agrarszektor.hu • 2023. március 27. 11:31
A kalkulációk szerint az öt év átlagát tekintve az 52 százalékot is meghaladta a kukorica termésmennyiségének visszaesése Magyarországon, ellentétben a szója teljesítményével, melynél "mindössze" 24 százalékos termésátlag-csökkenés történt - mondta Bene Zoltán, a Karintia Kft. cégvezetője a Portfolio Agrárium 2023 Konferencián Kecskeméten. Kiemelte, a szójának rendkívül jó a hő- és aszálytűrése, ami az évről évre egyre szélsőségesebb időjárás miatt is óriási előnyt jelent. Ráadásul, betartva az agrotechnológiákat, illetve minőségi vetőmag használata mellett nem igényel nitrogén műtrágyát sem, amivel a 2022-es adatok szerint 20 ezer forintot is megspórolhatna egy termelő évente.
A 2022-es év meglehetősen rendkívüli év volt, a szélsőséges időjárás, a nagyon magas nitrogénárak, valamint a kamatkörnyezet mind rég nem látott kényszerként hatottak a mezőgazdaságban tevékenykedőkre - közölte Bene Zoltán a Portfolio Agrárium 2023 Konferencián. Kitért arra, hogy a kukorica vetésterülete Magyarországon körülbelül 1 millió hektár volt tavaly, és azt követően, hogy mennyire drámaian alacsony lett a termésmennyiség, idén várhatóan 10-30 százalékkal kisebb lesz a területe itthon. A kalkulációk szerint az öt év átlagát tekintve az 52 százalékot is meghaladta a kukorica termésmennyiségének visszaesése hazánkban, ellentétben a - 2022-ben 67 ezer hektáron vetett - szója teljesítményével, melynél 24 százalékos termésátlag csökkenéssel fele akkora termésvesztés történt. A szója teljesítménye nem csupán hazánkban múlta felül a kukoricáét, az egész régióra jellemző volt ugyanis szembetűnő aszálytűrése és a megnövekedett hőhatás tolerálása Romániában, Szlovákiában, Csehországban, Bulgáriában és Lengyelországban is meghaladta a kukoricáét. Egy amerikai tanulmány szerint a szójabab általánosságban relatív hőtűrő fajnak számít más kultúrnövényekkel szemben, a szója például 5 fokkal tovább bírja, mint a kukorica - tette hozzá a szakember.
Habár jelenleg csökkenő tendenciót mutat, de a nitrogén ára az egekbe emelkedett az utóbbi időszakban, és megjósolhatatlan, mi várható a jövőben. Ezzel kapcsolatban érdemes kiemelni, hogy Németországban az elmúlt 10 évben megtízszereződött a szója vetésterülete, és megállapították azt, hogy teljesen el lehet kerülni a nitrogén műtrágya használatát a jövőben. Magyarországon 10-ből 8-9 gazda starter nitrogént szór a szója alá. Az Agrárgazdasági Kutatóintézet (AKI) adatai szerint 2022-ben több mint 37 ezer forintot fordítottak nitrogénra a termelők a szójánál, ami tonnára levetítve hektáronként majdnem 20 ezer forintot jelent. Kimondható tehát, hogy betartva az agrotechnológiákat, illetve minőségi vetőmag használata mellett ez egy elhagyható költség, amivel a tavalyi év alapján 20 ezer forintot is megspórolhatnának évente a gazdák.
Aki 2022-ben szóját vetett, 74760 forntot kapott, ráadásul a szója termelési költségének hozzávetőlegesen egynegyedét fedező támogatás keretösszege 2023-tól további 22 százalékkal fog emelkedni
- hangsúlyozta Bene Zoltán.
A Portfolio Agrárium 2023 Konferenciáról eddig megjelent cikkeink:
Címlapkép forrása: Portfolio