Olyan időjárás jött, amire szinte senki sem volt felkészülve Magyarországon

Az időjárás 2022-ben is nagymértékben befolyásolta a mezőgazdaságban a növénytermelési ágazat növénykultúráinak hozamait. A helyi károk és az aszály intenzitása évről évre egyre erősebb, ami az időjárás szélsőséges jellegének fokozódását is mutatja. A piaci szereplők különösen az aszály és a jégkár elleni biztosítást kötötték meg a szolgáltatóknál, de népszerűek a viharkár elleni biztosítások is - olvasható az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) legfrissebb kiadványában. A tavalyi év az elmúlt 122 év 3. legmelegebb éve volt, a nyár folyamán komoly hőségperiódusokat lehetett tapasztalni. A 2022-es évben is többször volt része az országnak szélsőséges időjárási viszonyokban, heves zivatarokban. A jégelhárító rendszer tavaly is aktívan részt vett a jégeső okozta károk csökkentésében, ennek következtében 2022. nem a jégkárokról lesz emlékezetes a termelők és a biztosítók számára, hanem a jelentős aszály miatt, amely negatívan befolyásolta a szántóföldi növények, de még az ültetvények hozamait is hazánk több mint felén.

Az országos évi csapadékmennyiség 497 mm volt 2022-ben, ami 17 mm-rel kevesebb az előző évinél. A legszárazabbnak a január, a február, a május, a július és az október hónapok bizonyultak, ugyanis több mint 50%-kal maradtak el a havi csapadékösszegek a sokéves átlagtól. A Dunántúlon több (400-600 mm), a Duna vonalától keletre kevesebb (350-450 mm) csapadék hullott, de a Dunántúl délnyugati részén 650 mm-t meghaladó területek is voltak. A legszárazabb az Alföld volt, ahol 350-450 mm között alakult az éves csapadékmennyiség. Az ország jelentős részén a megszokott csapadékmennyiség 60-90%-a hullott le. A legnagyobb negatív anomália az Alföld középső részén adódott, itt az átlagos csapadékmennyiség 50-70%-a hullott az év során.

A kevés csapadék területi és időbeli eloszlása szélsőségesen alakult, és az ország gyakorlatilag kettészakadt egy relatíve csapadékosabb nyugati és egy szárazabb keleti részre, ami aztán a terméshozamokban is erősen megmutatkozott. A bejelentések alapján az aszálykárok a Dunától keletre fekvő vármegyék mindegyikét, illetve Fejér, Veszprém vármegyét és a Kisalföldet érintették a legsúlyosabban. A szántóföldi növénykultúrák közül leginkább a kukorica, napraforgó volt érintett, de emellett a búza, árpa, repce, szója és tritikálé hozamai is csökkentek, míg a gyümölcsök közül a szárazság az almát, körtét, szilvát és a szőlőt viselte meg a leginkább.

A tavalyi ősz azonban csapadékot hozott a földekre, a tartós lehűlés pedig még fagyveszélyes hajnalokat is eredményezett bizonyos területeken. Ez ugyan hátráltatta a betakarítási munkákat hátráltatta, ugyanakkor jót tett a talajok feltöltődésének. Ez pedig az őszi kalászosok vetésének és a repce fejlődésének is egyaránt kedvezett, amint arról az Agrárszektornak nyilatkozó gazdák is beszámoltak. A repce esetében nem szabad azonban elfeledkezni arról, hogy a vetésterületben újabb, 16%-os csökkenés volt megfigyelhető az előző évihez képest.

Hogyan alakultak a mezőgazdasági biztosítások 2022-ben?

