Szedlák Levente • 2023. április 21. 06:02
2023. április 20-án a kormány bejelentette az egyes alapvető élelmiszerekre vonatkozó árstopok meghoszabbitását. A döntés értelmében a hatósági árak egészen június 30-ig velünk maradnak. De mivel is magyarázható az intézkedés hatályának újbóli kitolása? Milyen hatása lesz ennek a magyar élelmiszerárakra és a kiskereskedelemre? Lapunk erről és a napokban bejelentett ukrán mezőgazdasági termékek behozatali tilalmáról kérdezte Raskó György agrárközgazdászt.
Az április 20-án megrendezett Kormányinfón Gulyás Gergely kancelláriaminiszter bejelentette, hogy a kormány ismét meghosszabbította az élelmiszerárstopot. Az intézkedés a legfrissebb információk szerint június 30-ig lesz hatályban. Korábban, az év elején több terméktanács, szakmaközi szervezet és szakértő is jelezte, hogy minél előbb ki kellene vezetni az árstopokat, ám a kormány kommunikációjában az infláció magas szintjével magyarázta az intézkedés létjogosultságát, és az infláció csökkenéséhez kötötte a kivezetés lehetőségét.
Az agrárközgazdász szerint az élelmiszerárstop hatályának újabb meghosszabbítása ugyanolyan, a nép közérzetét javító lépésnek tekinthető, mint a korábbi alkalmakkor. Raskó György szerint ez színtisztán belpolitikai döntés volt, amit a kiskereskedelem szereplői és a mezőgazdasági termelők fognak megfizetni. A szakember ugyanakkor úgy véli, idén nem fogják kivezetni az ársapkát. Az ugyan előfordulhat, hogy az év végére egy számjegyűre csökken az infláció, bár ezt nem tartja valószínűnek.
Ha nem lesz állami beavatkozás, és a piac dönti el az árak alakulását, akkor idén nem lesz egy számjegyű az infláció
- jelentette ki Raskó György.
A Kormányinfón Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő azt is bejelentette, hogy mostantól a boltoknak kötelező akciókat kell majd tartani. Vagyis a kiskereskedelmi egységeknek egyes - nem ársapkás - termékeket kötelezően akciókkal kell majd értékesítenie, a kijelölt termékek pedig folyamatosan változni fognak. Az új rendszerben az alapvető élelmiszereket 20 kategóriába kell besorolni, és az elmúlt 30 nap átlagához képest 10%-kal kell majd leakciózni. Emellett a hatóságok az árazást is szigorúbban fogják ellenőrizni, ami azt jelenti, hogy ennek keretében razziák is lesznek a boltokban. Az árfigyelő rendszer legkésőbb július 1-től lép majd életbe.
Raskó György szerint ez az újabb intézkedés olyan drasztikus mértékű beavatkozásnak számít, amit nem is lehet értelmezni. Ezzel ugyanis az állam hatalmi eszközökkel arra kényszeríti a vállalkozók egy jól behatárolható körét, hogy veszteségesen végezzék a tevékenységüket. A szakember nem is tudja, hogy ez az intézkedés jogilag szabályos volt-e, mivel ezek olyan ezek mind olyan lépések, amelyek magyar piacgazdaság (rövid) történetében mostanáig nem fordultak elő. Az agrárközgazdász szerint már a hatósági árak bevezetése is komoly nehézségeket okozott a kiskereskedelem szereplőinek, most pedig olyan akciók meghirdetésére fogják rákényszeríteni őket, amik egyértelmű és további veszteségeket jelentenek számukra. Raskó György szerint egy ilyen döntés után már nem beszélhetünk piacgazdaságról.
Az agrárközgazdász korábban többször kiemelte, hogy a hatósági ár arra kényszeríti a kiskereskedelmi ágazat szereplőit, hogy a veszteségeiket más termékek árának emelésével kompenzálják. Éppen ezért erősen valószínűsíthető, hogy a heti kötelező akciók is ilyen hatással fognak járni, és végső soron a fogyasztóknak többet kell majd fizetniük a nem akciós és nem árstopos termékekért.
Az elmúlt napok másik nagy eseménye az egyes ukrán mezőgazdasági termékekre elrendelt importtilalom. Arra a kérdésre, hogy ez milyen hatással lehet a magyar mezőgazdaságra és az élelmiszerekre, az agrárközgazdász rámutatott, hogy itt külön kell nézni az egyes termékeket. Az az ukrán gabona - magyarázta a szakember -, amit behoztak, az már itt van. Ennek a felhasználását nem lehet megtiltani. A búza esetében ez a mennyiség bőven elegendő lesz a következő aratásig, nincs már szükség további importra. Raskó György szerint a következő időszakban nem lesz hiány, és akkor sem fognak felfelé mozogni az árak, ha egy kilónyi búzát se hoznak be az országba június 30-ig. Két hónap múlva kezdődik az árpa aratása, három hónap múlva pedig már a búza betakarítása is a vége felé fog járni, és kiváló termés ígérkezik. Ez azt jelenti, hogy alacsonyak a határidős árak, mivel mások is látják a friss fejleményeket és az állományok alakulását.
A tavalyinál sokkal jobb lesz a kalászos gabona termés idén, több millió tonnával nagyobb mennyiséget fognak betakarítani a gazdák a földekről. A megtermelt és a már meglevő mennyiség pedig 3-4-szeresen is elég lesz az ország ellátására. Így, ha egy évig nem importálnánk, akkor se lenne gond
- mondta Raskó György.
Az agrárközgazdász az importtilalom kapcsán ugyanakkor azt is kifejtette, hogy ez az intézkedés az állattenyésztőknek komoly nehézséget okozhat. Az ukrán kukorica ugyanis nagyon sokat segített ezeknek a termelőknek a költségeik csökkentésében. Aki ma Magyarországon állattenyésztő, és nem rendelkezik elegendő takarmánnyal, az már nem fog tudni az olcsó ukrán kukoricára támaszkodni, máshonnan kell beszereznie ezt az alapanyagot. Márpedig tavaly valamennyi európai országban gyenge volt a termés, így onnan jóval drágábban lehet takarmány-alapanyagot vásárolni.
A behozatali tilalommal érintett termékek közé tartozik a méz is. Raskó György ezzel kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet, hogy Ukrajna a világ második legnagyobb méztermelője, és mivel a kedvezményeknek köszönhetően nem kellett vámot fizetnie a termékei behozatala után, kiderült, hogy az uniós és a magyar termelőkénél sokkal alacsonyabb áron is megéri eladni Európába az ukrán mézet. Emiatt alakult ki az a helyzet, hogy ősz óta jószerével leálltak a felvásárlások Nyugat-Európában, ami van, az pedig rendkívül nyomott áron történik, amint arról az Agrárszektor is beszámolt.