A hazai dinnyetermesztés várható idei alakulásáról Sándor László számolt be, és a korábbi évek csökkenő tendenciái után jó hírekkel szolgált mind a belföldi termőterület és várható termés, mind pedig a külpiaci igények növekedése tekintetében. A hazai termőterület 2019 óta folyamatosan tartó csökkenése (különösen a 2022-es, drasztikus visszaesést követően) visszafordulni látszik, idén a termőterület 10% körüli növekedése várható. A 2022-es 2635 hektáros görögdinnye-termőterület az idén 2870 hektárra bővül, és ennek a növekedésnek a motorja Kelet-Magyarország lesz: itt 25-30%-kal nagyobb területen termesztenek majd görögdinnyét, míg az ország többi termesztőkörzetében a tavalyi területhez képest legfeljebb pár százalékos ingadozás figyelhető meg - írja a FruitVeB.
Kész, vége? Tényleg búcsúzhatunk az olcsó gyümölcsöktől Magyarországon?
Az országos termőterület örvendetes, 10% körüli növekedése ellenére sem éri még el a 2021-es szintet (3500 hektár), ráadásul a jóval magasabb munkaerőigényű sárgadinnyénél területcsökkenéssel is kell számolni (a tavalyi 350 után idén körülbelül 315 hektáron foglalkoznak majd ezzel a kultúrával). Az idei trendek közül feltétlenül megemlítendő, hogy tovább csökken a megtermelt dinnyék mérete, mivel a fogyasztói igények egyértelműen ebbe az irányba mutatnak, és ez a trend már tavaly is jelentkezett: az áruházakban a folyamatosan a ládákban maradtak a nagyobb dinnyék, miközben a kisebb, 5-7 kilós árut mindig elkapkodták a vevők.
A szezon eleji, termőterületen és átlagosan elvárható hozamokon alapuló, kiinduló prognózisnak tekintendő termésbecslés szerint idén körülbelül 123-125 ezer tonna görögdinnyét és csaknem 10 ezer tonna sárgadinnyét termelnek majd Magyarországon, ami a 10 kg/fő/év körül alakuló belföldi fogyasztáson (100 ezer tonna) túl egy nagyjából 30 ezer tonna körüli export-árualapot képez. Ez már csak azért is fontos, mivel a belföldi piac gyakorlatilag telítődött a hazai áru számára, a tapasztalat azt mutatja, hogy a mostaninál több dinnyét Magyarországon nem lehet eladni (legfeljebb másmilyent, például a magnélküli dinnyék aránya tovább növekszik). Ráadásul az exportpiacokról potenciálisan megnyilvánuló kereslettel kapcsolatosan jó hírek érkeztek az európai országokból: úgy tűnik, bőven lesz hova értékesíteni a magyar termést.
Ezt biztosan nem tudtad: megdöbbentő dolgok derültek ki a sárgadinnyéről
Spanyolországban 2021-ben még 23 ezer hektáros termőterülettel számoltak, de idén már a 20 ezer hektárt sem érik el, ennek ellenére a nagyon korai dinnyeszegmensben jelenleg értékesítési problémákkal küzdenek. Március-áprilisban ugyanis a dinnyének kifejezetten kedvező időjárás mellett a tavalyi hozamok csaknem dupláját szedhették le a földekről, majd amikor elkezdték exportálni, beütött a hideg április végig - május eleji időszak, amelynek következtében az európai kereslet visszaesett. Ezért drasztikus árzuhanásnak lehettek tanúi a derék ibériaiak, és bizony megesett, hogy a gazdáknál 20 eurócent körül alakult az átvételi ár (hajtatott dinnyében a bekerülési költség 45 eurócent/kg körül van!), miközben a boltokban 2 euróért vásárolhatott dinnyét a lakosság.
