agrarszektor.hu • 2023. március 21. 09:34
Nem légvárakat építünk. A kormány kiemelt célja az, hogy 2030-ig a történelmi mértékű forrásoknak köszönhetően a magyar agrárium termelékenysége a másfélszeresére, a hozzáadott érték a kétszeresére nőjön az évtized végére - hangzott el a Portfolio Agrárium 2023 Konferencián. Farkas Sándor, az Agrárminisztérium miniszterhelyettese az előadása során ismertette, hogy mi vár a magyar gazdákra és a termelőkre az elkövetkezendő években. Továbbá kiderült az is, hogy milyen állapotok uralkodnak jelenleg az ágazatban.
Farkas Sándor, a Portfolio Agrárium 2023 Konferencián elmondta, hogy miután az Európai Bizottság elfogadta Magyarország európai uniós Közös Agrárpolitikával kapcsolatos Stratégiai Tervét, zöld utat kapott a magyar agrárium versenyképességének fokozását biztosító támogatáspolitika. Magyarország egyébként elsők között nyújtotta be a tervezetet, ami alapjaiban határozza meg az élelmiszeripar és a mezőgazdaság irányait.
Fontos, hogy a fő szempontjaink érvényesülhessen. Régi álmunk, hogy a magyar mezőgazdaság elérje azt a megbecsülést, amelyet érdemel - és most úgy tűnik, hogy jó úton vagyunk efelé. Felértékelődik a munka és az ágazat szereplői is. A koronavírus-járvány után soha nem látott szárazság sújtotta Európát, utána pedig a szomszédunkban kitört a háború is, de a magyar agrárium így is talpon tudott maradni és megfelelően teljesített.
Fontos a kiszámíthatóság
Farkas Sándor kiemelte, törekedünk kell arra, hogy az uniós elvárások mellett a gazdálkodói igényeknek is megfeleljenek. Az egyre inkább változó világ miatt a tervezés során fókuszálni kell a kiszámíthatóságra. Hozzátette, a kormánynak elkötelezett célja, hogy a „Megújuló vidék, megújuló agrárium” program keretében történelmi mértékű fejlesztési lehetőséghez juttassa és megerősítse a magyar mezőgazdaságot és élelmiszeripart, a vidéki térségek gazdaságát és közösségeit. Ennek érdekében az európai uniós vidékfejlesztési forrásokhoz - a korábbiakhoz képest jelentősen megemelt - 80%-os hazai társfinanszírozást biztosít, amely az egész agráriumot és vidéket érintő fejlesztési program elindítását tette lehetővé.
Történelmi forrás a magyar vidéknek is
Elengedhetetlen, hogy a vidéki területeken is modern technológiával, megfelelő szaktudással jó minőségű élelmiszereket állítsunk elő
- emelte ki Farkas Sándor.
Az Agrárminisztérium miniszterhelyettese kitért a történelmi támogatásokra is, a következő években már nem a Vidékfejlesztési Program határozza meg a vidékfejlesztési támogatási szabályokat, hanem a KAP Stratégiai Terv. 2023 és 2025 között a VP és a KAP Stratégiai Terv párhuzamosan működik majd egymás mellett. A vidékfejlesztési támogatások az alábbi pillérekre oszthatók fel:
Gazdaságfejlesztési beavatkozások: a gazdasági fejlődést szolgáló szakpolitikai célok elérésére a KAP II. pillér 51%-a fordítható. Ezen belül több mint 400 milliárd forint fejlesztési forrás kihelyezése tervezett az élelmiszeripari ágazat számára, tehát továbbra is prioritás a hazai élelmiszeripari ágazat fejlesztése.
Zöld beavatkozások: az európai uniós források vidékfejlesztési részének közel 75%-a környezeti- és klímacélokat támogat. A 80%-os nemzeti kiegészítő forrást is tartalmazó teljes borítéknak pedig mintegy 36%-a lesz zöld. A gazdaságfejlesztési természetű intézkedések sok esetben környezeti- és klímacélokat is szolgálnak, ennek megfelelően külön zöld beruházások is szerepelnek a tervben. Az Agro-ökológiai Programon túl továbbra is támogatott lesz a Natura 2000 erdő és gyepterületek fenntartása, az állati és növényi génmegőrzés, valamint az állatjóléti támogatások is folytatódnak. Az agrár-környezetgazdálkodási és az ökológiai gazdálkodást támogató kifizetések is megmaradnak, a 2021-ben megismert emelt egységköltségekkel. Hangsúlyos marad az erdészeti ágazat fejlesztése is, hiszen fontos célkitűzésként tekintenek az erdőterületek növelésére és az erdők minőségének javítására.
Megújuló vidék beavatkozásai: a vidéki közösségek megszokott vidékfejlesztési támogatásai mellett kiemelt figyelem irányul a mezőgazdaságban a tudásátadás fejlesztésére, a generációváltásra és az egész élelmiszer-gazdaság vonatkozásában az innováció elősegítését szolgáló támogatásokra. A vidékfejlesztési támogatások várhatóan 2023 második felétől indulnak.
Nem légvárakat építünk. A kormány kiemelt célja az, hogy 2030-ig a történelmi mértékű forrásoknak köszönhetően a magyar agrárium termelékenysége a másfélszeresére, a hozzáadott érték a kétszeresére nőjön az évtized végére. Az évtized eleji csaknem 10 milliárd eurós kivitel pedig 2030-ig 15 milliárd euróra emelkedhet.
Biztató a tavasz
Farkas Sándor előadásában bizakodásra adott okot mind a termelőknek, mind a fogyasztóknak. Mint fogalmazott, biztató a tavaszi kép, a magyar agrárium a sok nehézség ellenére is talpon tudott maradni, a jelenlegi állapotok pedig jó termésre és termelésre adnak okot.
Optimistának kell lenni, 2023 a válságállóság és a válságkezelés tesztje is lesz, ez mindenkinek nagy kihívás lesz. Éppen ezért az ágazat minden szereplőjének szüksége lesz a tudására. Folyamatosan tanulni és alkalmazkodni kell.
Címlapkép forrása: Portfolio