Az időjárási viszontagságok (nyári forróság és jelentős csapadékhiány) miatt bekövetkezett káresemények jelentős növekedésére az érintett biztosítók a kárrendezési folyamatok felgyorsításával reagáltak: növelték a kárszakértői kapacitásukat, az érintett területekre csoportosították át a szakértőiket és gyorsítottak a bejelentések kárrendezésén. Videós kárrendezést is foganatosítottak azoknál, ahol nagyon magas (80% feletti) volt a kár, és előfordult, hogy szemle nélkül is lezártak kárrendezési folyamatot. Mindezen intézkedéseknek köszönhetően a biztosítók bírták az erős rohamot, és a mezőgazdasági biztosítást kötő termelők is időben jutottak hozzá a káruk miatti kifizetésekhez. Árnyalhatja azonban a képet, hogy a tavalyi év során a magyar gazdálkodók mindössze 44-45%-ának volt piaci biztosítása, közülük is csak 40% rendelkezett aszálybiztosítással is.

A mezőgazdasági díjbevételek összesen 36,4 milliárd forintot, a kárkifizetések pedig 52,9 milliárd forintot tettek ki 2022-ben. Ez a díjbevételek esetében 65,3%-os, a kárkifizetéseknél pedig 414,1%-os növekedést jelentett az előző évhez képest. A növénybiztosításoknál a díjfizetés 32,9 milliárd forint volt, ami 2021-hez képest 71,4%-os növekedést jelentett, míg a kárkifizetések 51,8 milliárd forintot tettek ki, ami 434,3%-os növekedés volt az egy évvel korábbi szinthez viszonyítva. Ezzel szemben állatbiztosítási ágazat 2022. évi díjbevétele 1142,8 millió forintot, a kárfizetése 562 millió forintot tett ki, vagyis a díjfizetés 70,8%-kal, a kifizetés 238,6%-kal növekedett az előző évhez képest. Az előző évben tapasztalt növekedés jelentősen megugrott mindkét szakterületnél: a vagyon- és felelősségbiztosítások díjelőírása 2356,5 millió forint, a kárfizetése 579 millió forint volt. A mezőgazdasági biztosítások átlagos kárhányada 2022-ben 145,3% volt, a növénybiztosításoké 157,3%-ot, az állatbiztosításé 49,2%-ot, illetve a vagyon- és felelősségbiztosítás kárhányada 24,6%-ot tett ki. Minden fő kategóriánál növekedtek, de a legjelentősebb és legmeghatározóbb a növénybiztosítások esetében történt emelkedés volt.

A nem díjtámogatott növénybiztosítások esetén a jég-, tűz- és viharkárra kötöttek legtöbben biztosítást, ami  összesen 13 295 biztosítottat jelentett. A jég és tűz kockázati tényező esetén 35,9%-os, a vihar esetén 1,2%-os kárhányad keletkezett 2022-ben, csökkent az előző évhez képest. Az összes növénybiztosítást vizsgálva legnagyobb mértékű, 455,6%-os kárhányad - amely az előző évihez képest 209,7 százalékpontos csökkenést jelent - a kiegészítő biztosításoknál keletkezett. A hazai díjtámogatott biztosítási piacon 2022-ben az „A” típusú növénybiztosítás az összes díjtámogatott és a hozzá kapcsolódó kiegészítő biztosítások díjelőírásának 55,7 százalékát adta, ami 3,3 százalékpontos növekedést jelentett, míg a kárfizetéseknek a 84,6%-át tette ki, ami pedig 40,3 százalékpontos növekedés volt. A díjtámogatott növénybiztosításból (a kiegészítő biztosítások elhagyásával) a legnagyobb részesedést továbbra is az „A” típusú érte el: a díjbevételek 57,4%-át, míg a kárkifizetések 92,2%-át adta, ami 36,5 százalékpontos növekedésnek felelt meg. A díjtámogatott biztosítások díjbevétele 12,6 milliárd forinttal nőtt, ami 72,9%-os emelkedést jelent, a kiegészítő biztosításoké szintén emelkedett 388,8 millió forinttal 2022-ben az előző évhez képest. A kárhányadok 2022-ben az előző évhez viszonyítva a díjtámogatott növénybiztosításoknál és a kiegészítő szerződéseknél egyaránt növekedtek. A díjtámogatott növénybiztosítás átlagos kárhányada 156,8%-ot tett ki 2022-ben. A kiegészítő biztosításkötések figyelembevételével - amelyeket a díjtámogatott biztosításokra kötöttek - a kárhányad 165,7%-ra nőtt, ami 2021-hez képest 114,2 százalékpontos növekedést jelentett.

