Egyre több a rezisztens baktérium és egyre több azoknak a kórházi eseteknek a száma, ahol emiatt nem menthetők meg a betegek. Ha nem következik be valami csoda vagy agrárinnováció, akkor sajnos 2030-ig további növekedés várható az antibiotikum-felhasználásban, és ebben különösen nagy gondot okozhat Kína, Pakisztán, Ausztrália, Mexikó és Oroszország további fogyasztásnövekedése. Ezt pedig meg kell előzni, mert ma még elvileg megvan a lehetősége annak, hogy visszafordítsuk a jelenséget - írja a Magyar Állettenyésztők Szövetsége (MÁSZ).
A szakemberek felelőssége
Korábban egyszerűbb volt az állatorvosok helyzete, aszerint döntöttek, hogy melyik betegségre melyik antibiotikum volt jó. Ma változott a helyzet, sok esetben az adott antibiotikum közegészségügyi fontossága meghatározóbb, hiszen tudjuk, hogy az egyik legrettegettebb kórházakban előforduló fertőzést okozó MRSA-törzsek is sertésben alakultak ki, és hasonló a helyzet a kolisztin esetében is, amit a malacoknál alkalmaztunk rendszeresen, melynek következtében ma már alig használható humán esetekben a vérfertőzések kezelésénél. A felsoroltak eredményezték, hogy az Unióban rendelettel írták elő az antimikrobiális szerek használatát. Fontos a megfelelő antibiotikum kiválasztása. A kialakult helyzet miatt ugyanakkor nagy felelősség terheli azokat a háziorvosokat is, akik túl gyakran javasolnak antibiotikumos kezelést, de nem kisebb a betegek felelőssége sem, akik az előírtnál korábban befejezik az adott szer szedését, elősegítve ezzel a túlélő baktériumok rezisztenssé válását.
Fertőtlenítéssel a fertőzések csökkentéséért
Egy állattartó telep nem lehet steril, de meg lehet szakítani a fertőzési láncot, és csökkenteni lehet a csíraszámot, különös figyelemmel a biofilm-kialakulásra hajlamos (klíma, vezetékek, rácspadló, de akár bőrfelület) helyeken. Dr. Somogyi Zoltán azzal a jótanáccsal zárta előadását, hogy az antibiotikumok esetében mindenki optimalizálja, hogy mit, mennyit és mire használ.
Gyorsan terjed a rezisztencia
Dr. Filipsz István szakállatorvos, a Dunavet-B Zrt. szakmai igazgatója Az antibiotikumok csökkentésének lehetőségei című előadását azzal vezette be, hogy az iparszerű állattartás, a zöld forradalom és népességrobbanás, a szakszerűtlen és hozamfokozókénti alkalmazás, a harmadik világ recept nélküli vásárlásai, a szabadkereskedelmi szerződés, a humán és állatorvosi gyógyszergyártók szétválása és az, hogy már nem üzlet az AB-kutatás, együttesen okozták az antimikrobiális rezisztencia gyors terjedését. A cél egyrészt a nem megfelelő AB-használat visszaszorítása, és a prudens AB-alkalmazás, másrészt az alternatívák használatának elősegítése ott , ahol eddig a legintenzívebb volt a használat, a választás körül, a hizlaldába telepítéskor és a fialás utáni időszakban.
Megfelelő alternatíva alkalmazása
A megfelelő mennyiségű probiotikumok adagolása előnyös hatást gyakorol a gazdaállat egészségére. A cél, hogy a prudens AB-használat és a lehetséges alternatívák együttes alkalmazásával úgy tudjuk csökkenteni az AB-felhasználást, hogy mellette a termelési eredményeink se romoljanak. Dr. Héjja István, a Héjja testvérek Kft. tulajdonosa, az Antibiotikum-felhasználás csökkentésének telepi tapasztalatai című előadásában tájékoztatta a hallgatókat, hogy az elmúlt 80-90 évben a gyógyszeripar számos antibakteriális termékcsaládot, azon belül még több vegyületet fejlesztett ki, melyekkel el tudták érni, hogy egyre szélesebb spektrum, erősebb hatás és rezisztenciaáttörés álljon a felhasználók rendelkezésére. Az utóbbi időkben azonban egyre kevesebb valóban új hatóanyag jelenik meg, és így a rezisztencia is egyre gyakoribbá vált. A nem kellően megfontolt felhasználás miatt egyre több rezisztens, sőt multirezisztens törzs alakul ki, melyek eredménye állatorvosi vonalon, hogy az egyed/állomány nem vagy nem úgy reagál a kezelésre, mint korábban, és ami még nagyobb baj, hogy humán vonalon is megjelentek a súlyos és fatális kórházi fertőzések.
Életbevágó, hogy elemezzük és kiküszöböljük a termelési tényezők - genetika, egyészségügy, technológia, takarmányozás, munkaerő, menedzsment - hibáit, melyeket eddig antibiotikumokkal igyekeztünk korrigálni.