Felbolydult a hazai energiapiac, ugyanis a müncheni BayWa AG úgy döntött, minden biogázerőművéből kiszáll. Az utolsó eladandó vállalata a már több mint egy évtizede Magyarországon működő speciális erőmű, az Aufwind Schmack Kft. szarvasi biogázerőműve. A németek legnagyobb örömére nagyon sok vételi szándékról hallani - olvasható a Telex oldalán.

Az állattenyésztés során ugyanis rengeteg szerves hulladék keletkezik, Szarvason például az említett erőmű közelében sertéstelep és pulykafeldolgozó is működik. Részben innen származik a sok sertés-, marha- és baromfitrágya, illetve hígtrágya, valamint a baromfitoll, a bőr, a nyesedék, a mindenféle zsiradék és zúzalék. Mindezt fel lehet keverni némi szilárd folyami iszappal, növényi hulladékkal, mehet a mixbe kukorica, gabona, sörtörköly és gabonaalapú szeszmoslék, de akár egyéb konyhai vagy kommunális hulladék is. A felsorolt nyersanyagokat össze kell keverni, sőt darálni, majd mindezek homogenizálva fermentálhatók. Ez azt jelenti, hogy levegőtől elzárt tartályokban (nagy betonkádakban, vagyis fermentorokban) a bakteriális környezetben játszódó folyamat révén biogáz keletkezik.

Az iparági szakemberk szerint az mindenképpen jó, hogy a biogázágazat hazai, amúgy hulladéknak számító anyagokat dolgoz fel, de vannak nehézségek is. A biogáz fő problémája, hogy amikor elméletben kell üzletet tervezni vagy kapacitásokról beszélni, akkor minden olyan természetes, kijön a matek, de az alapanyag beszerzése a való világban már nem is olyan egyszerű. Ugyanis a magyar gazdák ma már sokkal szofisztikáltabbak lettek, akinek ma van némi szénabálája vagy kukoricacsutkája, már kétszer is meggondolja, hogy kinek adja el az anyagot, mert megtanulta, hogy az érték.

Ugyanakkor az ágazat hívei szerint már csak egészségügyi okokból is érdemes az ágazatot támogatni. A fermentált hígtrágya a megfelelő hőkezelés után már kevésbé fertőző, mintha csak úgy kiszórnánk a természetbe. És az is egy nagy előny, hogy amennyiben a hulladékdarát ki lehet szárítani, további értékek keletkezhetnek. A pelletált trágya csodás a virágföldeknek, jól hasznosul a mezőgazdaságban, a kertészetekben.