Megvan a kormány nagy terve: ez vár a gazdákra Magyarországon

A Közös Agrárpolitika (KAP) 2023-tól kezdődő időszakát Magyarország Stratégiai Terve alapozza meg, amely 2027-ig szabályozza a támogatások feltételrendszerét. A források 2023-tól, tehát ez évtől kezdve rendelkezésre állnak a hazai agrárium számára, a kormány által foglalt célok és intézkedések pedig alkalmasak a bizottsági elvárások teljesítésére. A fenntarthatóság az új agrárpolitika kialakításában jóval nagyobb szerepet kapott, mint korábban, az viszont megemlítendő, hogy a magyar kormány az intézkedések megalkotásakor és a nemzeti társfinanszírozás mértékének emelésével egyben arra is törekedett, hogy egyensúlyba kerüljenek a környezeti és versenyképességi szempontok - olvasható a kap.mnvh.eu-n található kiadványban. Azt remélik, hogy a támogatásoknak köszönhetően a magyar élelmiszeripar és a mezőgazdaság versenyképesebbé válik, hatékonyabb lesz a termelés és válságállóbb is lesz akár még az éghajlati kihívásokkal szemben is.

Euró milliárdok sorsa dől el

Mint ismert, az I. pillér teljes költségvetése mintegy 6,809 milliárd euró, tehát (365 forintos euróárfolyamon számolva) 2485 milliárd forint. Ezen belül a közvetlen támogatásokra fordítható összeg 6,632 milliárd euró, azaz 2421 milliárd forint, ami teljes egészében uniós forrásból érkezik. A II. pilléres vidékfejlesztésre pedig még ennél is több, 7,922 milliárd euró, tehát 2891 milliárd forint jut. Ebből uniós forrás mindössze 20,6%, 1,635 milliárd euró, azaz 597 milliárd forint. A fennmaradó 79,4%-át - kormányzati döntés alapján - hazai forrásból fedezik, amelynek teljes összege a következő 5 évre 6,287 milliárd euró, azaz 2294 milliárd forint. Korábban még sosem állt rendelkezésre ekkora mértékű forrás. A magyar kormány célja az, hogy a vidékfejlesztési forrásokat növelje, a magyar agráriumot pedig jelentősen fejlessze.

Közvetlen támogatások

Ahogyan az Agrárszektor is megírta, egy hektár megművelt terület után 147 eurót kaphatnak a gazdák, azonban a legkisebb, tíz hektáron termelők ehhez kapnak még további 80 eurót, 150 hektárig bezárólag pedig még 40 euróra jogosultak a gazdálkodók. A következő ciklusban 46 százalékkal több forrást tudnak juttatni a gazdáknak az agrárkörnyezet-gazdálkodási támogatásokból, az ökológiai gazdálkodást folytató területeknek 64 százalékkal több támogatás jut. Mindezen kívül az alábbi támogatásokkal találkozhatnak az agrárium szereplői:

• Fiatal gazda területalapú támogatás: a 40 évnél fiatalabb, képzettséggel rendelkező gazdálkodók számára 300 hektárig 5 éven keresztül érhető el a támogatás - 157 euró/hektár.
• Agro-ökológiai program: önkéntes ökológiai többletvállalásokért a teljes üzemméretre igényelhető támogatás - 80 euró/hektár.
• Termeléshez kötött támogatások: meghatározott kultúrák termesztésére és állatok tartására igényelhető támogatás.

Magyarország a következő ágazatokban vezette be a termeléshez kötött támogatást:

növénytermesztés: cukorrépa, rizs, ipari zöldség, zöldségtermesztés, extenzív és intenzív gyümölcs, ipari olajnövény, szemes és szálas fehérjenövény termesztés.

állattenyésztés: anyajuhtartás, hízott-bika tartás, anyatehéntartás, tejhasznú tehéntartás.

A területalapú támogatások továbbra is garantálják a gazdálkodók biztos alapjövedelmét. Az összeg a korábbiakhoz hasonlóan alakul majd, hektáronként 147 euró körül várható.

Támogatható területek

Változást jelent a korábbiakhoz képest, hogy 2023-tól a támogatható területek köre kibővül, és támogatásra jogosult területté válnak az alábbiak:

• a mezővédő erdősávok,
• fás-cserjés sávok,
• vízfolyások nem művelt partmenti sávjai,
• mocsaras-lápos, vizenyős, zsombékos, időszakosan belvízzel borított területek,
• szikes területek.

