Az időjárás idén se volt kegyes a növénytermesztőkhöz és a növényekhez. Az enyhe, hómentes - ellenben kifejezetten csapadékos télre egy kiszámíthatatlan, hol felmelegedő, hol lehűlő tavasz jött, heti szinten váltották egymást a hideg- és melegfrontok. Ezt pedig nemcsak az emberi szervezetnek volt nehéz elviselnie, a növények is megszenvedték a szélsőségeket. A március közepén és végén, valamint az elmúlt napokban tapasztalt fagyok a 2021-as évhez hasonlóan ismét komoly károkat a gyümölcsfák virágaiban, így a termelőknek több helyütt is attól kell tartaniuk, hogy idén is elbúcsúzhatnak a termés nagy részétől. Különösen igaz ez a kajszibarackra, amelynél - ugyancsak a 2021-es évhez hasonlóan - már most óriási termésvesztésről lehet beszélni. De vajon mekkkora is ez a termésvesztés? Az Agrárszektor erről kérdezte meg a magyar termelőket.

A sárosdi székhelyű Gyümölcsös Kft. ügyvezetője, Szakács Zoltán kérdésünkre elmondta, hogy 50 hektár körüli területen termesztenek csonthéjasokat, így kajszit, cseresznyét és meggyet, valamint egy kevés szilvát. Ezen kívül még bodzával és majdnem egy hektáron szamócával foglalkoznak. Idén az enyhe januári idő során megindultak a rügyek, a februári mínuszok azonban rendesen odavágtak a gyümölcsfáknak. Szakács Zoltán elmondása szerint a fagyok a virágrügyek 30-40%-át elvitték, pedig egyébként teljes termés lett volna. Az elmúlt hetekben tapasztalt fagyok minden éjszaka további 20%-ot csíptek le a maradék virágból, és - a domborzattól függően - szinte a teljes termésnek búcsút mondhatott. A korai érésű kajszit teljesen elvesztették, a közép- és kései érésű gyümölcsöknél mostanáig 20-30%-os termésvesztés látszik. A szakember beszélt arról is, hogy próbáltak védekezni a fagy ellen, gyertyával, légkeveréssel és füstöléssel is, de az április 5-éről 6-ára virradó éjszakán lecsapó fagy ellen ez is kevés volt. Szakács Zoltán bezélt arról is, hogy a cseresznyénél az elmúlt hetekben tapasztalható fagyok 2 méteres magasságig elvitték a termést, de a fák e fölötti részén még lehet termés. A szakember becslése szerint a korai cseresznyénél 50-60%-os, a közép- és késői érésűnél 20-30%-os lehet a termésvesztés mostanáig. Kis optimizmusra ad okot, hogy a meggynél és a szilvánál eddig nem volt probléma.

A Barackvidék nevű családi gazdaság a Tolna vármegyei Bonyhád közelében található. Kerekes László, a vállalkozás vezetője kérdésünkre elmondta, hogy április 6-án hajnalban -4 fok is volt, és hiába volt mostanáig szerencséjük, hiába védekeztek fagyvédelmi gyertyákkal, jéghálóval, szélgépekkel és permetezéssel, mostanra két korai fajtában is jelentős kár keletkezett. A szakember a legutolsó szemle után szomorúan állapította meg, hogy egy nap alatt gyakorlatilag teljesen elfagyott 14 hektárnyi barack. Pedig tegnap még minden szép volt - mondta szomorúan a Kerekes László, aki szerint csak egy fajtánál maradt a fák tetején bár szemnyi barack. A bonyhádi termelő hozzátette, hogy az elmúlt 5 évben mindössze egyszer volt rendes termésük, egyébként a fagyok miatt mindig csak 10% körüli mennyiséget tudnak betakarítani.

Ugyancsak jelentős károkról számolt be Mészáros Miklós, a Fancsal-Fruct Kft. ügyvezetője. A Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei vállalkozás csak kajszival foglalkozik, amelyet 30 hektárnyi területen termesztenek. A szakember pontosan nem tudta megmondani, hogy mekkora a kár a gyümölcsösben, de abban biztos volt, hogy már most 80% fölötti a termésvesztés. Amikor beszéltünk vele, Mészáros Miklós elmondta, hogy ott még mindig esik a hó, és 0 fok körül van a hőmérséklet. Ez azonban nemcsak a fagy miatt jelent veszélyt a gyümölcsfákra, a megfázás is fenyegeti őket. A szakember elárulta, hogy a vállalkozás a vegyszeres védekezésben hisz, a fagyok előtt bóroztak és kétszer is permeteztek, aminek ugyan -5 Celsius-fokig védenie kellene a fákat, ám a valóság ennél bonyolultabb. A fagy a virágzás közepén kapta el a növényeket, ami komoly károkkal járt.

A Bács-Kiskun vármegyei Kujáni Tanya vezetője, Kujáni László már csak 7 hektáron termeszt gyümölcsöket, meggyet, kajszit, cseresznyét és szilvát. Az elmúlt napokban tapasztalható fagyok hatására a kajsziban 100%-os, a cseresznyében pedig közel 100%-os a kár. A kecskeméti termelő kérdésünkre úgy fogalmazott, hogy a szilvát már nem is merte megnézni. A meggy esetében azonban még van remény, mivel az még fehérbimbós állapotban van, így nem fagyott meg - árulta el Kujáni László. A szakember az Agrárszektor kérdésére elárulta, hogy ugyan próbált védekezni, de ilyen fagyoknál ezek a megoldások már nem működnek. Kujáni László szerint utoljára 2018-ban volt jó kajszitermés Magyarországon, az utóbbi években a tavaszi fagyok kisebb-nagyobb mértékben, de mindig tönkretették a virágokat, ezzel együtt pedig a termést is.

Összességében elmondható, hogy nehéz helyzetben vannak a magyar kajszitermesztők. Az ország legfontosabb termőterületein a fagyok, a hó és a zéróhoz közeli hőmérsékletek mostanra szinte teljesen elpusztították a korai érésű kajszitermést, de a közép- és késői érésű fajták sincsenek biztonságban. És bár még bármi megtörténhet, a hazánkat mostanáig letaroló fagyok gondoskodtak róla, hogy idén is drága mulatság legyen a sárgabarack Magyarországon.