A kiadvány a legátfogóbb elemzés az állati eredetű élelmiszerek fogyasztásának előnyeiről és veszélyeiről, amely több mint 500 tudományos folyóirat és 250 szakpolitikai dokumentum felhasználásával készült. A húsfélék, tojás és tej számos fontos makrotápanyagot tartalmaznak, többek között fehérjét, zsírokat és szén-hidrátokat, illetve mikrotápanyagokat is, melyeket nehéz a szükséges minőségben és mennyiségben növényi eredetű táplálékból biztosítani - olvasható a jelentésben. Magas minőségű fehérje, számtalan esszenciális zsírsav, vas, kalcium, cink, szelén, B12-vitamin, kolin és más bioaktív vegyületek, mint a karnitin, kreatin és taurin találhatók az állati eredetű élelmiszerekben, melyek egészségügyi és fejlődési szerepe vitathatatlan.

A vas- és az A-vitamin hiánya világszerte a leggyakoribb hiánybetegségek közé tartoznak, főként a gyermekeket és a terhes nőket érintik. Globálisan minden második 5 év alatti gyermek (372 millióan) és 1,2 milliárd szülőképes korú nő szenved a vas, A-vitamin és cink hiánybetegségek legalább egyikében. Ezen gyermekek háromnegyede Dél- és Kelet-Ázsiában, illetve a Csendes-óceán és a Szubszaharai Afrika térségében él.

Nem meglepő módon - állítja az elemzés - a szárazföldi állatokból származó élelmiszerek (köztük a tej, tojás és hús) fogyasztása világszerte eltér. Egy kongói ember átlagosan évente csupán 160 gramm tejet fogyaszt, míg egy montenegrói lakosnál ez a mennyiség elérheti a 338 kilogrammot is. A tojás esetében az átlagos évi fogyasztás egy dél-szudáni esetében alig 2 grammra rúg, szemben a hongkongiak 25 kg-os éves mennyiségével. Egy átlagos ember Burundiban 3 kg húsnál nem fogyaszt többet, míg Hong Kongban az átlagos évi húsfogyasztás 136 kg.

A fenntarthatósági célok szempontja

A megfelelő étrend részeként az állati eredetű ételek hozzájárulhatnak a Világegészségügyi Gyűlés által elfogadott táplálkozással kapcsolatos célkitűzések és a Fenntartható Fejlődési Célok eléréséhez, melyek az öt év alatti gyermekek megfelelő fejlődésére, születéskori súlyára, illetve a reproduktív korú nők vérszegénységének, a felnőttkori elhízásnak és nem fertőző betegségeknek a csökkentésére vonatkoznak. Ezzel együtt a haszonállat szektornak „számos kihívás megoldásában kell szerepet játszania” - hangsúlyozza a FAO helyettes főigazgatója, Maria Helena Semedo és vezető közgazdásza, Maximo Torero Cullen a kötet előszavában.

Ilyenek a környezeti kihívások (pl. erdőírtás, változások a földhasználatban, az üvegházhatású gázkibocsátás, nem fenntartható víz- és talajgazdálkodás, szennyezés, a takarmány-élelem közötti versengés), az állattartási rendszerek (pl. alacsony termelékenység, túllegeltetés, elégtelen állatjóllét), az állategészségügyi problémák (pl. betegségek, antimikrobiális rezisztencia), az ember-állat viszonyából fakadó ügyek (pl. zoonózisok vagy élelmiszereredetű betegségek), és a társadalmi kérdések (pl. egyenlőség).

Veszélyek

Az állati eredetű élelmiszerek fogyasztásával összefüggő kockázatok kapcsán az elemzés megállapítja, hogy már a kis mennyiségű feldolgozott vörös hús fogyasztása is növeli a halálozás és a krónikus betegségek (köztük a szív- és érrendszeri betegségek és a végbélrák) kockázatát. Azonban a nem feldolgozott vörös hús fogyasztása mérsékelt mennyiségben (9 és 71 gramm között naponta) bár minimális rizikóval bír, de biztonságosnak mondható a krónikus betegségek tekintetében. Ezzel együtt a bizonyítékok az egészséges felnőttek tej-, tojás- és baromfihús-fogyasztása és egyes megbetegedések (pl. szívbetegség, sztrók, magas vérnyomás) közötti ok-okozati összefüggésekre nem meggyőző (a tej esetében) vagy jelentéktelen (a tojás és baromfihús kapcsán).

A közelmúltban az első ülését tartó FAO haszonállat albizottság, mely a Mezőgazdasági Bizottság alá tartozik, arra biztatja a kormányokat, hogy, amennyiben szükséges, frissítsék a nemzeti táplálkozási ajánlásokat, a hús-, tojás- és tejfogyasztás táplálkozási előnyeinek vonatkozásában.