Durva, ami vidéken zajlik: már egyre több magyar vásárol így élelmiszereket

Durva, ami vidéken zajlik: már egyre több magyar vásárol így élelmiszereket

agrarszektor.hu
Közel 30 településen működnek már olyan bevásárló közösségek, amelyek számára a helyben megtermelt élelmiszerek beszerzése, a közeli gazdálkodók támogatása és a környezet védelme egyaránt fontos szempont. Az egyik legrégebbi és legnagyobb vidéki csoport a Nyíregyházi Kosár Közösség, melynek egyik szervezője Zalatnay László. Szakmáját tekintve is közel áll hozzá a mezőgazdaság, hiszen meliorációs üzemmérnök és környezetgazdálkodási szaküzemmérnök, de emellett évtizedek óta lelkes közösségszervező, tréner.

A magyar emberek alapvetően egyáltalán nem helyben megtermelt élelmiszereket fogyasztanak, jobb esetben 20-100 km-ről érkezőt, de még jellemzőbb, hogy külföldi, sőt más kontinensről származót. Van egy egyszerű számításunk, amit mindenkinek szoktam javasolni, hogy a saját településére végezze el. 2000 forint/nap/fő átlagos fogyasztással számolok, és ha ezt megszorozzuk a településen élők számával és 365 nappal, akkor kijön, hogy egy év alatt mennyit költenek élelmiszerre az adott településen. Ennek szoktam a 90 százalékát venni. Ez az összeg elhagyja a település helyi gazdaságát minden évben. Ez Nyíregyházán nagyságrendileg 70 milliárd forint. Ez abból a szerkezetből következik, hogy távolról jön az élelmiszer, és az erre költött pénz messzire is megy. Ennek a következménye, hogy a helyi élelmiszer-termelés nem jut tőkéhez, nem tud megújulni, nem tudnak jó fizetéseket adni a munkatársaknak, napszámosoknak. Ezen kívül nem tudnak gyártási, csomagolási technológiát fejleszteni, így lemarad. Nincsenek meg azok az értékesítési csatornák sem, leszámítva a néhol meglévő helyi piacokat. Sajnos azokon is azt látjuk, hogy nemcsak a helyi termelők vannak ott, hanem településenként változó arányban, de a “nagybanin termelők” is

- mondta a HelloVidéknek Zalatnay László. A szakember kiemelte, 

a helyi termék nem lett sokkal drágább, sőt sokszor olcsóbb az árszínvonal mint a multiban. Emellett azt is meg kell nézni, hogy valami miért drágább. Ha van egy termelő, aki rossz technológiával, sok kézimunka-ráfordítással állít elő élelmiszert, az óhatatlanul drágább, mintha valaki technológiát fejleszt. Van olyan biodinamikus termelő, aki nagy figyelmet fordított a technológia fejlesztésére, van automata traktorja, ami vezető nélkül közlekedik, így nem kell erre egy embert foglalkoztatni. Így lehet versenyképes áron extra jó minőséget előállítani. Az alapok, a jó termőföld, annak pusztulása ellenére is adott még. Azt gondolom, hogy akik Magyarországra importálnak élelmiszereket, a legtöbb esetben nem arról híresek, hogy nagyon jó minőséget hoznak. Lehet azt mondani, hogy az ár a helyi termékeknél magasabb, bár ez mára már nem feltétlenül igaz, de a minősége sokszor sokkal jobb.

A teljes interjú a HelloVidék oldalán olvasható.

Címlapkép: Getty Images
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
KONFERENCIA
AgroFuture 2024
Új rendezvény a fenntarthatósági követelményeről és innovációs lehetőségekről!
AgroFood 2024
Országos jelentőségű rendezvény az élelmiszeripari vállalkozások számára!
Vállalati Energiamenedzsment 2024
Tudatos vállalati energiamenedzsment a hazai cégeknek!
Agrárium 2024
Jön a tavasz kiemelkedő agráripari konferenciája!