Jelentős változások a feltételesség szabályaiban

Lapunk korábban beszámolt arról, hogy a Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapotra (HMKÁ) vonatkozó előírások alapján - néhány kivételtől eltekintve, például aki 10 hektár alatti szántóterületen gazdálkodó, vagy akinek területeinek legalább 75%-ban állandó gyep van - minden gazdálkodónak kötelező lesz a szántóterületének bizonyos részét nem termelő területként vagy tájképi elemként fenntartani. A különböző tájelemek - így például a táblaszegély, az erózióvédelmi sáv, a fás-cserjés sáv, a szántóföldi művelés alatt nem álló vízvédelmi sáv vagy a kis vizes élőhely támogatható terület, ha elszámolják a HMKÁ előírásnak a teljesítésébe, de feltétel, hogy a tábla legfeljebb 50%-át foglalhatja el, akkor is, ha több tájelem van a táblán és akkor is, ha a 0,25 hektáros támogathatósági küszöb alatt van.

A nem termelő terület vagy tájképi elem kötelező fenntartása kapcsán a gazdaság összes szántóterületének méretéhez viszonyítva két lehetőség választható majd:

• az első szerint a szántóterület legalább 4%-ának megfelelő területet kifejezetten nem termelési célú területként vagy tájképi elemként kell fenntartani - ebbe beleértve a parlagon hagyott földterületet is.
• a második lehetőség pedig az, hogy a szántóterületének legalább 7%-ból legalább 3%-ban tartson fenn parlagon hagyott területet vagy nem termelési célú tájképi elemet, a fennmaradó 4%-nak megfelelő területen tájképi elem, parlag, ökológiai másodvetés, vagy nitrogénmegkötő növény is lehet. Erre az évre az unió még lehetővé teszi, hogy a parlagterületet akkor is elszámolhassa a termelő a HMKÁ teljesítésébe, ha azon szántóföldi növénykultúrát termeszt (kivéve kukoricát és szójababot, amit az Európai Bizottság nem engedélyezett).

Központban a vidékfejlesztés

Fontos változás, hogy a következő években már nem a Vidékfejlesztési Program (VP) határozza meg a vidékfejlesztési támogatási szabályokat, hanem a KAP Stratégiai Terv. Ki kell emelni, hogy 2023 és 2025 között a VP és a KAP Stratégiai Terv párhuzamosan működik majd egymás mellett. A VP néhány kiírása még most is pályázható, sőt a korábban már lezárult felhívások akár újra is nyithatóak. A kiadványból kiderült, hogy a KAP Stratégiai Terv alapján elkészülő első vidékfejlesztési kiírások valószínűleg terület- és állatlétszám alapú támogatások lesznek, például az antimikrobiális rezisztencia (AMR) kialakulása elleni küzdelmet célzó és az élőhelyfejlesztési célú nem termelő beruházásokat ösztönző intézkedések. Idővel természetesen lesznek beruházásokat és együttműködéseket támogató pályázati felhívások is. A vidékfejlesztési támogatások az alábbi három csoportra oszthatók fel:

• Gazdaságfejlesztési beavatkozások: a gazdasági fejlődést szolgáló szakpolitikai célok elérésére a KAP II. pillér 51%-a fordítható. Ezen belül több mint 400 milliárd forint fejlesztési forrás kihelyezése tervezett az élelmiszeripari ágazat számára, tehát továbbra is prioritás a hazai élelmiszeripari ágazat fejlesztése. 
• Zöld beavatkozások: az európai uniós források vidékfejlesztési részének közel 75%-a környezeti- és klímacélokat támogat. A 80%-os nemzeti kiegészítő forrást is tartalmazó teljes borítéknak pedig mintegy 36%-a lesz zöld. A gazdaságfejlesztési természetű intézkedések sok esetben környezeti- és klímacélokat is szolgálnak, ennek megfelelően külön zöld beruházások is szerepelnek a tervben. Az Agro-ökológiai Programon túl továbbra is támogatott lesz a Natura 2000 erdő és gyepterületek fenntartása, az állati és növényi génmegőrzés, valamint az állatjóléti támogatások is folytatódnak. Az agrár-környezetgazdálkodási és az ökológiai gazdálkodást támogató kifizetések is megmaradnak, a 2021-ben megismert emelt egységköltségekkel. Hangsúlyos marad az erdészeti ágazat fejlesztése is, hiszen fontos célkitűzésként tekintenek az erdőterületek növelésére és az erdők minőségének javítására.
• Megújuló vidék beavatkozásai: a vidéki közösségek megszokott vidékfejlesztési támogatásai mellett kiemelt figyelem irányul a mezőgazdaságban a tudásátadás fejlesztésére és az egész élelmiszer-gazdaság vonatkozásában az innováció elősegítését szolgáló támogatásokra. A vidékfejlesztési támogatások várhatóan 2023 második felétől indulnak.