Magyarországon a szamóca termőterületének pontos megállapítása szinte lehetetlen feladat, mivel rengeteg olyan kistermelő van, akik pár tíz, vagy akár csak pár száz négyzetméteren foglalkoznak termesztéssel. Emellett a szamócánál a többi gyümölcsféléhez viszonyítva arányaiban kevesebb a nagytermelő - árulta el az Agrárszektor kérdésére Kelemen Péter, a FruitVeB ügyvezető igazgatója. A szakember elmondta, hogy a területalapú támogatási kérelmekben az látható, hogy a 2020-as 550 hektárnyi terület 2021-ben stagnált (547 hektár), viszont 2022-ben jókora növekedést mutatott (635 hektár). Ennél azonban egészen bizonyosan nagyobb területen foglalkoznak szamócával, a valós szám a kistermelők területeit beszámítva valahol 850-950 hektár között lehet. A FruitVeB ügyvezető igazgatója beszélt arról is, hogy a szamócánál a termesztésben egy körülbelül 5 éves ciklikusság figyelhető meg, egy ilyen cikluson belül a területek először növekedni kezdenek, majd amikor túl sok termelő lesz a piacon, vagy beüt egy-két rosszabb év, a terület csökkenni kezd, aztán a folyamat ismétlődik.

Jelenleg egy 5 éves ciklusnak vagy a csúcsán, vagy éppen utána vagyunk. Alapvető hatása lesz a hazai termelés alakulására az egyre növekvő inputananyagáraknak - műtrágyák, növényvédő szerek, fólia stb. - és a munkaerő drágulásának. Többek között azért sincs túl sok nagy termelő Magyarországon, mert már 1 hektár szamóca is brutális munkaerőigényt jelent, évi 3-6 ezer munkaóra között, a termesztés intenzitásától függően

- mondta el Kelemen Péter.

A hazai fogyasztás alig a felét tudja csak kielégíteni a magyar szamócatermés

A szakember a hazai szamócatermés mennyiségét illető kérdésünkre kifejtette, hogy az utóbbi 10 évben a hazai termelés volumene 4800 és 6000 tonna között ingadozott, 2022-ben 5500 tonna körül volt. Mint mondta, valószínűleg ez volt az 5 éves ciklus csúcsa, vagy az idei év lesz az. Kelemen Péter beszélt arról is, hogy a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint a magyar átlagfogyasztás 0,7 kg/fő/év körül van, de a FruitVeB becslései szerint ennél valószínűleg egy kicsit több, valahol 0,8 és 1 kg között lehet, mert körülbelül 8000-9500 tonna szamóca kerül értékesítésre Magyarországon. Ez azt jelenti, hogy a hazai termelés egyáltalán nem fedezi a belföldi fogyasztást, csak valamivel több, mint a felét. A hazai export teljesen jelentéktelen, mindössze 10 és 70 tonna között ingadozott az utóbbi 10 évben.

Az import kiemelt jelentőségű, és nem csak a hazai igények kielégítése, hanem az árak alakulása szempontjából is. Két legfontosabb partnerünk Spanyolország és Görögország. Az ezekből az országokból származó tételek mindig a hazai termésű szamócánál hamarabb jelennek meg a piacokon, és mindig olcsóbbak is, mert ezekben a déli országokban már szabadföldi szamócát szednek akkor, amikor mi még az üvegházi termesztésű gyümölcsöt tudjuk csak betakarítani. A fűtött termesztés egyébként nem túl jelentős, mindössze pár tíz hektár Magyarországon, a teljes termőterület legfeljebb 2%-a lehet

- magyarázta Kelemen Péter. 

Kedvezőbb képet festett a magyar szamócaexportról az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) legfrissebb jelentése: mint írták, a magyarországi szamócatermés kis hányadát csak szállítják külpiacokra, a friss termék Csehországba, Szlovákiába és Romániába került az elmúlt évben. Magyarország szamócaexportja 198%-kal 203 tonnára bővült 2022-ben az előző évihez képest.

A szakember elmondta, hogy csak ezt követően, jellemzően április végén jelenik meg a piacokon a hidegfóliás termesztésű szamóca, ennek ára már jóval közelebb van az importéhoz, majd május vége felé érkezik meg nagy tömegben a piacra a magyar szabadföldi szamóca - ekkorra jó esetben már alig van import, tekintettel arra, hogy a spanyoloknál és a görögöknél ilyenkorra már szétég a gyümölcs a nyári melegben. A hazai 5000 tonna körüli termesztéshez képest 3500-4000 tonna körüli importtal lehet számolni, a spanyol és görög árun kívül Olaszországból, Ausztriából és Németországból is szokott érkezni pár száz tonna áru, többségében re-export. Ezen felül Szerbiából és Romániából érkezik néha hihetetlenül olcsón szamóca, ennek mennyiségét azonban nagyon nehéz megmondani - tette hozzá a FruitVeB ügyvezető igazgatója.

