A FruitVeB elnöke először a magyar almaágazat teljesítményét, éves termésmennyiségeit szemléltette. Míg 2018-ban túltermelési válság volt, és tele voltak a raktárak almával Magyarországon, idén már a feldolgozóipar kapacitásának felét sem tudtuk kihasználni. A magyar termelési színvonal 50-70%-kal marad el az európai top5 ország szintjétől, országos átlagteremésünk pedig a jó színvonalú termeléstől elvárt szint mindössze 30-40%-a - mondta Dr. Apáti Ferenc, a FruitVeB elnöke a Gonda István emlékkonferencián Debrecenben. Szerinte fejlődés és szemléletváltás nélkül a magyar almaszektor legfeljebb vegetálni fog, túlélni nem.
Szintet kellene tehát lépnünk, egyrészt a 40-50 t/ha-os hozamok, másrészt a 150 Ft/kg-os átvételi árak irányába. Ehhez tőkére, szaktudásra, valamint munkaerőre is szükségünk van. Öt-tíz éven belül várhatóan 10-15 ezer hektárra esik vissza a magyar alma termőterülete, de ez a terület csaknem a mostanival megegyező termést ad majd. Magyarországon a haladás elmaradásáért mindig a lengyeleket, a feldolgozókat és az áruházláncokat divat szidni. A kemény szeretet hangján azonban sajnos ki kell jelenteni, hogy valójában nagyrészt mi magunk vagyunk saját magunk kerékkötői. Csak Szabolcsban van 8-10 olyan áruházlánci beszállító, akik egymás alá lövöldöznek az árakkal, ezzel pont attól a 30-40 Ft/kg-tól szabadítják meg magukat és az ágazatot, ami a fenti 110-120 Ft/kg és az elérni kívánt 150 Ft/kg között van. A hazai TÉSZ-eknek és léüzemeknek hallatlan nagy szerepe és felelőssége van abban, hogy a magyar almaágazat a következő öt évben fejlődő pályára áll, vagy eltűnik a föld színéről, mert ők tudják felülről összefogni és integrálni az ágazatot
- hangsúlyozta a szakember.
Dr. Takács Ferenc, a Debreceni Egyetem Újfehértói Kutató Intézetének tudományos munkatársa az eseményen arról beszélt, hogy a magyar almások empirikus alapon három kategóriába sorolhatók: intenzív ültetvények (4-5 ezer ha), ipari célültetvények (4-5 ezer ha) és 20 évnél idősebb ültetvények (10-12 ezer ha). Ezek a 20 évnél idősebb ültetvények okoznak számos olyan problémát, fluktuációt, amit majdnem minden évben megfigyelhetünk a hazai almapiacon. Tíz év körüli időtávon remélhető, hogy ezek a gyenge színvonalú ültetvények eltűnnek, jelentőségük számottevően csökken - emelte ki.
Erdélyi Sándor, az Austria Juice Hungary Kft. ügyvezető igazgatója arról tájékoztatott a konferencián, hogy Európában évi 500 ezer tonna ipari alma sűrítményt állítanak elő, de 600 ezer tonnát használunk fel, Magyarország benne van a világ 10 legjelentősebb exportőrében. Hazánkban a teljes termés 20-30%-a étkezési alma, 50-70%-a ipari alma (almalésűrítmény célra), 10-20% pedig egyéb hasznosítású (natúrlé, püré, almaszirom). Az ágazat hosszabb távú kilátásai nem túl fényesek: jelenleg radikális termőfelület-csökkenéssel számol az ipar, nem marad, aki termeljen (munkaerőhiány), az időjárási tényezők az utóbbi években egyre kedvezőtlenebbek. Szerény az ágazat jövedelmezősége is a fogyasztói szokások változása miatt (kevés almalevet iszunk és kevés almát eszünk), rosszabb termésű években pedig alacsony az üzemek kihasználtsága. Biztos jövőképet az ágazat számára a megfelelő méretű üzemek jó kihasználtsága, a precíziós gazdálkodás előre törése, valamint az integráció kínálna - zárta előadását a szakember.
Címlapkép forrása: MTVA/Bizományosi: Oláh Tibor
