agrarszektor.hu • 2023. április 12. 17:16
A magyar élelmiszeripar egyik fontos ágazata a húsipar, amely fejlődésének kezdete a XIX. század közepéig nyúlik vissza. A kezdetben háztáji termelést ekkor kezdték el a nagyobb, szervezettebb egységek felváltani, létrejöttek az első hazai szalámi- és húsfeldolgozó gyárak. A Pick Szeged, a Herz, valamint a Debreceni és Csabai Hús Zrt. is ebben az időben kezdte meg működését. De hogyan változott az elmúlt másfél évszázad során a hazai húsipar helyzete? Hogyan alakultak a magyarok húsfogyasztási szokásai, és melyek a főbb kiviteli célországok? Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány szakértői ezekre a kérdésekre keresték a választ.
A rendszerváltást követő években, valamint a piacgazdaság kialakulásával nem maradt érintetlen a hazai feldolgozóiparban az élelmiszeripar, valamint a húsfeldolgozói ágazat sem. A korábbi termelői szövetkezetek megszűntek, a privatizáció révén pedig egyre több nem állami szereplő jelent meg az addig központilag irányított szektorban - olvasható az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzésében. Ez egyben azt is jelentette, hogy sok üzem bezárásra, felszámolásra került, valamint megnőtt a külföldi érdekeltség is a hazai húsiparban. Az 1990-es évektől elkezdett megváltozni a hazai vágóállat-termelés is, egyes fajták jelentősége lecsökkent, másoké nőtt.
Mint írták, a szarvasmarha egyre inkább visszaszorult a korábbi értékekhez képest, a baromfi pedig folyamatosan nagyobb értéket kezdett kitenni a teljes vágóállat-termelésen belül. Ennek hátterében a hazai szarvasmarha állomány csökkenése állt: 2000 és 2011 között 805,3 ezerről 697,4 ezer főre csökkent a magyar állomány mérete. Ezzel szemben a baromfi termelés erőteljes növekedésnek indult: 1990-2020 között 283 788 tonnával bővült a baromfifélék vágóállat-termelése. Az élőállat felvásárlási árakban továbbra is a vágómarha kerül a legtöbbe, 2022-ben 657 forintot fizettek kilójáért.
Sokat változott az egyes húsfajták fogyasztása is a lakosság körében. 1970-2000 között a leggyakrabban sertéshús került az asztalokra, viszont az ezredfordulótól inkább a baromfi mellett döntöttek a legtöbben. A változásért főként a megváltozott fogyasztói átlagárak felelősek, míg a sertés- és marhahús ára fokozatos emelkedést mutat, addig a baromfi fogyasztói átlagára még mindig kedvezőbb a többi fajtához képest. Emellett, az étkezési szokások megváltozása is befolyásoló hatású, egyre többen döntenek a vöröshúsok elhagyása mellett, térnek át inkább a fehérhúsú állatok fogyasztására. Korábban, főként 2005-ig a sertéskaraj foglalt el jelentősebb értéket a fogyasztói árakban, ezt követően azonban a marhahús ára emelkedett felül, és ma is tartja ezt a tendenciát. 2022-ben a marhahús átlagára több mint 1,5-szerese volt a népszerű sertéskarajénak - írták a szakértők.
A húsfélék és a különböző húsfeldolgozóipari termékek jelentős mértékben képviseltetik magukat a magyar kivitelben is. A teljes termelés nagyjából 60%-át hasznosítják itthon, a fennmaradó 40%-ot pedig a külföldi piacokon értékesítik. 2020-ban főként baromfi és sertéshús került a magyar exportszerkezetbe, amelyeket nagyrészt az Európai Unió országaiba, a Közel-Keletre (baromfit) és egyes ázsiai országokba szállítottak (Japán, Hongkong). Magyarország sertéshús-exportban jelentős mennyiségű árut szállít az USA-ba, a teljes sertéshús kivitel 11,4%-a oda érkezik, míg a marhahús-export célországai kizárólag európai államok.
A hazai FDI áramlás a feldolgozóiparon belül az élelmiszeriparban is jelentős értéket képvisel. A legtöbb külföldi befektető ugyan az autógyártás és járműösszeszerelés vagy elektronikai szektorban összpontosul, az elmúlt években azonban stabilan magas az élelmiszeriparba áramló FDI is. 2020-ban 2 089,5 millió euró értékben került külföldi tőke az ágazatba, amelyen belül a húsipar is képviselteti magát.
Magyarország európai uniós csatlakozását követően a hazai termelők egy feszes versenyhelyzetben találták magukat, sokan nem tudtak alkalmazkodni a megváltozott piaci körülményekhez. Az átalakuló szektorban további nehézséget jelent a fogyasztók egyre árérzékenyebb magatartása, amely az elmúlt évek során tovább fokozódott. Ez azonban a hazai húsipar jövőjére is befolyással lehet, hiszen a keresletcsökkenés következtében az ágazat fejlődése is megtorpanhat, stagnálhat. Az elmúlt években a kormányzat is felismerte az élelmiszer- és ezen belül a húsipar előtt tornyosuló akadályokat, különböző programok révén igyekszik hatni a kérdés megoldására.
Annak érdekében, hogy a hazai hústermelés és húsipar továbbra is működő és versenyképes ágazat maradhasson, fontos a hazai keresletben a magyar termékek irányába történő fogyasztói orientáció, valamint a technológiai fejlesztés. A különböző készítmények és termékek minősége jó, magas színvonalat képvisel az európai termékpiacon is. Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány szakemberei szerint tehát, aki teheti, az válassza a hazai terméket, hiszen ezzel a magyar ipar egyik fontos szegmensét is támogatja.