A KSH adatai szerint Magyarország szamócaimportja 5%-kal 4136 tonnára nőtt 2022-ben az előző évihez képest, a szamóca fele Spanyolországból érkezett. A beszállítások jelentős része a magyar szezon előtt, április-májusban realizálódik - derült ki az AKI kiadványából.

Mennyibe kerül a szamóca Magyarországon?

Kelemen Péter a hazai termesztésű szamóca árát illetően elmondta, hogy a nagybani árak április elején jellemzően 4000 Ft/kg körül vannak az első tételeknél (fűtött termesztés), majd április végére 2500 Ft környékére mérséklődnek. Ilyenkor az import tételek ára még jóval alacsonyabb, és jellemzően ez is dominálja a hazai piacot, mivel még nincs nagy árutömeg magyar szamócából. Május végére szokott eltűnni az import és a belföldi ár közötti különbség, amint az az alábbi ábrán is látható.

Ennek az évente megismétlődő folyamatos árcsökkenésnek az üteme az, ami nagyon nem mindegy: ha hirtelen melegszik fel az idő április környékén, megeshet, hogy a szabadföldi állományok gyorsan beérnek, és „rácsúsznak” a hidegfóliás szamócára. Ilyenkor rövid időn belül jelenik meg nagy mennyiségű magyar áru a piacon, ami brutálisan le tudja húzni az árakat, tavaly például ez történt, annak ellenére, hogy hűvösen indult a tavasz, és egy darabig reménykedni lehetett benne, hogy ez nem következik be.

Az idei évben a tavalyinál sokkal hűvösebb, csapadékosabb az idő, ami elhúzódó érést, és a mennyiségek lassabb, nyugodtabb piaci levezetését eredményezi, ez a termelőknek is jó, nem alakul ki túlkínálati pánik. Fontos, hogy bár hűvös volt, a lengyelekkel ellentétben mi nem kaptunk májusi fagyokat, így a csapadék lehet, hogy okoz növényvédelmi problémákat, de fagy miatti terméskiesésre nem kell számítanunk az idén

- mondta Kelemen Péter.

Mi várható a következő években szamócafronton?

A szakember elmondta, hogy az idei év különleges volt abból a szempontból, hogy a szokásosnál valamivel kevesebb importáru érkezett, mivel Spanyolországban aszályos időjárás volt - ami már majdnem egy éve tart -, Görögországban pedig sokáig túl hideg volt. Május közepére a spanyol és görög exportkészletek drámai módon lecsökkentek, ami abból is látszik, hogy több európai piacon elkezdett visszadrágulni az import szamóca, például Lengyelországban ez tökéletesen megfigyelhető. Kelemen Péter rámutatott, hogy Magyarországon a fentebb már említett körülbelül 5 éves ciklus dominál, és Európában is láthatóak már olyan trendek, amelyek valószínűleg hosszabb távon is meghatározók lehetnek. Ezek egyike, hogy Spanyolországban a gazdák egyrészt folyamatosan küzdenek az aszállyal, másrészt tizenkilencre lapot húzva egyre korábbi és korábbi fajták termesztését vállalják be, hogy még jobban megelőzzék a görögöket és a dél-olaszokat az európai piacokon. Ez kockázatos, idén például úgy tűnik, hogy nem jött be a spanyol termelők várakozása.

Érdekesség, de Magyarországon kevés gazda foglalkozik azzal, hogy minél korábbi fajtákat termesszen, a hazai termelők inkább az ízre mennek rá. Ezt jelzi a három legelterjedtebben használt fajta, a Clery, a Joly és az Asia is. A magyar szamócatermesztők döntését praktikus szempontok vezetik, mivel a spanyolok és a görögök úgyis megelőznek őket, ezért teljesen felesleges nagyot kockáztatniuk

- hívta fel rá a figyelmet Kelemen Péter.

A másik trend, hogy a görögök minden bizonnyal már növelték, illetve folyamatosan növelik termőterületeiket, de erről nem nagyon szeretnek sem beszélni, sem pedig a statisztikákban feltüntetni a pontos számokat, így csak az exportadatokból látható egy ilyen trend, de a számok ritkán hazudnak. További trend, hogy Németországban a kötelező minimum órabér egyre tovább emelkedik, ezzel egyre jobban elszakadnak az európai átlagbérektől - mondta a szakember, hozzátéve, hogy a német kormány egy „zöld és hazai” iránymutatással egyrészt arra ösztönzi - csúnya szóval: kényszeríti - a gazdákat, hogy egyre kevesebb növényvédőszert használjanak, és egyre jobban fizessék meg a munkásokat, ezzel párhuzamosan pedig a médiában a belföldi termesztésű szamóca előnyeit hangsúlyozza, valamint szolidaritásra szólítja fel a vásárlókat a helyi termelőkkel szemben. Bár a statisztikai adatok szerint tavaly célt ért ez a kampány, a német gazdák mégsem voltak túl elégedettek a szezonnal, úgyhogy kérdés, hova vezet ez az irány hosszabb távon.