Abban minden dietetikus egyetért abban, hogy az emberi szervezetnek sok zöldségre, gyümölcsre van szüksége, de mi a teendő akkor, ha az otthon levő zöldségek penészesek, vagy elkezdtek rothadni? Bár minden zöldség más és más tárolást igényel, és nincsenek mindegyikre igaz általánosságok, az egyes kategóriákhoz léteznek hasznos tippek, amint arról Kiss-Szabó Eszter, a Felelős Gasztrohős kommunikációs vezetője is beszámolt - írta meg a hvg.hu.
A szakember szerint a leveles zöldeket - mint például a saláták, a bébispenót és rukkola - érdemes hűtőben, légmentesen záródó dobozban tárolni nejlonzacskó helyett. Emellett az is fontos, hogy az ember csak a fogyasztás előtt mossa meg a növényeket, mert így később fonnyadnak meg. Kiss-Szabó Eszter szerint ugyanakkor a gyökérzöldségek - például a répa - tárolható egészben, de meg is lehet hámozni, és hasábokra vágva, vízben egy légmentesen záródó dobozban vagy üvegben elrakni a hűtőbe. A szakember elmondta, hogy amennyiben valaki egészben akarja tárolni ezeket, akkor a kamrába egy kosárban is elhelyezheti a termékeket - már ha hűvös ez a helyiség -, de tárolhatja őket homokkal befedve is, akinek van erre lehetősége. Viszont, ha a lakás melegebb, párásabb, akkor Kiss-Szabó Eszter azt javasolta, hogy az ember inkább tegye őket a hűtőbe, illetve a frissesség megőrzése érdekében érdemes ezeket nedves konyharuhába tekerni. Sőt, a zöldségeket vagy leveles zöldeket kidobnunk akkor sem kell még kidobni, ha megpuhultak: ekkor elég csak beáztatni a növényt pár percre jéghideg vízbe, amitől visszanyerik frissességüket.
A hagymát, fokhagymát tárolhatjuk együtt a kamrában jól szellőző kosárban, de akár egy régi harisnyába téve fel is akaszthatjuk azokat. Fontos azonban, hogy a hagymát és a burgonyát ne tároljuk egy helyen, mert sokkal gyorsabban megromlanak, kicsíráznak
- mondta Kiss-Szabó Eszter.
A szakértő beszélt arról is, hogy a zöldségek-gyümölcsök tárolásánál érdemes arra is figyelni, hogy vannak olyan termények, amelyek etilén gázt bocsátanak ki a tárolás, érés során, ez pedig hatással van más növényekre. Éppen ezért az almát, barackot, körtét, szilvát, birsalmát, birskörtét, paradicsomot nem szabad a brokkoli, kelbimbó, káposzta, répa, brokkoli, karfiol, uborka, saláta, leveles zöldek, dinnye, édesburgonya közelében tárolni. Ha pedig a hűtőben tároljuk a zöldségeket, a földmaradványoktól mindenképp tisztítsuk meg azokat, de mosni, hámozni csak fogyasztás, felhasználás előtt érdemes - figyelmeztetett Kiss-Szabó Eszter.
Megfelelő tárolással és menütervezéssel elkerülhetjük azt, hogy a zöldségeink élelmiszerhulladékká váljanak, azonban ha mégis menthetetlen egy zöldség, akkor érdemes külön gyűjteni és komposztálni, ha van rá lehetőségünk. A fonnyadt vagy itt-ott hibás zöldségeket még nem indokolt egyből kidobni, használhatjuk őket krémlevesekhez, főzelékhez, a hibákat kivágva akár frissen is fogyaszthatjuk, azonban, ha penészes vagy elkezdett rothadni a zöldség, akkor mindenképpen dobjuk ki
- mondta Kiss-Szabó Eszter.
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) a vásárláskor az alapvető higiéniai szabályok betartását javasolja: ha egy mód van rá, célszerű előre csomagolt zöldséget vagy gyümölcsöt választani, és ügyelni arra, hogy a csomagolás tiszta és sértetlen legyen. Csomagolatlan zöldségek, gyümölcsök vásárlásakor pedig az ember vegye igénybe az egyszer használatos kesztyűt, zacskót, fogóeszközt, és ne fogdossa össze a zöldségeket és gyümölcsöket. A csomagolatlan növényeket hazaérkezést követően meg kell mosni és szárítani, mielőtt eltenné az ember.
