A 2020-as évek trendjei közül a legfontosabb, hogy a koronavírusból azok a szereplők tudtak profitálni, akiknek erős kiskereskedelmi jelenléte és megfelelő márkaértéke, márkaismertsége volt. Ezeknél a borászatoknál az otthoni borfogyasztás növekedése ugyanis kompenzálta a HoReCa, azaz az éttermi, vendéglátóhelyi fogyasztás kiesését, sőt akár még növekedést is eredményezett - mondta el Soltész Gergő, az Ostoros Családi Pincészet tulajdonos-ügyvezetője a Portfolio-nak adott interjújában. A szakember beszélt arról is, hogy ez az ő vállalatuknál is így volt.

A helyzet egyszerű: az otthoni fogyasztás növekedett, és mivel társaságba sem mentek az emberek, elsősorban nem ajándékozási céllal vásároltak, hanem saját fogyasztásra. Ilyenkor kevésbé fontosak a presztízs-szempontok, például az, hogy legyen kellően drága az ajándék bor - alapvetően a minőség foglalkoztatta a vásárlót

- mondta Soltész Gergő.

Ez a trend jelentős sikereket hozott azoknál a borászatoknál, amelyek alacsonyabb árfekvésű, de jó minőségű termékekkel vannak jelen a piacon. Az elmúlt évben a gazdasági nehézségek, a reálbérek csökkenése a teljes kiskereskedelmi forgalomra rányomta a bélyegét és visszaesést okozott. Ez a borfogyasztást sem kerülte el: becslések szerint 10%-os volt az a veszteség, amit 2022-ben elszenvedtek a termelők. Idén az első néhány hónap kapcsán már rendelkezésre állnak részinformációk, nagyjából folytatódik ez a trend. A tendenciákban az látható - és a kiskereskedelmi láncoktól is ez jut vissza hozzájuk -, hogy a fogyasztók ilyen időszakban lejjebb váltanak, keresik az olcsóbb, akciós termékeket és a saját márkás borokat.

Nemzetközi trend, elsősorban Nyugat-Európában és az Egyesült Államokban, hogy a fiatalok egyre kevesebb alkoholt fogyasztanak. Ezzel kapcsolatosan Soltész Gergő kifejtette, hogy ugyan nem látják pontosan a fogyasztóik korosztályos megoszlását, de a rendelkezésre álló adatok alapján azt gondolják, hogy itthon is ez a tendencia érvényesül. A nemzetközi adatok azt mutatják, hogy a borfogyasztás Nyugat-Európában és Észak-Amerikában is szerényebb arányt képvisel a fiatalok alkoholfogyasztásán belül. A szakember szerint viszont a kérdés az, hogy a fiatalok az idő múlásával rátalálnak-e a borra. Ehhez elsősorban az kell, hogy a boroknak - évjárattól függetlenül - legyen egy stabil magas minősége, tehát ne kapjak rossz terméket akkor, amikor leveszek a polcról egy üveg fehér vagy rozé bort, mert félő, hogy ilyen esetben akár a teljes kategóriának hátat fordít a fiatal fogyasztó.

A legtöbb alkoholos termék esetében - már csak a kisebb választék és a nem létező „évjárat hatás” okán is - nincs ekkora bizonytalansági faktor. Ehhez a minőségbiztosításhoz szükséges az elképesztő beruházási igényű borászati technológia, ami lehetővé teszi, hogy a borászatok minél többet megőrizzenek a gyümölcsös íz- és illatjegyekből. Soltész Gergő szerint azonban fontos a marketing szerepe is. Utóbbi az elaprózott magyar borágazat tekintetében az egyik legnagyobb kihívást jelenti, hiszen a többi alkoholos termék gyártó (söripar vagy égetettszesz-gyártás) piaca koncentráltabb. Mint mondta, a magyar borászatoknak sok esetben multinacionális cégekkel kell versenyniük, akik jóval nagyobb marketingbüdzsével és nemzetközi tapasztalattal rendelkeznek.

