Kovács Nóra • 2023. március 16. 06:01
Az egyértelműen látszik, hogy a kukorica vetésterülete vissza fog esni idén Magyarországon azt követően, hogy 2022-ben az évszázados aszály miatt rekordalacsony termésmennyiség született hazánkban. Nem mondható el azonban ugyanez a szójáról, amely lényegesen jobban viselte a szélsőséges körülményeket, és egyértelműen jó alternatíva lehet a jövőben a kukorica helyett, ráadásul sokkal kisebb műtrágya- és szárítási költséggel termeszthető - tájékoztatta az Agrárszektort Bene Zoltán, a Karintia Kft. cégvezetője. Kiemelte, ma, amikor minden költségelem ára az egekben van, az inputanyagokétól kezdve, az energia és az üzemanyag árán át, a szójával jelentős összegeket takaríthatnak meg a gazdák.
Az utóbbi hónapokban jól láthatóan elkezdtek csökkeni a terményárak a gabonapiacon, hiszen míg a malmi búza ára korábban elérte a 125-130 ezer forintot, a javító minőségért pedig akár 140 ezer forintot is elkértek tonnánként, jelenleg 90 ezer forint környékén mozognak az árak - tudta meg az Agrárszektor Bene Zoltántól. A kukorica a tavalyi év nagy vesztese volt, az országos 4,3 tonnás termésátlagnak is köszönhetően nem igazán volt jellemző kereskedési volumen, de a termény ára a tonnánként 130 ezer forintról, ma már 100 ezer forint alá csökkent. Mindezekkel szemben, a szója ára a betakarításkor jellemző 250 ezer forint körüli tonnánkénti árról mindössze 190-200 ezer forintra csökkent, tehát kevésbé volt volatilis, továbbra is magasabb szinten áll - közölte a szakértő.
Bene Zoltán szerint a jövőben a termelőknek érdemes lesz az alapján meghatározniuk, hogy mely növényt termesztik, hogy mekkora az inputanyag-szükséglet költsége, és az energiaigény kitettsége, a fajválasztás mellett pedig egyre nagyobb hangsúlyt kell majd fektetni a megfelelő fajtaválasztára is. Kiemelte, mára tervezhetetlenebbé vált a növénytermesztés, illetve a vele járó költségek. Minél nagyobb az adott növény inputanyag- és energiaigénye - műtrágyaköltségek, szárítási költségek, logisztikai kiadások - annál nagyobb a bizonytalanság mértéke is. Mint mondta, az már most egyértelműen látszik, hogy a kukorica vetésterülete vissza fog esni Magyarországon, ennek mértékét azonban még nem lehet tudni. 2022-ben rekordalacsony kukoricatermés lett hazánkban, az évszázadásos aszály óriási pusztítást végzett a földeken, a kalkulációk szerint az öt év átlagát tekintve az 50 százalékot is meghaladta a termésmennyiség visszaesése. Ellentétben a szója teljesítményével, melynél 24 százalékos termésátlag csökkenéssel fele akkora termésvesztés történt. A szója teljesítménye nem csupán hazánkban múlta felül a kukoricáét, az egész régióra jellemző volt ugyanis szembetűnő alkalmazkodó képessége, aszálytűrés és a megnövekedett hőhatás tolerálásának tekintetében Romániában, Szlovákiában, Csehországban, Bulgáriában és Lengyelországban is meghaladta a kukoricáét.
A szakember úgy látja, hogy jó alternatíva lehet majd a jövőben a szója, ami a brutális szárazság és hőhullámok ellenére is sokkal jobban teljesített 2022-ben, ami fontos, hiszen az éghajlatváltozás egyre nagyobb hatással bír a termelési környezetünkre, és a szélsőséges időjárási körülmények gyakorisága várhatóan csak szaporodni fog. A szója mellett szólhat még az a tény is, hogy egy nagyon takarékos növényről van szó, ugyanis lényegesen kisebb műtrágyaköltséggel termeszthető.
Az Agrárgazdasági Kutatóintézet (AKI) adatai alapján Magyarországon 2022-ben az összműtrágyaköltség szója esetében hivatalosan 83 ezer forint, míg a kukoricánál 101 ezer forint volt. A szójánál ebből az összegből 37 ezer forint N műtrágyára lett költve, ami az összműtrágyaköltségének több mint a 40 százalékát teszi ki, ugyanakkor minőségi vetőmaghasználattal és termesztéstechnológiai fegyelemmel mindez megtakarítható. Ezt gyakorlati tapasztalatok is alátámasztják, ugyanis Ausztriában és Németországban alapvetően N-pótlás nélkül termesztik a szóját, méghozzá eredményesen
- közölte az Agrárszektorral Bene Zoltán. Hozzátette, egy másik nagyon fontos költségelem a szárítási költség, ami a kukoricánál az AKI adatai alapján 2022-ben megközelítette a 80 ezer forintot hektárra vetítve, a szójánál azonban alig haladta meg a 15 ezer forintot. Ráadásul, ha a gazdák szuperkorai vagy korai fajtát vetnek, azaz tripla vagy dupla nullás éréscsoporttal rendelkező genetikák közül választanak, nagy valószínűséggel még ezt a csekély szárítási költséget is el tudják kerülni.
Egyre nagyobb az időjárás és egyéb körülmények okozta bizonytalanság az agráriumban, így habár véleményem szerint a támogatás nem lehet célja a fajtaválasztásnak, manapság biztos pontot jelent, hiszen így minimális feltételek teljesítése mellett biztos bevételhez jut a gazda. A szója esetén ez azt jelenti, hogy amennyiben minősített vetőmagot használ a termelő, tud igazolni legalább egy tonna termést, és gazdálkodási naplót vezet, az előző évi termés után ismereteim szerint 74 760 forintot kap kézhez. Emellett azt is fontos kiemelni, hogy a szója termelési költségének hozzávetőlegesen egynegyedét fedező támogatás keretösszege 2023-tól további 22 százalékkal fog emelkedni.
Magyarországon indokolatlanul alacsony a szója vetésterülete, tavaly 67 ezer hektáron termesztették a növényt itthon, pedig a szomszédos Ausztriában egyharmadnyi szántóterületen vetettek majdnem 40 százalékkal többet belőle. Hazánk mindössze 14 százalékban önellátó szójából, a fennmaradó mennyiség a tengerentúlról kerül be, az itthon megtermesztett szója pedig jellemzően Ausztriában és Németországban talál gazdára. Ha az egész Európai Uniót nézzük, csupán 5 százalékos önellátásról beszélhetünk a szójánál, pedig az itt megtermelt áru nagy része az unióban marad, mégsem tudjuk csak ebből fedezni a szükségleteket. Van még hova fejlődni, de talán az egyre szélsőségesebb időjárási körülmények, valamint a megnövekedett költségek miatt nagyobb figyelem hárul majd a szójára a jövőben.