A spanyolok, akárcsak a szamóca esetében, a dinnyénél is a koraiságukból élnek meg az európai piacon, ráadásul messze is vannak tőlünk, ami azt jelenti, hogy július környékén várhatóan nem fognak beleszólni a magyar dinnyeexport alakulásába, főleg, hogy nagyon súlyos vízhiánnyal és munkaerő-problémákkal küzdenek - a termőterület csökkenése is főleg erre a két tényezőre vezethető vissza. (Az európai szempontból az egyik legfontosabb szereplőnek tekintendő Marokkót is komolyan sújtja a vízhiány, itt 30-40%-os területcsökkenésről számoltak be.)
Tuti tippek a szakértőtől: így lesznek garantáltan sokáig frissek a zöldségeid
Olaszországban körülbelül 5%-os területnövekedésről érkeztek hírek, de a mostani időszak katasztrofális, emberéleteket is követelő időjárási anomáliái miatt - helyi szakemberek szerint - a terméskiesés erősebben érinti a június 5-25-ig tartó időszakot. Megfigyelhető itt is a sárgadinnyéről görögdinnyére történő átállás (munkaerőigény), valamint az is a korábbi évek trendjeinek folytatásaként értelmezhető, hogy elsősorban hajtatott dinnyével a május-júniusi időszakra összpontosítanak.
Görögországban a termelők próbálják megőrizni a termőterületet, de a tavalyinál kevesebb a márciusi és későbbi palántázású dinnye. Bár a derék hellének a nagyobb távolság miatt a mi klasszikus exportpiacainkon kevésbé versenyképesek, a korai szegmensben mégis jó profitot érnek el (de ez megint csak nem lesz konkurenciája a júliusban érkező magyar dinnyének). A görögök kedélyeit a háromnaponta lezúduló esők borzolják, ilyen időjárást nagyon régóta nem láttak. Ráadásul őket is érinti a folyamatos árcsökkenés: az április 60-70 eurócentes átvételi ár mostanra náluk is 25-30 cent környékére esett vissza.
Ukrajnáról a háború miatt keveset tudni, de az azért nagy biztonsággal megállapítható, hogy a tavalyi drámai, 40%-ra visszaeső termőterület után az idei 30%-os meghaladó növekedés sem éri el a korábbi terület 50%-át. Pont az ország déli, Krím-félsziget feletti régióit érintette a háborús tevékenység, és hiába vitték át a termelés nyugatabbra fekvő országrészekre, ezeken a helyeken hiányzik a megfelelő szaktudás, sok esetben ritkásak az állományok. A kieső árumennyiség miatt várható, hogy az ukránok az idei évben kevesebbet, vagy akár egyáltalán nem exportálnak majd Lengyelországba.
Durva, ami ezeken a piacokon történik: így trükköznek a dinnyével az árusok
Romániában idén 10-15%-kal csökkent a termőterület, az ottani termesztőknek elsősorban a görög importtal kell megküzdeniük. A hűvös, esős időjárás miatt körülbelül 10 nappal tart hátrébb a szezon a szokásosnál. Makedóniában a tavalyi, elképesztően alacsony árak (akár 4-5 eurócent/kg!!!) után érthető módon területcsökkenés várható, Szerbiában ennek mértéke akár a 30-40%-ot is elérheti. Albániában már szedik a fóliasátras dinnyét 80 cent/kg körüli áron, itt június elején indulnak majd a fóliaalagutak, de későbbi érésű állományaik is vannak, egészen szeptemberig.
Összefoglalva elmondható, hogy a magyar termőterület előző években tapasztalható zsugorodása megállt, és 10% körüli növekedés várható (kivéve a sárgadinnyét). Amennyire jelenleg látható, exportpiaci szempontból ez a lehető legjobbkor történt, mivel a környező országokban mindenhol 10-15% közötti, vagy akár még jelentősebb visszaesés figyelhető meg, ezért nem túlzás egyrészt azt állítani, hogy a magyar termésű dinnye a hazai igényeket biztosan fedezni fogja, másrészt pedig régóta nem kezdődött ilyen pozitív exportkilátásokkal a szezon.
