A miniszterhelyettes kiemelte, hogy a tavalyi nehéz év ellenére 2022-ben a mezőgazdaság teljes kibocsátási értéke megközelítette a 4 ezer milliárd forintot, amely 15%-kal több az egy évvel korábbinál, amihez az árak 42%-os emelkedése járult hozzá. Míg Magyarország agrárexportja 2022-ben meghaladta a 13 milliárd eurót, azaz 10 év alatt több mint kétszeresére növekedett. Célunk, hogy 2030-ra elérjük a 15 milliárd eurós értéket.
Farkas Sándor megemlítette a mezőgazdaságban is tapasztalható munkaerőhiányt, kiemelte, hogy ennek ellensúlyozása érdekében is szükséges a technológiai modernizáció, az automatizáció és a versenyképesség növelése, hiszen a jövőben várhatóan még kevesebb lesz a foglalkoztatottak száma, de megnő az igény a jól képzett, a modern, digitális technológiát és termelési megoldásokat ismerő munkavállalók iránt - írja az AM. Az Európát sújtó történelmi aszály Magyarországon elsősorban az alföldi régióban okozott nagyon komoly károkat. A Kormány már évekkel ezelőtt elhatározta, hogy növelni kell az öntözhető mezőgazdasági területek nagyságát. Ennek hatására született meg az öntözéses gazdálkodásról szóló törvény, váltak könnyebbé, egyszerűbbé az öntözést lehetővé tévő hatósági eljárások és ehhez párosult egy olyan támogatáspolitika, amely ösztönzi az öntözhető területek mértékének növelését.
Farkas Sándor a jelenleg is nyitott, pályázható felhívások közül kiemelte „A mezőgazdasági vízgazdálkodási ágazat fejlesztése” című kiírást, melynek benyújtási határidejét meghosszabbították, így a támogatási kérelmek benyújtására 2023. június 30-ig van lehetőség. A tavasz első jele a szatymazi barackvirágzás, ennek alkalmából tart 29 éve szakmai napot a Dél-alföldi Őszibarack-termesztők Szövetsége és Szatymaz Község Önkormányzata. A konferencia idei programjába bekerült a regeneratív talajművelés témája. A délután folyamán metszési és technikai bemutatókat is rendeztek, ahol a gazdák a fagyvédelmi légkeverőgéppel és a drónos permetezési technikával is megismerkedhettek.