A díjtámogatott biztosítások esetén a biztosítottak számában 2022-ben a „B” típusú kivételével - ami 2,2%-kal csökkent - a másik két típusnál növekedés alakult ki. A díjtámogatott biztosítást választó biztosítottak száma (31 502 fő, darab) 12,1%-kal nőtt 2021-hez képest. A „B” típusnál a csökkenő biztosítottak száma mellett a biztosított terület is mérséklődött 7,1%-kal, ugyanakkor a díjbefizetés 34,3%-kal, a kárkifizetés pedig 30,6%-kal emelkedett 2021-hez képest. A számok azt mutatják, hogy egyre több gazdálkodó köt növénybiztosítást, mert a korábban nem jellemző időjárási jelenségek (aszály, fagyok stb.) fontossá tették számukra, hogy védekezzenek. Természetesen van lehetőség jéghálóval védekezni a jég ellen, öntözéssel az aszály ellen, vannak a fagy ellen is védekezési lehetőségek, ám ezek komoly beruházást igényelnek, kissé bizonytalanok és nem minden termelő engedheti meg ezeket magának. A magyar gazdák azonban szeretnék az esetleges jövedelemkiesést és az ezzel járó károkat csökkenteni, így egyre többen fordulnak a biztosítókhoz. A szerződések megkötésekor a biztosítók csomagbiztosításokat kötnek általában, amely átfedésekhez vezet a díjtámogatott biztosítások A, B és C típusainál, illetve a kiegészítőnél szereplő szerződés és biztosítottak számával. A gazdálkodóknak megéri kiegészítő biztosítást kötni, mivel így teljesebb a biztosítási védelmük és ezáltal magasabb összegű kártérítéshez juthatnak, vagy olyankor is jár nekik kártérítés, amikor alapesetben nem kapnának.

Az állatbiztosítások közül 2022-ben továbbra is az elemi károkra kötöttek legtöbben (1327) biztosítást, így 307,8 millió forint folyt be, amelyből 8,5 millió forint került vissza a termelőkhöz kárfizetésként. A betegség- és balesetbiztosítások kárhányada 81,4%-ot tett ki, ez a kárnem volt a legjelentősebb az állatbiztosítások közül befizetések és kifizetések esetén is, egyéb járványos megbetegedésekre nem történt kárfizetés 2022-ben. A vagyon- és felelősségbiztosításoknál tavaly az előző éveknek megfelelően a mezőgazdasági vagyonbiztosítások domináltak, a befolyt díjelőírás 2356,5 millió forint volt, melyből 579 millió forint kártérítési összeget fizettek ki a biztosítók a termelők részére, ami 32,5%-os növekedést jelentett 2021-hez képest. Ezáltal a kárhányad itt is növekedett, 24,6%-os volt, ez pedig 4,3 százalékpontos növekedés az előző évhez képest. Egyre több beruházás zajlik a mezőgazdaságban, melyek értékét érdemes megóvni, ezt a gazdák is belátják, hiszen a mezőgazdasági vagyonbiztosítások mutatóinál növekedés volt tapasztalható.

Összességében elmondható, hogy óriási károk keletkeztek, főleg a szántóföldi növénykultúrákban az aszály sújtotta területeken, és már nemcsak a nyári forróság által okozott szárazság, hanem az őszi, téli csapadékhiány is fontos tényezővé lépett elő. A 2022-es évi események sokáig emlékezetesek lesznek az agrárbiztosítóknak, hiszen erős negatív egyenleget eredményezett számukra. Az adatgyűjtés 2016-os indulása óta nem volt ilyen év, ahol a kárkifizetések több mint 45%-kal haladták meg a díjbevételeket. A következő biztosítási évben a díjtételeknél emelkedés várható és szigorodhat a kockázat elbírálás a biztosítások megkötésekor. A biztosító egyesületeknél 2023-ban várhatóan nem köthetnek biztosításokat a termelők és egy egyesület engedélyét 2023 március elején az MNB visszavonta.