MTI • 2023. május 16. 20:32
A belföldi élelmiszeripar fejlesztése az évtizedek óta nem látott nehézségek ellenére sem állhat le - mondta a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) élelmiszeriparért felelős országos alelnöke a Magyar Közgazdasági Társaság mezőgazdasági és élelmiszeripari szakosztályának keddi online rendezvényén. Éder Tamás szerint a pályázati lehetőségeket nem csak a versenyképességi lemaradás indokolja, hiszen az élelmiszeriparnak a termelés korszerűsítése mellett a folyamatos termékinnováció is feladata.
Beruházásokra azért is szükség van, mert ma már a szakképzetlen munkaerőnek sincs utánpótlása, de a béremelkedés miatt egyébként is egyre kifizetődőbb minden beruházás, amely csökkenti a munkaerőköltségeket. Az ágazat szereplői most úgy érzik, hogy utoljára a rendszerváltás idején szembesültek ilyen nehéz és gyorsan változó helyzettel, a gazdasági környezet szinte hetente módosul - tette hozzá. Megjegyezte, hogy Magyarországon az elmúlt fél évtizedben az élelmiszeripar növekedése szinte mindig meghaladta az iparét, ám tavaly jelentősen romlottak a kilátások, és idén a kiviteli lehetőségek is szűkülnek, holott a nehezebb időkön rendszerint az export segíti át a termelőket.
2022-ben az aszály és az ukrajnai háború hatásai egyszerre drágították és tették bizonytalanná az alapanyag- és eszközellátást, a termelés költségeinek emelkedésével pedig a rendkívüli drágulás ellenére sem tartották a lépést a fogyasztói árak. Az infláció miatt ugyanakkor a belföldi kereslet szintén visszaesett, és megint egyre jobban fogynak az olcsó tömegtermékek. Ilyeneket viszont főleg külföldről szereznek be a kereskedők, hiszen a belföldi élelmiszeripar ebben a kategóriában nem olyan erős, mint a jobb minőségű termékek előállításában. Válságos időszakokban rendszerint tetten érhető a kínálatban minőségrontás, a "diszkontosodás", az utóbbi időben ismét megjelentek a boltok polcain a gyengébb, helyettesítő jellegű áruk - mondta a szakember.
Éder Tamás úgy véli, hogy a drágulást árszabályozással hosszú távon nem lehet ellensúlyozni. A termelők, a feldolgozók, a kereskedők mind átmeneti, legfeljebb néhány hónapig tartó intézkedésre készültek, legfeljebb ennyi ideig tudták volna az árstop okozta veszteséget kezelni. Emiatt ma már egyre feszültebb a viszony az élelmiszerlánc szereplői között, és az intézkedés is tehet arról, hogy egyre több az import termék a belföldi forgalomban. Véleménye szerint a kereskedőknek és a vásárlóknak el kell fogadniuk, hogy a fogyasztói árakat a termelési költségekkel arányosan kell emelni, mert mindenkinek az az érdeke, hogy Magyarország élelmiszeripara hosszú távon versenyképesen működjön.