Az első negyedévben az élelmiszeripar belföldi és az exportértékesítés volumenindexe is egyaránt 10 százalékot meghaladó mértékben esett vissza a tavalyi első negyedévhez képest. Az export esetében a visszaesés oka lehet például az alapanyaghiány, illetve az energiahordozók árának növekedéséből adódó alacsonyabb szintű termelés. Bizonyos energiaigényes műveleteket - mint például a tejporítás vagy a húsok fagyasztása - a feldolgozók igyekeztek minimális szintre szorítani, emiatt is kevesebb áru készült, de feltehetően hozzájárult az export mérséklődéséhez az Európában is jellemző fogyasztáscsökkenés is
- közölte a VG-vel Éder Tamás. Hozzátette, ha az infláció csökken, annak érződnie kell a fogyasztásban is. A szakember kiemelte, a több élelmiszer-termékpályán csökkenő alapanyagárakkal szemben a húspiacon éppen ezzel ellentétes folyamat zajlik, és nem reális most árcsökkenési várakozás. A sertés felvásárlási ára ugyanis viszonylag rövid idő alatt 350 forintról a duplájára emelkedett, sőt, most már 750 forint körül jár. A húsipari átadási árak azonban közel sem emelkedtek azóta ilyen mértékben, ahogyan a fogyasztói árak sem. Habár az Agrárközgazdasági Intézet áprilisi adatai szerint az egy évvel korábbihoz képest mért 22 százalékos sertésáremelkedést a feldolgozók tovább tudták hárítani, a disznó árának drasztikus emelkedése óta ez már nem igaz.
A húspiacon most ezért speciális a helyzet, hiszen míg más ágazatokban az alapanyagár csökkenése miatt valóban az élelmiszerek esetében is várható - és már meg is kezdődött - a fogyasztói árak csökkenése, a sertéshúspiacon ebben az évben szinte folyamatos növekedés volt év eleje óta, és mivel ezzel sem érték még utol a sertésárak emelkedése miatti költségnövekedést. Tovább bonyolítják a helyzetet a kötelező akciózások, amelyeknek az élelmiszeriparra gyakorolt hatását még nem tudják felmérni
- tudatta Éder Tamás.