A harmadik országból származó zöldségek és a primőrök kerülendőek!
Sok zöldség és gyümölcs más miatt is károsíthatja egészségünket: még ha a hivatalos álláspont szerint a határérték alatti növényvédőszer maradványok a zöldségekben, gyümölcsökben elfogadható kockázatot jelentenek, mégis aggasztó, hogy ezek ún. koktélhatásáról nincs semmilyen információnk, hiszen azt nem vizsgálja semelyik hatóság, hogy a többféle alacsony dózisú szermaradék együttes jelenléte milyen egészségügyi kockázattal rendelkezik - mondta el a portálnak Drexler Dóra, az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet (ÖMKi) ügyvezetője. A szakértő szerint így
csak a józan észre támaszkodhatunk azzal kapcsolatban, hogy hosszú távon valószínűleg nem tesz jót a szervezetünknek a többfajta szermaradék alacsony dózisú bevitele.
Drexler Dóra szerint a magasabb kockázatú élelmiszereket érdemes kerülni, ezek a harmadik országokból származó zöldségek, gyümölcsök, hiszen ezekben az országokban nem érvényes az a szigorú előírásrendszer, mint az EU-ban, így akár nálunk rég betiltott szereket is használhatnak a termelők. Ugyanígy kerülni kell a piacon jóval a szezon előtt megjelenő zöldségeket, gyümölcsöket, ugyanis ezek is gyakran messziről érkeznek, illetve fokozottabb kockázattal tartalmazhatnak műtrágyák alkalmazásából eredő nitrátot, ami például csecsemőknek kifejezetten káros lehet, például a spenót, cékla, sárgarépa fogyasztása esetén.
Fontos, hogy az ember betartsa a higiéniai szabályokat!
Ha valaki biztosra akar menni a zöldségvásárláskor, jó, ha tudatosan indul el a piacra. Erre Kiss-Szabó Eszter tanácsa az, hogy az ember írjon a vásárlás előtt egy listát, figyelembe véve azt, hogy mik az adott hónap szezonális zöldségei-gyümölcsei. Ha ezeket keressük a boltban, de főképp a piacokon, akkor nagy eséllyel helyi termékek akadnak a kezünkbe - értett egyet Drexler Dóra is.
A boltokban és a piacokon is érdemes megnézni, hogy mi az, ami hazai termelőtől, hazai forrásból kerül a polcokra, asztalokra. Emellett érdemes odafigyelni, hogy milyen körülmények között termesztették a zöldségeket, gyümölcsöket: ha tehetjük, válasszunk vegyszermentes, ökológiai gazdaságból származó terményeket, ezeket ma már a termelői biopiacok mellett webshopokon, szatyorközösségekben, de egyre többször az áruházláncokban is elérhetjük. Figyeljünk oda, hogy a csomagolt terméken rajta legyen a bio logó és a tanúsító szervezet számkódja!
- emelte ki Drexler Dóra.
A hatóság folyamatosan ellenőrzi a termékeket
Bár egyre népszerűbb a bio, a gazdálkodók többsége mégis műtrágya és kémiai növényvédőszer alapú gazdálkodást folytat. Ezzel kapcsolatban az ÖMKi ügyvezetője elmondta, igaz, hogy a növényvédelem a biogazdálkodásban is jelen van, de ott a károsítóktól nem kémiai input anyagokkal védik meg a termést, hanem megelőző módszerekkel, például a helyes vetésforgó megtervezésével, a talajélet megőrzésével, vegyszeres helyett mechanikai gyomirtással és - ha szükséges - természetes hatóanyagú növényvédő szerekkel.
Új őrület hódít Magyarországon: egyre többen ültetnek így növényeket
Ugyanis, bár a kémiai növényvédő szermaradványok a kijelölt határérték alatt tarthatóak a megfelelő technológiával, ugyanakkor kis mennyiségben, akár többféle hatóanyag maradéka is megtalálható lehet az általunk fogyasztott zöldségekben, gyümölcsökben. Drexler Dóra szerint, annak ellenére, hogy szigorú hazánkban a hatósági szabályozás, és ritkán fordul elő az, hogy az egészségügyi határértéket meghaladja a szermaradvány tartalom, az gyakori (Európában kb. a vizsgált zöldség-gyümölcs tételek fele), hogy egészségügyi határérték alatt, akár többféle szermaradványt is kimutatnak a vizsgálatok.
