Komoly bírság járhat ezért a magyar kertekben: sokan nem is tudják, hogy tilos

Az éticsiga (Helix pomatia)

Bár a meztelen csigák általánosságban sokkal falánkabbak, a házzal rendelkező éticsiga is okozhat komoly bosszúságot. Egyébként ez a legismertebb csigafajunk, barnás-krémszínű, hatalmas, akár 5 cm-t is meghaladó házáról ismerjük meg, amit szürkés-fehér testén cipel. Kedveli a meszesebb, köves életteret. Télen nyugovóra tér, de előtte a háza „ajtaját” vastag mészfedővel zárja el. Alkalmanként ők is felfalják a zöld növényi részeket, de alaptáplálékként a korhadó növényi maradványokat eszik. Hasznos tulajdonságuk, hogy előszeretettel fogyasztják más csigák tojásait is.

Így tarthatjuk távol a házas csigákat

Vannak olyan kártékony, nem védett invazív csigafajok hazánkban (spanyol meztelencsiga, pettyes éticsiga, fehérsávos éticsiga), amelyeket bátran irthatjuk, sőt ez ajánlott is. Viszont fontos szabály, hogy bár védekezhetünk vegyszerrel is ellenük, ez nem igazán javasolt, mert a növényeinkben is kárt tehet, arról nem is beszélve, hogy kisállataink is megehetik a kiszórt mérget. Mutatunk néhány hatékony, de baráti megoldást a csigaproblémára:

1. Kézi begyűjtés

Ha van gusztusod hozzá, este, sötétedés után egy zseblámpával rengeteg kövér példányt összeszedhetsz, elsősorban a kerted nyirkosabb, északi részén, vagy a veteményesedben a kedvenc növényeiknél. Aztán jöhet a konyhasózás - ez elég brutális megoldás, megöli a csigát, vagy a jóval humánusabb elköltöztetés. Egy zárható vödörbe összegyűjtöd őket, jó messzire elszállítod, majd egy árokparton vagy erdőszélen szabadon is engedheted.

2. Deszkacsapda

Tegyél le pár deszkadarabot éjszakára, ezek alá helyezz pár karika nyers krumplit csigamágnesként, reggel tele lesz a deszkák alja csigákkal.

3. Kávézaccal vagy mésszel

Oltott, szárított mészporral felszórhatod azt a környéket, ahol nem szeretnéd, hogy kárt tegyenek. Ha belemásznak, azonnal végük, kiszáradnak és elpusztulnak, így ezt a módszert csak akkor alkalmazd, ha biztos vagy abban, kizárólag a kártékony és nem védett csigák másznak majd bele... Ezzel szemben megoldás lehet a kávézacc is, azt is messzire elkerülik, és bele sem pusztulnak.

4. Akadálypályákkal

A veteményt vagy a virágosládákat védhetjük fizikai akadályokkal is, ilyen az apróra zúzott tojáshéj, fűrészpor, kőpor (apró kőzúzalék), fahamu, műtrágya vagy a kávézacc, melyek a csiga közlekedését nehezítik. Szórjuk a kert szélét körbe valamelyik természetes anyaggal. Végső esetben minikerítést is telepíthetünk az ágyások köré, ami szúrós, és nem tudnak felmászni rá.

5. Sörcsapda

Ahogy a meztelen csigáknál, a házas társaiknál is működik a sörcsapda. Üres konzervdobozt, kidobandó lábost félig megtöltünk sörös vízzel, és leássuk a veteményesbe vagy a fóliasátorba. Reggelre teli lesz az edény a sörbe fulladt csigákkal. Hatékony, de szintén csak akkor alkalmazzuk, ha biztosak vagyunk abban, másban nem okozunk kárt, csak az irtandó csigákban, rovarokban... Ugyanez élesztős vízzel is működik.

6. Profi csigakerítés

A villanypásztor elvén működő csigakerítés is szóba jöhet, a huzalokba vezetett áram ugyanis megakadályozza a csigák továbbjutását.

Most akkor védett vagy kártékony?

Felmerül a kérdés, hogy az éticsiga ellen védekezhetünk-e egyáltalán úgy, hogy elpusztítjuk, ha védett faj? Eszmei értéke 2000 forint, és a pusztítása természetkárosításnak minősül. Tehát a rövid válasz: nem. Nézzük részletesen, milyen büntetést vonhat mégis maga után, ha ebbe a csapdába belesétálunk, és ki is derül a dolog.

A Btk. 242. és 243. §-a rendelkezik a természetkárosítás bűncselekményi tényállásáról

Fokozottan védett élő szervezet egyedét, védett élő szervezet vagy az Európai Unióban természetvédelmi szempontból jelentős növény- vagy állatfaj egyedeit, feltéve, hogy azok külön jogszabályban meghatározott, pénzben kifejezett értékének együttes összege eléri a fokozottan védett élő szervezet egyedei esetében megállapított, pénzben kifejezett legalacsonyabb értéket, a vadon élő állat- és növényfajok számára kereskedelmük szabályozása által biztosított védelemről szóló EK tanácsi rendelet A és B melléklete hatálya alá tartozó élő szervezet egyedét jogellenesen megszerzi, tartja, forgalomba hozza, az ország területére behozza, onnan kiviszi, azon átszállítja, azzal kereskedik, illetve azt károsítja vagy elpusztítja, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Aki Natura 2000 területet, védett barlangot, védett természeti területet vagy védett élő szervezetek életközösségét, illetve azok élőhelyét jogellenesen jelentős mértékben megváltoztatja, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, mondja ki a 243. paragrafus első bekezdése. A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a természetkárosítás a Natura 2000 terület, a védett barlang, a védett természeti terület vagy a védett élő szervezetek életközössége, illetve azok élőhelye jelentős károsodását vagy megsemmisülését okozza.

A 242. § (1) bekezdés b) pontja alatti „fokozottan védett élő szervezet egyedei esetében megállapított, pénzben kifejezett legalacsonyabb érték” a jelenleg hatályos jog szerint 100.000 Ft/egyed. A védett fajokra vonatkozó pénzben kifejezett értékek (Ft/egyed) a következők:

• védett állatfajok egyedei ⇒ 2.000 Ft (1 faj), 5.000 Ft, 10.000 Ft, 25.000 Ft, 50.000 Ft;
• védett növényfajok egyedei ⇒ 5.000 Ft, 10.000 Ft, 50.000 Ft;
• védett gombafajok egyedei (termőtest példány) ⇒ 5.000 Ft, 10.000 Ft;
• az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentős állatfajok egyedei ⇒ 25.000 Ft;
• az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentős növényfaj egyedei ⇒ 10.000 Ft (1 faj).

Védett fajok esetében így akkor van szó bűncselekményről, ha az érintett egyedek együttes pénzben kifejezett értéke eléri a 100000 Ft-ot. A fenti értékek alapján egy kivételtől eltekintve ez 2 – 20 egyedet jelent.

Ez összefoglalva annyit jelent, hogy súlyos pénzbírságra számíthat, aki a védett éticsigafajból elpusztít 20 példányt, a büntetés mértéke 100 ezer forint is lehet akár, de egyedi mérlegelés nyomán a börtönbüntetést is megkockáztatja.