Az őszi vetések az elmúlt 5 év átlagához viszonyítva szebbek, mint szoktak lenni. Még sokat fognak kint „aludni” éjszaka, éppen ezért ebből nem szabad messzemenő következtetéseket levonni, de jelenleg nagyon szépek, ennek pedig örülünk
- mondta lapunknak Petőházi Tamás, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének (GOSZ) elnöke.
Olyan hideg jön, amilyen rég volt Magyarországon: fagy tarolhat le mindent
Hozzátette, hogy a jó minőségű vetések 60-70% között vannak, ami azt jelenti, hogy bizakodással lehetnek a termelők. Ugyanakkor májusban még nagy szükség volna legalább kétszer megfelelő mennyiségű csapadékra, hogy ázni tudjanak a földek. Mindezen kívül a tavaszi vetések is elindultak, várhatóan kisebb területen lesz vetve a napraforgó és a kukorica is.
Mi a helyzet az ukrán gabonával?
Petőházi Tamás az ukrán gabonával kapcsolatban kifejtette, hogy az ágazat megmaradása függött attól, sikerül-e bevezetni az import korlátozását. Mint tudjuk, sikerült, hiszen a kormány a magyar gazdák és fogyasztók védelme érdekében átmeneti tilalmat rendelt el az Ukrajnából származó fontosabb gabonafélék, valamint azon mezőgazdasági termékek importjára. A tilalom többek között kiterjed a gabonafélékre, repce- és napraforgómagra, a lisztre, étolajra, mézre és egyes húsfélékre és 2023. június 30-ig tart.
Brüsszelben folynak még a tárgyalások, de bízunk benne, hogy ez a tiltás fenn tud maradni addig, amíg nem tudjuk rendezni a sorainkat. Az viszont biztos, hogy a régiónkban, beleértve Szlovákiát, Lengyelországot, Bulgáriát, Romániát és persze Magyarországot is, nincsen szükség az importra.
Miben kell rendezni a sorokat?
A legfontosabb, hogy magát a piaci zavart kell rendezni. Nagyon nagy átmenő készletek vannak itthon, amiket ki kell vezetni a rendszerből. Emellett a toxinos kukorica kérdését is meg kell oldani. A GOSZ elnöke, mint fogalmazott, az ukrán gabonával a tulajdonosának kell kezdenie valamit, a magyaroknak a magyar gabonával, termékekkel kell törődniük.
Az ukrán áruk esetében azt szeretnénk, hogy szigorúan legyenek ellenőrizve és vizsgálva az EU-s lakosok és állatok védelmének érdekében. Az Unión kívül termelt mezőgazdasági termékekre ugyanis nem ugyanazok a szabályok vonatkoznak, mint az Uniós tagállamokban termeltekre, ahol a gazdáknak nagyon szigorú feltételeknek kell megfelelniük. Ukrajnában például használhatók olyan növényvédő szerek, melyeket hazánkban már több mint 10 éve betiltottak. Ráadásul ott a GMO-s sem tiltott. Az ezekből eredő versenyhátrány pedig nem korrekt egyik EU-s termelővel szemben sem.