Az aktuális borfogyasztási trendek kapcsán az Ostoros Családi Pincészet tulajdonos-ügyvezetője kifejtette, hogy két piackutatást is készíttettek ennek megismerésére: tíz évvel ezelőtt a legfontosabb jelzők a fogyasztók számára borvásárlásnál a komplexitás, a testesség, a barrique jelleg voltak. Négy éve megismételték a kutatást, ekkor már a gyümölcsös, könnyed ízvilág lett a hívószó - melyeket elsődlegesen a reduktív fehérborokban található meg. Ennek megfelelően az elmúlt 3-4 év a fehérborok térnyeréséről szólt, ez a tendencia az elmúlt évben drasztikusan felerősödött - ami bizonyos fajták esetében átmeneti piaci zavarokat is eredményezhet. Ennek az az oka, hogy a szőlő telepítésének tervétől az első szüretig legalább öt évnek kell eltelnie - időigényes tehát a reakció a megváltozott fogyasztói szokásokra.

A szakember beszélt arról is, hogy a borvidék szereplői közötti összefogás, együtt gondolkodás több szintet is ugrott az elmúlt években. Ennek az összetartásnak köszönhetően kifelé is sokkal egységesebb és stratégia tekintetében egy határozottabb csapattá vált az itteni borászok közössége, illetve a teljes borvidék.

Ez abban is tükröződik, hogy például létrejött az új egri palack, az egri pohár, de elkezdődött egy folyamatos, és összehangolt marketingaktivitás is, rendszeres híradás a borvidéki eseményekről - legyen az épp, egy turisztikai esemény, vagy akár termékfejlesztés

- mutatott rá Soltész Gergő.

Arra a kérdésre, hogy van-e még kereslet Szlovákiában, Csehországban és Lengyelországban a magyar borokra, Soltész Gergő kifejtette, hogy meglepő módon nem annyira könnyű ezekben az országokban tartós sikereket elérni, elsősorban azért, mert a magyar borok presztízse egyre kopik. A magyar borászatok sokszor értelmetlen árharcokba bocsátkoztak a magyar borászatok, és így kevés, vagy szinte semmilyen forrás sem jutott marketingre. Sok - kevésbé tradicionális - bortermelő ország professzionális országos bormarketinggel tudott komoly piaci részesedést és magasabb átadói árakat elérni. Miután Magyarország erre nem fordított elég forrást, ez (is) versenyhátrányt jelent. Ezek után talán kevésbé meglepő, hogy a hazai borok számára inkább a távolabbi piacok jelentenek érdemi vásárlóerőt: Japán, Kína, Görögország vagy az Egyesült Királyság.

Az ágazatban tapasztalható munkaerőhiány kapcsán Soltész Gergő rámutatott, hogy évről évre egyre nagyobb kihívást jelent, hogy megfelelő mennyiségű és minőségben dolgozót találjanak. De folyamatosan fejlesztik a szőlőtermesztéshez szükséges gépparkjukat, hogy csökkenteni tudják az élőmunkaigényt. A szakember példaként felhozta, hogy egy szőlőkombájn egy nap alatt 8 hektárt tud szüretelni, ami nagyjából 130 ember munkáját váltja ki: ennyi munkást - bértől függetlenül - egyébként szinte lehetetlen lenne találni.

Április végén a legjobb fehérbornak járó szervezői különdíjat nyerte el az Ostoros 2022-es évjáratú Irsai Olivér bora Európa egyik legismertebb borversenyén, a Challenge du Vinen. Ezzel kapcsolatban Soltész Gergő elmondta, hogy a nemzetközi borversenyek presztízse magas, ami a franciaországi borversenyekre már csak a szőlőtermesztő, borkészítő hagyományok miatt is hatványozottan igaz. A versenyre mintegy 5 ezer bort neveztek, ezért úgy vélik, hogy az elért eredménynek (aranyérem, 96 pont) önmagában van egy komoly presztízsértéke. A szakember kifejtette, hogy nagyon fontos, hogy stabilan magas legyen a minőség, tudják a fogyasztók, hogy ha levesznek a polcról egy adott borászattól egy bort, az jó lesz. A vevőnek ugyanis nem feltétlenül van pénze, ideje arra, hogy kísérletezzen, szeretne biztosra menni.