaárak is komoly hátrányba hozzák a magyar termelőket, feldolgozóipari szereplőket és a kereskedőket is. A nagyvállalatoknak van tapasztalatuk energiaszerződések kötésében, kisebb társainak azonban nincs, ezért közülük sokan kedvezőtlen feltételekre kötöttek hosszú távra - 1-2 évre - áramszerződéseket magas, 200 forint/kWh körüli árakon, míg az áram ára jelenleg 60-65 forint/kWh áron mozog.
A tejtermelés nagyon energiaigényes terület, ezért a kistermelőket gúzsba kötik ezek a szerződések. Ebben kormányzati segítségre lenne szükség, hogy ezek az áramszerződések minden szektorban felülvizsgálatra kerülhessenek. Hiszen ilyen magas energiaköltségek mellett a hazai szereplők nem tudják lejjebb szorítani áraikat. Kormányzati segítség híján számos ágazatban üthetik fel fejüket hasonló nehézségek, ami az infláció megfékezését is visszavetheti.
- hangsúlyozta Neubauer Katalin.
A kereskedő minden esetben felméri az optimális árubeszerzési lehetőségeket - különösen igaz ez egy olyan gyorsan változó gazdasági környezetben, mint a mostani. A forintárfolyam kedvező alakulása, annak ellenére, hogy nem cél, lehetőséget ad arra, hogy a kereskedők az importpiacok irányába induljanak el
- közölte Neubauer Katalin.