A Bizottság az új projekt indulása előtt a Digitális Európa Program keretében megalkotta az EDIH-ek létrehozásáról szóló munkaanyagát, amelynek fő célkitűzése a 2021 és 2027 közötti időszakban a tagországok gazdaságainak és társadalmainak digitális fejlődésének elősegítése. Az EDIH-ek alapszolgáltatásai a Digitális Európa Program (DEP) célkitűzései szerint kerültek meghatározásra, mint például a magas szintű digitális készségek és új digitális megoldások alkalmazása és terjesztése. Minden kiválasztott EDIH projekt hozzájárul a helyi kis- és középvállalkozások és/vagy a közszféra szervezetei digitális átalakulásához a földrajzi területükön és a hatáskörükbe tartozó technológiák tekintetében. Az Európai Digitális Innovációs Központok olyan szolgáltatásokat nyújtanak, mint a befektetés előtti tesztelés, képzés- és készségfejlesztés, támogatás a befektetések megtalálásához, hálózatépítés és az innovációs ökoszisztémákhoz való hozzáférés. Mint megtudtuk, Magyarország 100%-ban lepályázta a számára biztosított forrásokat, az 5 központ 3 (meghosszabbítás esetén 6) évre 22,25 millió eurót kapott.
Dr. Juhász Anikó, az Agrárminisztérium helyettes államtitkára elmondta, hogy Magyarország területének megközelítőleg a felén, 5 millió hektáron folyik mezőgazdasági termelés, az agráriumban pedig mintegy 160 ezer gazdálkodót tartanak számon, akiknek majdnem a 10%-a, körülbelül 15 ezer termelő az, aki (a 2020-as Agrárcenzus alapján) már alkalmaz valamilyen digitális technológiát. De miért is kell digitalizálni az ágazatot? A szakpolitikus válaszában kifejtette, hogy erre azért van szükség, hogy a magyar gazdák meg tudjanak felelni a támogatások, és a mögöttük levő szigorú környezeti szabályozásnak. Dr. Juhász Anikó kiemelte, hogy 2010 és 2021 között Magyarországon az egy hektárra jutó termelékenységi mutató az európai átlag 41%-áról 67%-ára nőtt, de a 2022-es katasztrofális év során, amikor 1,5 millió hektáron gyakorlatilag megsemmisült a termés, a termelékenységi mutató visszaesett 55% felé. Éppen ezért kiemelt cél, hogy a magyar mezőgazdaság és annak szereplői felkészüljenek a klímaváltozásra - jelentette ki a helyettes államtitkár, hozzátéve, hogy az EDIH-től azt várják, hogy a 145 ezer, ilyen megoldásokat még nem alkalmazó gazdát bevezessék a digitalizációba, akik pedig már használnak ilyeneket, azokat feljebb léptetni ezen a téren.
Dr. Balla István, az Agrár EDIH konzorciumvezetője, a GAK Nonprofit Közhasznú Kft. ügyvezetője arról beszélt, hogy az adat az alapja mindennek: mai világban a piaci versenyképesség, a sikeresség záloga az adatalapú döntéshozatal lesz. És amíg minden ágazatban folyamatos fejlődés figyelhető meg, az agráriumban viszont inkább egy dimenzióugrás történt, a kockás füzet után egyből a big data következett. Éppen ezért az Agrár EDIH fő célja, hogy javítsa a kis- és közepes termelők digitális írástudását és jártassági szintjét. A konzorcium ezért a mezőgazdasági termelők digitális transzformációját, a digitális eszközök és alkalmazások terjedését, valamint az adat alapú agrár szaktanácsadás fejlesztését fogja támogatni. Ez 3 pillér (a termelés, a gazdaság és a termékpálya) szintjén fog megvalósulni - tette hozzá Dr. Balla István. A szakember elmondta, hogy az AEDIH kapcsolódni fog a Digitális Agrárakadémia tapasztalataihoz, amely a Digitális Agrár Stratégia kiemelt programja, a projekt partnerei, támogatói közé tartozik a GAK Kft., a Széchenyi István Egyetem, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. is.
